Hercegkút a Tokaj-Hegyaljai borvidék gyöngyszeme
A közel hétszáz lakosú Hercegkút büszkesége a község két oldalán sorakozó, riolitba vájt pincesor. A helyi kistermelők példaértékű összefogása révén beszerzési és értékesítési szövetkezetet hoztak létre, amely számára egy közösségi bemutató és vendéglátó pincét is kialakítottak.
A hercegkúti emeletes pincesorok a népi építészet remekei; egyedülállóságukat mi sem támasztja alá jobban, hogy kultúrtáj kategóriában világörökségi címet kaptak. A pincék sziklába vájtak, s jellegzetes kőből épült, háromszög alakú bejáratukról már messziről felismerhetőek. A Sárospatak közelében található települést két oldalról, a Gombos-hegy és Kőporos irányából övezik borospincék.
A gombos-hegyi pincék négy sorban állnak egymás alatt. Általában kétágúak, de nem ritkák a három ággal bíró pincék sem. A 10-40 méter mélyen a domboldalba nyúló pinceágak többszintes pincerendszert alkotnak. A település másik végén lévő kőporosi pincék szintén négy sorban épültek, hasonló formában, de soraik nem olyan szabályosak, mint a gombos-hegyi pincesoré. A pincék állapotának megőrzése a tulajdonosok fontos feladata, de önállóan csak nehezen kivitelezhető, ezért a helyi kistermelők beszerzési és értékesítési szövetkezetet hoztak létre, amely számára egy közösségi bemutató és vendéglátó pincét is kialakítottak.
Hercegkút története a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időkre nyúlik vissza. Trautson herceg az elnéptelenedett vidékre a németországi Schwarzwald környékéről telepített be svábokat, akik gyorsan elsajátították az itteni szőlő- és borkultúrát, s hamarosan keresett vincellérekké váltak. 1904-ben a Trautsondorf, vagy ahogyan magyarosították, Trauconfalva idegen hangzású nevét megváltoztatták Hercegkútra, emlékeztetőül az alapító hercegre, valamint a község határában lévő Pogánykútra.
A Kőporosról, a Gombos-hegyről és a Pogánykútról származó szőlőt a falu két szélén lévő kőporosi és gombos-hegyi pincesoron dolgozták fel. Az itteni szólőből készült bort a riolitba vájt pincékben, gönci és szerednyei hordókban tárolták, érlelték. Hercegkút 1908-ban lett az akkor még zárt Tokaj-Hegyaljai borvidék tagja.
fotó: kirandulasok.com