A Magyar Turisztikai Ügynökség elsődleges célja, hogy növelje a turizmus verseny-  és jövedelemtermelő képességét. Ebben nagy szerepe van nemcsak az új, desztinációs szemléletben megvalósuló fejlesztéseknek, hanem az országmárkának is. Dr. Guller Zoltán vezérigazgatóval az ügynökség aktuális feladatairól beszélgettünk.

− Az ön vezetése alatt álló ügynökség milyen feladatokat vett át jogelődjétől, illetve mely feladatokkal bővült a tevékenységi köre?

− Alapvető különbség, hogy jogelődünk marketingszervezetként működött, a Magyar Turisztikai Ügynökség viszont a turizmus legmagasabb szintű kormányzati irányító és koordináló szervezete, amely magába foglalja a turizmusfejlesztést és a turizmussal kapcsolatos marketinget, valamint az országmárka megalkotását. Az utóbbihoz szorosan kapcsolódva került a feladataink közé a nemzeti ünnepekkel, a nagy látogatottságú sporteseményekkel és a világkiállítási megjelenésekkel összefüggő szervezőmunka szakmai támogatása, ahogy az ágazat versenyképességét támogató kutatás és képzés is. Ezek nem egyszerűen mennyiségi változást jelentenek, hanem minőségit is, aminek segítségével az ágazatban régóta esedékes paradigmaváltást, vagyis a turizmus teljesítményének nagyságrendi növelését is támogatjuk.

− Hogyan jellemezné a hazai turizmus jelenlegi helyzetét, összehasonlítva a környező országok adataival?

− A turizmus mozgástere még sosem volt ennyire széles, mint napjainkban. Amit az elmúlt évtizedekben megspóroltak az ágazat fejlesztésén, azt most egy egységes szemlélet mentén behozhatjuk, ugyanis 2020-ig 500 milliárd forint áll rendelkezésre turizmusfejlesztési célokra. 2016-ban minden szempontból rekordévet zártunk adottságaink hatékonyabb kiaknázásával és a nagyságrendekkel megnövekedett fejlesztési forrásokkal most komoly lehetőségünk nyílt arra, hogy szomszédos vetélytársainkat, Csehországot és Ausztriát utolérjük a turizmus teljesítménye szempontjából. Egyik ambiciózus célunk, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulását a jelenlegi 10 százalékról 2019 végéig 16 százalékra növeljük. Ez egyébként Ausztria jelenlegi arányszáma, és egyáltalán nem lehetetlen elérnünk ezt a szintet.

− Számos turisztikai projektet indított az ügynökség. Ezek közül melyek a legfontosabbak? Milyen hazai turisztikai desztinációk élveznek prioritást?

− Az ügynökség egyik legfontosabb feladata a paradigmaváltás végigvitele a turizmusfejlesztésben. Ez többek között azt jelenti, hogy ott fejlesztünk, ahol ez kínálati és keresleti oldalról is indokolt, ahol 50-100 kilométeren belül az élményígéretek olyan kritikus tömege hozható létre, ami több száz kilométerről képes vendégeket vonzani belföldről és külföldről egyaránt. Ezek alapján eddig három kiemelt turisztikai desztinációt jelölt ki a kormány. A Balaton fejlesztését 365,4 milliárd forint, a Sopron-Fertő turisztikai térség fejlesztését 60 milliárd, a Tokaj-Hegyalja, Felső-Tisza és Nyírség desztináció fejlesztését pedig 101,5 milliárd forint szolgálja uniós és hazai forrásokból. Csak a Balatonnál 570 projekt megvalósítása zajlik, illetve indul el a közeljövőben. Az ágazat fejlesztéséhez biztosított hazai költségvetési összegek jövőre elérik az 53,5 milliárd forintot, ami kétszerese a 2017. évinek, és több mint hétszerese a 2010-esnek. A rendelkezésre álló forrásokat a kiemelt turisztikai térségekben használjuk fel, illetve a hamarosan kijelölésre kerülő további kiemelt desztinációkra koncentráljuk.

− Stratégiai céljuk a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása. Ez milyen marketingeszközökkel érhető el?

− A digitális marketingeszközöknek egyre nagyobb a szerepük. A júniusban elindított, hazai úti célokat népszerűsítő belföldi kampányunkban − amely a kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeinkre irányítja a figyelmet − már nagy hangsúly kerül a digitális marketingre és a közösségi médiára is. Ezekkel az eszközökkel hatékonyabban tudjuk elérni az utazni vágyókat, akiket arra invitálunk, hogy minél több időt töltsenek el belföldön. Erre utal a kampány szlogenje is: Magyarország rád vár! Jelentős nemzetközi televíziós kampányunk is startolt a napokban, amivel megsokszorozható a FINA világbajnokság és egyéb nagy, nemzetközi sportesemények kapcsán Magyarországra egyébként is fokozottabban irányuló figyelem.

− Milyen eredmények várhatóak a turisztika területén a közeljövőben?

− Négygyermekes apukaként külön örömmel tölt el, hogy a balatoni strandok fejlesztésére indított támogatási konstrukciónknak köszönhetően idén nyáron számos helyen már igényesen felújított öltözők, játszóterek, családbarát szolgáltatások fogadják a tóparti településekre érkezőket. Ugyancsak hazai forrásból támogatni fogjuk a szálláshelyek minőségi szintlépését. Rövidesen döntés születhet további desztinációk kiemelt térséggé nyilvánításáról. Ősszel pedig bemutatjuk az új országmárkát is, ami hűen tükrözi majd azokat a magyar emberek számára fontos értékeket, amelyek a külföldieket is megragadhatják.

Paradigmaváltás

A turizmus az elmúlt években sem tudta maga mögött hagyni a rendszerváltás előtti időszak örökségét. A pontszerű fejlesztések hatása, a bérhelyzet és gyakran a szolgáltatások minősége is elmarad attól, amit egy XXI. századi turizmustól el lehetne várni. Ahhoz, hogy Magyarország egyébként remek adottságai és értékei a turizmus számára is mozgósíthatók legyenek, gyökeres változásra van szükség az ágazatban, nyitni kell a digitális megoldások és az élményalapú megközelítés felé, amelyek már egy új paradigma elemei.