A bajai halászlét legkorábban Hevesi Lajos 1872-ben megjelent Jelky András kalandjai című könyve említi. Az étel olyan nemzeti érték, mely nem csupán a bajai identitás része, hanem a magyarság öröksége, amit az is alátámaszt, hogy a bajai halászlé immár hungarikum.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2014. június 26-án vette fel a megyei értéktárba a bajai halászlét, illetve döntött arról, hogy ezzel egyidejűleg kezdeményezi a Magyar Értéktárba történő felvételét is. Erre 2015 januárjában került sor. A Bajai Települési Értéktár Bizottság és a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság ezt követően tett javaslatot a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételére. A Hungarikum Bizottság október közepén hozott döntésével a bajai halászlé lett az első olyan érték Bács-Kiskun megyében, amely a nemzeti értékpiramis valamennyi lépcsőfokát bejárva, a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság közreműködésével vált hungarikummá.

A bajai halászlét első alkalommal Hevesi Lajos 1872-ben megjelent Jelky András kalandjai című könyve említi meg: a híres bajai vándor szabólegény, Jelky is tudott halászlét főzni. A XIX. század végére a halászlé már a bajai polgári konyhába is eljutott, hiszen nemcsak a kaszinó tartott halvacsorákat, hanem a családok is főztek halászlevet.

A halászlé közösségi élményének megélését szolgálja a Bajai Halfőző Fesztivál, amelyet a település várossá nyilvánításának 300. évfordulóján rendeztek meg először, ekkor 300 bográcsban főztek halászlevelet. A nemzetközileg elismert fesztivál a rekordok könyvébe is bekerült. Baján egy másik hagyomány, a „Jánoska-eresztés” is kapcsolódik a halászléhez, több évtizede ezen a napon tartják a bajai halászléfőző versenyt.

A bajai halászlével egy időben a debreceni páros kolbásszal, a fröccsel, a bajai halászlével és az alföldi kamilla virágzattal bővült a hungarikumok listája.

MTI Fotó: Ujvári Sándor