Hajdúszoboszló turizmusa évről évre nő

A város környékén három jellegzetes táj találkozik: Hortobágy, Hajdúhát és a Sárrét-Berettyó vidéke. Hajdúszoboszló Magyarország második legnépszerűbb települése, az Alföld legismertebb fürdővárosa. Czeglédi Gyula polgármestertől kértünk interjút.
– Az idei nyári szezont milyen mérleggel zárták?
– Hajdúszoboszló turizmusa tovább robog a korábbi években megszokott úton. Nyáron, a teljes magyarországi forgalmat figyelembe véve minden 29. vendégéjszakát Hajdúszoboszlón töltötték. November 9-én köszöntöttük az egymilliomodik vendégéjszakát városunkban töltő látogatónkat. Az első nyolc hónapban hét esetben is második volt Hajdúszoboszló a legtöbb vendégéjszakát regisztráló települések között, egyedül júliusban volt harmadik helyezett, ami jelentős állandóságot mutat, és jelzi, hogy városunk minden évszakban közkedvelt a turisták körében. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a nyári hónapokban 5%-os visszaesés volt vendégéjszakák számában, de ezzel is a második legnépszerűbb település volt az idei nyáron Hajdúszoboszló, Siófok után és Balatonfüred előtt. Némileg visszaesett a magyar vendégek száma, és kevesebb ukrán vendégéjszakát regisztráltak, viszont tovább nőtt a Hajdúszoboszlón kiemelten fontos lengyel és román látogatók száma. A tavalyi évben a lengyelek körében a kiemelten legnépszerűbb magyar vidéki település Hajdúszoboszló volt, s ezen adatok az idei nyáron tovább emelkedtek.
– Ön elkötelezett abban, hogy egyaránt magas szintű ellátást nyújtsanak a város lakóinak és az ide látogatóknak. A turizmus nem veszélyezteti a városban élők nyugalmát?
– Természetesen nem veszélyezteti a városiak nyugalmát a turisták jelenléte. Fontosnak tartjuk, hogy a város lakóinak és az ide látogatóknak egyaránt magas szintű szolgáltatásokat nyújtsunk.
A turizmus sikerét éppen abban látjuk, hogy sikerült megteremteni a turisták és a helyiek közötti harmóniát. Hajdúszoboszló igazi vendégbarát, vendégszerető település, ahová a nyári időszakban sok család látogat el, így a kedves vendéglátás és fogadtatás nélkül a vendégek sem éreznék ilyen jól magukat nálunk. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a helyiek számára a város kellemes, biztonságos és élhető maradjon.
Ezt szolgálják azok az intézkedések, amelyekkel a helyiek és a turisták nyugalmára is figyelünk, valamint a kulturális és közösségi programjaink, amelyek segítik az embereket abban, hogy aktív résztvevői legyenek a városi életnek, erősítik a közösségi szálakat, és biztosítják, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a kikapcsolódási lehetőségek. Figyelmet fordítunk az infrastrukturális fejlesztéseinken belül a közösségi terek, zöldterületek megóvására és bővítésére, így segítve a lakosságnak a szép, tiszta és zöld környezetben való élet lehetőségét.
A város gazdasága nagymértékben támaszkodik a turizmusra, és a helyiek számára is sok lehetőséget teremt a megélhetésre. A méltán híres gyógyvízre és a nyári vízi élményekre épülő komplex szolgáltatásoknak köszönhetően városunkat sokan látogatják. A folyamatosan bővülő minőségi attrakciók jóvoltából vált Hajdúszoboszló Európa egyik legnépszerűbb fürdővárosává. Ez a fejlődés pedig mind a lakosok, mind a turisták javát szolgálja.
– A hírekben mostanában sokat hallani a vendégmunkások jelenléte elleni tiltakozásról. Sikerül ezt a kérdést normális mederben tartani, a helyén kezelve a problémát?
– Abból nem engedünk, hogy Hajdúszoboszlón nem támogatjuk munkásszállók létesítését és működését, különösen nem lakó- és turisztikai övezetben, valamint egészségügyi, oktatási és nevelési intézmények közelében. A képviselő-testület szeptemberben cselekvési tervet fogadott el, és minden eszközünkkel azon vagyunk, hogy városunk nyugalmát és turisztikai kiválóságát egyaránt megőrizzük. Részadatokkal rendelkezünk a városunkban elszállásolt harmadik országbeli vendégmunkásokról, az állami idegenrendészeti hatóság közreműködésével.
A város vezetősége alapvetően arra törekszik, hogy lehetőleg ne, vagy csak alacsony számban legyenek jelen a vendégmunkások településünkön.
A következő időszakban fokozzuk a hajdúszoboszlói közterület felügyeletét létszámban és technikai felszereltségben is annak érdekében, hogy hatékonyabban kontrolláljuk a vendégmunkások mozgását és tartózkodási helyüket városunkban. Ezen felül tervezzük új közterületi kamerák elhelyezését is. Eddig kirívó, a nyugalmat megzavaró esemény nem történt, s reményeink szerint ez így is marad. Minden fejleményről összefoglalóimban rendszeresen tájékoztatom a lakosságot a közösségi oldalamon.
– A fürdőkomplexumba látogatók nyitottak a város többi nevezetességére, a Harangházra, a Bocskai István Múzeumban látható Bocskai Koronára? Van igény a kulturális élményekre is?
– A turizmus és a kultúra szorosan összefonódik Hajdúszoboszlón. A vendégek és a helyi közönség egyaránt igényli a minőségi szórakoztatást. Kínálatunk szerteágazó, a könnyed zenés-táncos szórakozástól a magas művészi értékeket közvetítő előadásokig, kiállításokig terjed. Idén duplájára nőtt a színházi produkciók száma, valamint több, a fiatalok körében népszerű koncert is helyet kapott a kínálatban, emellett pedig minden hónapban új képzőművészeti kiállítás gazdagította a város kulturális palettáját. A helyi kulturális értékek szerepeltetésében egyedülálló kezdeményezés, mely mára hagyománnyá és önálló attrakcióvá vált a Szoboszlói Nyár, melynek programjaiban több mint ezer helyi és térségi fellépő szórakoztatta a vendégeket és helyi érdeklődőket.
A Bocskai Múzeum történelmi és kulturális értekei és az évről évre bővülő attrakciói megidézik a város történelmi múltját, és hatalmas népszerűségnek örvendenek. Legnagyobb büszkeségünk ezek közül természetesen a Bocskai Korona hiteles és nemes mása, valamint a koronaékszerekből álló kincstár, amely a múzeum fő látnivalója.
A múzeumot a lendületes fejlődés jellemzi. 2021-ben nyitotta meg kapuit a Fejedelmi Kincstár, amelyben látható Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának hiteles másolata. A Bocskai István Múzeum három épületrészből áll, amelyekben öt állandó kiállítás tekinthető meg egy belépőjeggyel. Emellett kedveltek az időszaki kiállítások is. A látogatók visszajelzése alapján mégis a Bocskai Korona és a koronaékszerekből álló kincstár örvend a legnagyobb népszerűségnek. A COVID-járvány hatása nyomán tapasztalható volt visszaesés, de a 2019-es csúcsidőszakban elért látogatószámot már meg is haladtuk az idén. Ez annak is volt köszönhető, hogy a Bocskai Korona és a Fejedelmi Kincstár egy bemutató erejéig beköltözött a debreceni Fórum bevásárlóközpont falai közé, így idén eddig összesen 40 ezer ember láthatta a „Hajdúk Szent Koronáját”. A múzeum nyújtotta kulturális élményekre mutatkozó folyamatos igényt mi sem példázza jobban, mint hogy a bevételük száma azonos belépőjegy árak mellett 10 év távlatában megtízszereződött.
– Szeptember 2-án, városuk napján ünnepelték a lovas hajdúk Szoboszlóra telepítésének 417. évfordulóját. Hogyan őrzik, ápolják ezt a hagyományt?
– Szeptember 2-án Bocskai fejedelmet éltetjük, aki 1606-ban 700 lovashajdú letelepítésével újraindította városunk történelmét. A Hajdúszoboszló főterén álló szobron ábrázolva Bocskai István büszkén ül a lován, amely büszkeség a lovashajdúk utódaiként máig áthat mindannyiónkat. Büszkék vagyunk arra, hogy ma is őrizzük a lovas hagyományokat, és a Bocskai kultusz ápolására kiemelt figyelmet fordítunk. Idén, tradícióinkhoz hűen a Város Napjának reggelét a XII. Porszem Kupa és Országos Gyermek Lovasnappal indítottuk. A nyár folyamán több mint négy évtizede kerül megrendezésre városunkban a Kösely Kupa lovas fesztivál, amely a hagyományőrzés mellett turisztikai és sportértékkel is töltődött a rendezvény. A Kösely Kupa az ősök tiszteletét és ünneplését szolgálja. Hiszen ha nem tiszteljük gyökereinket, és nem tudjuk megélni kultúránkat a jelenben, akkor nincs megjósolható jövőnk sem. Ez a rendezvények üzenete is.
Ezen a napon ünnepi keretek között kerül sor a városi kitüntetések átadására. Az ünnepség koszorúzással zárul Bocskai István szobránál.
– Számos civil szervezetük működik, a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör például hogyan adja tovább elődeik értékeit a fiataloknak?
– A Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör gazdag örökségre építhetett, amikor az olvasóköri mozgalom felélesztésére vállalkozott városunkban. Az egyesület céljaként a hajdúszoboszlói szellemiség erősítését fogalmazta meg, a városban több mint 100 évig működött, a virágzó olvasóköri mozgalom hagyományaira építve. Az egyesület kiemelten fontos további célja a hely- és honismeret ápolása, a hazaszeretetre nevelés pártoktól és ideológiai áramlatoktól függetlenül. Ezeket az értékeket a mai gyors és online felületeket uraló világban nem könnyű a fiatalabb generációk számára átörökíteni, ezért az olvasókör alapvetően minél több rendezvényen való megjelenéssel kerül közelebb célkitűzéseik megvalósításához. Így példáiul író-olvasó találkozókat, felolvasónapokat szervez és előadásokat tart helytörténeti témában. Rendezvényeik mindig nyilvánosak és ingyenesek. Részt vesznek a város kulturális életében, bekapcsolódtak a Szoboszlói Nyár programsorozatba, így személyesebben megszólítva a közönséget. Mindemellett gyakran szerveznek közös rendezvényt, a város más civil szervezeteivel és oktatási intézményeivel. Természetesen nem maradhat ki az online tér sem, így weboldalt és Facebook-csoportot is működtetnek. A weboldalon érdekes cikkek találhatók helytörténeti témában.
– Az októberi Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napokon méltatta településeik együttműködésének fejlődését és az összefogás erejét. Mi köti össze Hajdúszoboszlót és Tokajt?
– Az együttműködésünket megalapozza, hogy Bocskai fejedelem révén közös a történelmi múltunk is. Ezen kívül idén Hajdúszoboszló legnagyobb Bor- és Gasztrofesztiválján, a 950 éves Tokaj Város volt a díszvendég. Már a korábbi években megkezdődött a közös munka, és ez az évforduló megfelelő hátteret biztosított a szándékaink folytatására. A megnyitót megelőzően fogadtuk Tokaj polgármesterét, Posta Györgyöt, valamint dr. Koncz Zsófia miniszterhelyettest, országgyűlési képviselőt. A nyitó rendezvény fő attrakciója a Fröccs Ceremónia volt, ahol a tokaji bort házasítottuk a hajdúszoboszlói Pávai Vajna ásványvízzel, mellyel a közönséget is megkínáltuk.
Az együttműködésünket a Tokajban megrendezett Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok rendezvényén tett látogatással tovább erősítettük, így szélesebb körben a civil szervezetek közötti kapcsolatok megszilárdítását, a turisztikai és történelmi jelentőségű hagyományőrző rendezvények erősítését tűztük ki célul. A szüreti felvonuláson idén a hajdúszoboszlói Zichy Géza Zeneiskola Fúvószenekara, valamint a Főnix Látványtánc és Sportegyesület is bemutatkozhatott, nagy sikert aratva.
– A hegyaljai borok szerepeltek többek között a szeptemberi Bor- és Gasztrofesztiválon, és már 24. alkalommal rendezték meg a Szoboszlói Birka- és Slambucfőző Örömnapot. A gasztronómiai értékek mennyire vonzóak a helyiek és a turisták számára?
– A gasztronómiai értékek rendkívül vonzóak mind a helyiek, mind a turisták számára. A helyi kulináris különlegességek, éttermek és gasztronómiai események hozzájárulnak a város egyedi karakteréhez és vonzerőjéhez. Hajdúszoboszló marketingstratégiájának is fontos elemei, és hírnevet hoznak a városnak.
A gasztronómiai szektor fontos turisztikai, egyben gazdasági ágazat a város számára. Városunk több gasztronómiai rendezvénynek is otthont ad, s ez is mutatja, hogy a turizmusnak erre a formájára igény és nagy érdeklődés mutatkozik. Ezek közül kiemelkedik a Bor- és Gasztrofesztivál, amely idén megújult köntösben, még színvonalasabb rendezvénnyé alakult. Az ízletes helyi fogások és italok csalogatják a turistákat a városba való látogatásra. A jó ízek mellé társuló gazdag programkínálat és élmények miatt a turisták hajlamosak hosszabb ideig maradni a városban, ami növeli a turizmusból származó bevételeket.
A Birka- és Slambucfőző Örömnapon ugyan leginkább a helyiek vannak jelen, jó hangulatú társaságok, családok, munkahelyi közösségek, viszont az egyedi helyi ételek és italok megismerését lehetővé teszi az idelátogatóknak is, hogy közelebb kerüljenek a helyi kultúrához és hagyományokhoz.
A gasztronómiai értékek jelentős pozitív hatással vannak mind a turizmusra, mind a helyi közösségre. Helyben való értékteremtő hozadéka, hogy a helyi és környékbeli termelők, vendéglátósok piacának fejlődését és támogatását is szolgálják ezek a rendezvények. Közösségépítésként pedig a gasztronómiai események helyszínei a közösségi találkozásoknak és az emberek együttlétének lehetőségét teremtik meg. Mindezek miatt fontos a gasztronómiai kínálat fejlesztése és népszerűsítése a városban.
– Szeptemberben Városmarketing Gyémánt-díjat nyert a város. Ön mit tart a városmarketing legnagyobb érdemének?
– Az egyik legnagyobb előnyünk a városi fejlesztéseinkben való folyamatos megújulás. Évről évre erősödnek, változatosságot és magas színvonalú kínálatot nyújtanak azok a fejlesztések, melyeket a HungaroSpában és a város turisztikai övezetében valósítunk meg. Ez az elkötelezett és lendületes fejlődés önmagában is magas marketingértéket képvisel a helyi turizmusban.
A „Városmarketing Gyémánt” elismerő védjeggyel a szakmai zsűri már nem először tüntette ki városunkat a színvonalasnak értékelt, városmarketing tevékenységünkért.
Ennek a sikernek a titka egy tudatos városmarketing stratégia, melynek kihagyhatatlan eleme az imázs. Egyedi arculatunk és szlogenünk már több mint tíz éve hirdeti városunk gyógyvizünkre és fürdőnkre alapozott szolgáltatásaink sokszínűségét. Ezen elemek nélkülözhetetlenek a stratégiai marketingtevékenység sikeres kivitelezésében. Napjainkra egyre nagyobb versenyhelyzetben kell helytállnia városunknak, nemcsak belföldön, de nemzetközi szinten is. Véleményem szerint a városmarketing a legjobb eszköz arra, hogy a Hajdúszoboszlóról kialakult képet megőrizzük, és sikeres, hatékony marketingmegoldásokkal terjesszük városunk jó hírét! Jelen díjat egy online kommunikációs kampány megvalósításával nyertük, amelyben olyan véleményvezérekkel működtünk együtt, akik ismertségük révén segítették, hogy városunk brandje minél szélesebb körben ismert legyen.