Egységes arculatot kaphatnak a dél-balatoni borok, s a jövőben közösen jelenhetnek meg a somogyi termékek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a dél-balatoni borok népszerűségének növelése érdekében a somogyi borászok, sajtkészítők, pék- és húsipari vállalkozások kapcsolatát is erősíteni kívánja. 

A NAK Somogy Megyei Szervezetének kezdeményezésére január végén megyei borászok és közéleti vezetők egyeztettek a dél-balatoni borok kitörési lehetőségeiről. Az érintettek egyetértettek abban, hogy a megyei szőlő- és borstratégiához csatlakozóan a borvidék egységesebb működésére és megjelenésére van szükség, az őstermelőktől kezdve a nagy borászatokig – építve a turisztikai régió magas fokú látogatottságára is.

A térségben több országosan elismert borászat működik – a Bujdosótól a Léglin át a Konyáriig –, és a dél-balatoni szőlő után nagy a kereslet, de közel 75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik. Országosan alacsony a felvásárlási ár, ráadásul a szőlőhöz hozzáadott érték így nem a régióban jelenik meg. A dél-balatoni borok ismertségének, presztízsének növeléséért komoly megyei összefogás körvonalazódik, melyet az agrárgazdasági kamara indukált, illetve segíti azt a jövőben is.

A NAK a helyi értékeket összekapcsolandó, néhány hónapja sajtkészítő-borász szakmai találkozót is szervezett, ahol Somogy megye borászati szakemberei és sajtkészítői találkozhattak egymással. Továbbá 2017 tavaszán első alkalommal szervez a NAK Kaposváron a megyei borokra épülő fesztivált. Itt, valamint a későbbi eseményeken a borok mellett az azokhoz illő somogyi termékek is megjelennek, így sajtok, hús- és pékáruk.

Területét tekintve a dél-balatoni az ország ötödik legnagyobb borvidéke, és mintegy háromezer ember dolgozik a szőlőtermesztésben. A dél-balatoni borvidékről elmondható, hogy általánosságban alacsony a gazdák, a borászok innovációs kedve, ugyanakkor a szőlőszerkezet korszerűbbé, hatékonnyá alakítására már van több pozitív példa, illetve jelenleg hét borászat is pályázik különféle üzemfejlesztésre.