Hódmezővásárhely: hagyomány és fejlődés
A dél-alföldi régió fontos gazdasági, kulturális és művészeti központja a közel ötvenezer lakosú Hódmezővásárhely, amely 1873 óta törvényhatósági jogkörrel, 1991-től pedig megyei jogú városi ranggal rendelkezik. Almási István polgármesterrel beszélgettünk.
− Az önkormányzat idén tavasszal egy 2020-ig szóló gazdasági programot dolgozott ki.
Melyek a legfontosabb célok?
− Hódmezővásárhely Magyarországon elsőként és mindmáig egyedüliként 2010-ben csatlakozott a Cittaslow nemzetközi mozgalomhoz, az élhető városok szövetségéhez, amelybe a világ több mint 30 országának mintegy 200 városa tartozik. A szövetség célja a helyi értékek védelme, olyan megoldások és technológiák alkalmazása, amelyek lehetővé
teszik a városi élet minőségének fejlesztését, a polgárok érdekeit szem előtt tartó életkörülmények kialakítását, és az adott helyre jellemző egyedi értékek és tradíciók megóvását. Mindezeket természetesen beépítettük az integrált településfejlesztési stratégiánkba is, amely 2020-ig foglalja egységbe a feladatainkat. címszavakban: megépül a „tram train” integrált villamos- és nagyvasúti rendszer Szeged és Hódmezővásárhely között, ősszel megkezdődik a 47-es északi elkerülő út építése, tervezzük az ipari parkunk bővítését. Több mint 50 ezer hektár jó minőségű termőfölddel rendelkezünk, ezzel kapcsolatban is lesznek teendőink.
− Az éppen aktuális beruházások közül melyiket emelné ki?
− 960 millió forintos beruházással bővítjük, korszerűsítjük a Török Sándor Strandfürdőt és a Gyarmati Dezső Sportuszodát. Tavaly, teljes egészében önkormányzati pénzből élményfürdővel bővítettük az uszodát. A munka, immár állami támogatással, idén folytatódik, ugyanis 2016-ban az Ifjúsági Úszó Európa-bajnokságnak városunk ad otthont.
− Milyen a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet Hódmezővásárhelyen?
− 2010 környékén a munkanélküliségi ráta 15 százalék volt a városban, ez mára 6,3 százalékra csökkent. Ez persze összefügg a közmunkaprogrammal, amely egyszerre átlagosan
500-700 embert foglalkoztat. Közülük sokan a saját szakmájukban dolgozhatnak, amit nagyon fontos eredménynek tartok. Munkahelyteremtő és -megtartó támogatásban részesítettünk jó néhány vállalkozást, erre összesen 560 millió forintot költöttünk. Folyamatosan tárgyalunk a versenyszféra képviselőivel is, jelenleg négy olyan céggel, amelyek érdeklődnek az ipari parkunk iránt, − ott szeretnének kialakítani maguknak telephelyet.
− Önről úgy hírlik, a város kulturális élete igazán a szívügye…
− 2012-ben adtuk át a megújult Tornyai János Kulturális Városnegyedet. A Dr. Rapcsák
András úton békés hangulatú, impozáns sétálóutca épült, megújult és jelentősen bővült a Tornyai János Múzeum. A híres hódmezővásárhelyi származású színművész, Bessenyei Ferenc nevét viselő művelődési központ a város szellemi és kulturális központjává vált. Méltó körülmények között várja a látogatókat és fogad világszínvonalú tárlatokat az Alföldi Galéria. A kívül-belül felújított ortodox templom is páratlan kincseket rejt, melynek igazi éke az egyedülálló ikonosztáz. Hódmezővásárhely igen gazdag kulturális programjai közül egyről mindenképpen illik szólnom. Nálunk az esztendő legkiemelkedőbb kulturális eseménye az Őszi Tárlat. Idén immár 62. alkalommal rendezzük meg, október első vasárnapján nyílik. Ennél régebb óta létező kiállítás-sorozat egész Európában csupán egyetlenegy van, a Velencei Biennálé. Igaz, a miénk minden évben jelentkezik, a velencei pedig csupán kétévente. Az Őszi Tárlat a hazai kortárs festészet és szobrászat legnagyobb seregszemléje.
− Milyen látnivalókra hívná fel mindenképpen a turisták figyelmét?
− A legfontosabb, hogy szánjanak a városra időt, mert megéri. Egyedülálló kiállítás fogadja a vendégeket az Emlékpontban, ahol a szó szoros értelemben „rátapinthatnak” Hódmezővásárhely történelmére. Feltétlenül érdemes megnézni a zsinagógát, illetve az ország egyetlen vidéki holokauszt múzeumát. A kirándulni vágyóknak ajánlhatom a hat kilométerre található csodálatos Mártélyi-holtágat.