Kelet-Magyarország magas hozzáadott értékű gazdasággal és fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező, társadalma és környezete irányában felelős, tudatos tervezésen alapuló vármegyéje lakosai számára minőségi, élhető környezetet és felelős közösséget biztosít. Pajna Zoltánnak, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökének vendégei voltunk.

– Ön ezer szállal kötődik a vármegyéhez: Debrecenben született, itt volt önkormányzati képviselő, majd alpolgármester. Jelenlegi tisztsége mellett a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, s e két minőségében kapta meg augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje állami kitüntetést. Milyen eredmények állnak e kitüntetés mögött, és közülük melyikre a legbüszkébb?

– Húsz éven keresztül voltam önkormányzati képviselő Debrecenben. 1998-ban alpolgármesternek választottak, és büszkeséggel tölt el, hogy Kósa Lajos polgármesterrel sikerült leraknunk a város fejlődésével és működőképességével kapcsolatos alapokat, sikerült Debrecent a sport, a kultúra és a gazdaság területén az ország második legnagyobb városa súlyának megfelelően előtérbe helyezni. Mindezzel hozzásegítettük a debrecenieket a „debreceniség” büszke viseléséhez.

   Amikor elkezdtük a munkát, egyetlenegy négyzetméternyi ipari terület sem volt Debrecenben. Az első nagy beruházó, az NI (National Instruments Hungary Kft.) megmutatta az utánuk következő befektetőknek, hogy ebben a városban a tudás és a szorgalom a meghatározó, nemcsak a magánéletben, hanem a közéletben is.

   Sikerült elérnünk, hogy a város különböző területei egyenletesen fejlődjenek, a belvárosi és az infrastruktúrális fejlesztések mellett (például Kölcsey Központ, sétáló övezet, uszoda, 2-es villamos, Főnix Csarnok) külön kertségfejlesztési programot kezdtünk el. Tizenhat évig voltam alpolgármester, kilenc évvel ezelőtt pedig Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata elnökének választottak. Az elmúlt kilenc év sokat segített az én személyiségem fejlődésében is, hiszen a vármegyében olyan embereket és közösségeket ismertem meg, akik és amelyek arra ösztönöztek, hogy segítsek a térség fejlesztési igényeinek megfogalmazásában és végrehajtásában.

   A vármegyei közgyűlés egységesen képviselte a közösen megfogalmazott célokat, így egyfajta minta lehetünk más önkormányzatok számára abban a tekintetben is, hogy politikamentesen is végre lehet hajtani a térségi feladatokat. Hitvallásomban a legfontosabb szempontnak az alázatot, a felkészültséget és a hitelességet tartom. Talán ennek köszönhető az is, hogy a vármegyék közül Hajdú-Bihar kapta a legtöbb támogatást a VP (Vidékfejlesztési Program) keretből, valamint – a kiemelt beruházások nélkül – a GINOP-ból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), a TOP-ból (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) pedig a negyedik legtöbb forrást sikerült lehívni.

   Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata a közösségépítésben is új mérföldkövet helyezett el. A térségi identitás, a hajdú-bihariak összetartozása szimbólumaként elkészíttette a Bocskai-szablya hiteles másolatát, a vármegyei egység jelképeként pedig a fából készült Hajdú-Bihar vármegye puzzle-t. A szervezet minden településnek átnyújtott egy-egy példányt az emléktárgyakból, közös örökségünket, múltunkat és hagyományainkat szimbolizálva. Közösségi identitást erősítő vármegyei kiadványokat is megjelentettünk több témában, az elmúlt másfél évben pedig csaknem 500 ingyenes, közösségépítő rendezvényt szerveztünk a hajdú-bihari településeken (fényfestések, színházi előadások, mesefoglalkozások, szemléletformáló előadások, operettestek, családi és gyereknapok, hagyományőrző táborok stb.).

– A kitüntetés átvételekor azt nyilatkozta, hogy a jövőben is minden erejével a vármegye társadalmi és gazdasági súlyának tovább erősítéséért dolgozik majd. Ez azt jelenti, hogy életét a közigazgatási hivatásnak szenteli?

– Huszonöt éve vagyok választott vezető, jövőre elérem a nyugdíjkorhatárt, de nem szeretnék még visszavonulni. Megtisztelő az a szeretet, megbecsülés, amelyet a települések polgáraitól kapok. Nem munkának, hanem kihívásnak tartom a tisztségemmel járó feladatokat.

– Hajdú-Bihar az egyik kiemelt fejlesztési területe az országnak, 127 milliárd forint forrás fog ide érkezni a 2021–2027-es ciklusban, s ebből 43 milliárd illeti meg Debrecent. Milyen szempontok szerint döntik el, hogy hová, milyen célokra fordítják ezeket az összegeket?

– Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata a 2021–2027-es fejlesztési ciklusra vonatkozó Integrált Területi Programjában az európai uniós elvárásoknak megfelelően különböző forrásfelhasználási módokat alakított ki. Szükség volt külön a vármegyei jogú város és/vagy várostérség számára forrásallokáció kialakítására, amely esetünkben kizárólag Debrecen megyei jogú várost jelenti. A vármegyei stratégiai célterületek tovább bontásával pedig hét földrajzi célterületet határoztunk meg. A célok tekintetében a legfőbb szempont a települési igények megvalósíthatóságában és fejlesztési célkitűzéseikben való minél hatékonyabb közreműködés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében meghatározott fejlesztési célterületeken, amely többek között érinti:

   A gazdaságot és a versenyképességet növelő beruházásokat (ipari parkok, iparterületek, piacok fejlesztése, közétkeztetés, turizmus, a 4-es és 5-ös számjegyű utak fejlesztése). Ez összesen 34,109 milliárd Ft, s ebből a vármegyei rész 22,809 milliárd Ft, a debreceni pedig 11,3 milliárd Ft. Az élhető települések kialakítására, a zöld és kék infrastrukturális beruházásokra, valamint a kerékpárút-fejlesztésekre és a belterületi útfejlesztésekre 46,853 milliárd Ft jut, melyből a vármegyei rész 33,732 milliárd Ft, a debreceni pedig 13,121 milliárd Ft. Az energetikai fejlesztésekre fordítható összeg 13,741 milliárd Ft (ebből vármegyei 9,468 milliárd Ft, debreceni 4,272 milliárd Ft). Továbbá humán infrastruktúra (bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények) fejlesztésére 17,218 milliárd Ft fordítható (ebből a vármegyére 8,473 milliárd Ft, Debrecenre 8,745 milliárd Ft).

A vármegyei gazdaságfejlesztést szolgáló vármegyei paktum projekt és helyi humán fejlesztések megvalósítását 15,4 milliárd Ft (vármegye: 9,475 milliárd Ft, Debrecen: 5,925 milliárd Ft) biztosítja.

– A turizmus továbbra is kiemelt figyelmet kap?

– Egyértelműen, hiszen egyrészt az ágazat megkerülhetetlen szerepet játszik Hajdú-Bihar gazdasági és közösségi életében, másrészt a pandémiát követően teljesen új kihívásokkal kell szembenézniük a turizmus szereplőinek. Ugyanakkor azt is célul tűztük ki, hogy a térség eddig nem, vagy nem kellő mértékben és módon kiaknázott adottságait helyezzük munkánk fókuszába. Ennek köszönhetően új szempontok beépítésével, egyfajta holisztikus szemléletben igyekszünk természeti kincseinket, kulturális örökségünket, szellemi értékeinket hasznosítani, kiemelt kérdésként kezelve a vidéki térségekben rejlő potenciált. E kezdeményezéseink felölelik a gasztronómia és élelmiszerkultúra-fejlesztésben betöltött szerepének újraértelmezését, a gasztroturizmusban rejlő lehetőségek feltárását, a turizmus és az ezüstgazdaság lehetséges kapcsolódási pontjainak megismerését. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy egy újszerű, a felelős és fenntartható turizmus alapvetéseit szem előtt tartó, az ágazati szereplőket és a közösségeket több szinten összekapcsoló, harmonikus, egyben hosszú távon is jövedelmező fejlődés valósuljon meg.

   Az elmúlt időszakban számos turisztikai fejlesztés valósulhatott meg, a 2021–2027-es uniós ciklusban pedig mintegy 3,5 milliárd Ft értékben jöhetnek létre helyi, illetve térségi fejlesztések, valamint tervezett aktív turisztikai fejlesztés is, további 4,3 milliárd Ft értékben. Ez alapján is elmondható, hogy továbbra is fontos a turizmus, de a TOP Plusz keretében nagyobb figyelmet kapnak a települések hosszú távú fenntarthatóságát biztosító fejlesztések, mint például az energetikai korszerűsítések, a zöld és a kék infrastruktúra, a közösségi, a kulturális és a sportinfrastruktúra, az okostelepülés-fejlesztések, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztései, továbbá a humán infrastruktúra és a humán szolgáltatások fejlesztései.

– Lesz-e elegendő képzett szakember a vármegyében az új technológiákhoz, vagy vendégmunkásokra is számítanak?

– Jelenleg Debrecenben vannak munkalehetőségek, melyek felkészült munkavállalókat igényelnek, ezért nagyon fontos, különösen a szakképzési centrumokban végzett oktatás, a gyakorlati és az elméleti tudás ötvözésével. A következő évek a munkavállalók számára is jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a települések által nyújtott szolgáltatások eredményeképpen jó legyen a vármegyében élni, és a megyeszékhelyen, illetve járásszékhelyen munkát vállalni. Ezért fontos a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, hogy minél kevesebb időt töltsenek ingázással a dolgozók. Már látszik, hogy a debreceni ipari park nem tud további befektetőket fogadni, ezért elindult a vármegye számos településén az ipari infrastruktúra fejlesztése is, amely lehetőséget kínál arra, hogy a lakosok helyben megtalálják a lehetőségeket.

– A fejlesztési pénzekből 17 milliárd forint jut az Élhető város programra. Ennek keretében milyen típusú beruházások valósulnak meg, mi teszi igazán élhetővé a városaikat?

– Az idén márciusban elfogadott ITP-módosítás (Integrált Területi Program) révén az Élhető települések című felhíváson vármegyei szinten már közel 21 milliárd Ft áll rendelkezésre a települések számára, mely által komplex módon tudnak infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítani. Az „Élhető települések” felhívás keretében az alábbi típusú beruházások megvalósítására nyílik lehetőség, a teljesség igénye nélkül:

   Kékinfrastruktúra-fejlesztések (vízmegtartó- és vízelvezető-hálózat fejlesztése, rekonstrukciója, csapadékvíz-elvezető rendszerek védelmi töltéseinek lokális fejlesztése, rekonstrukciója stb.); belterületi zöldinfrastruktúra-fejlesztések (növényfelületek, élőhelyek és a biodiverzitás növelése, rekreációs zöldfelületek fejlesztése stb.); közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT (információ- és kommunikációtechnológia) és okostelepülés-fejlesztések; kereskedelmi és szolgáltató terek fejlesztése; fenntartható közlekedésfejlesztés; hulladékkezelés, kármentesítés stb.

   Hogy mi teszi élhetővé a településeket, az egy elég komplex kérdés, amelyre a felsorolt infrastrukturális fejlesztések az alapot teremthetik meg.  Ezeket az infrastruktúrákat szükséges fenntartani és üzemeltetni a lehető leghatékonyabb módon, valamint megóvni és értékként kezelni, tartalommal megtölteni a közösség bevonásával.

– Az új beruházások nyomán milyen mértékben és hogyan szükséges fejleszteni a közlekedés lehetőségeit?

– Az új beruházások, továbbá a településeken élők mobilitási szükségleteit kielégítendő, megfelelő mértékű közlekedésfejlesztés megvalósítása szükséges. Az elmúlt években is folyamatos volt a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a vármegyében. Kiemelt figyelmet kapnak országos szinten is a vármegyei közlekedési fejlesztések, amelyek érintik a közúti, vasúti és közösségi közlekedést egyaránt, kiegészülve kerékpárút-fejlesztésekkel. Kiemelten fontos a vármegyei jogú város és a vármegyei települések számára, hogy a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés keretében az egyes közlekedési formák közötti átjárhatóság és összhang is megvalósulhasson.

   A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének részeként a közútfejlesztés, vasúti fejlesztés, a közösségi közlekedés fejlesztése, valamint a fenntartható közlekedésformák között a kerékpárút-építések is kiemelt szerepet kaptak és kapnak a 2021–2027-es fejlesztési ciklusban is.

   A 2014–2020-as időszakban ötmilliárd Ft értékben a Terület- és Településfejlesztés Operatív Programban (TOP) már megvalósultak kerékpárút-fejlesztések. A hálózatok hiányzó részeinek létrehozásához, valamint a munkaerő-mobilitási, továbbá turisztikai szempontból kiemelt jelentőséggel bíró kerékpárút-fejlesztések megvalósításához 2022-ben 2,9 milliárd Ft értékű támogatást tudtunk biztosítani a települések számára, amelyhez tervezetten további 864 millió Ft forrás szétosztása várható. Összességében így a két ciklusban 8,764 milliárd Ft támogatás jut kerékpárutak fejlesztésére.

   A közlekedés-fejlesztésre a korábbi időszakban 4,176 milliárd Ft-os támogatás jutott a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) keretében, ehhez képest csaknem két és félszer több forrás áll rendelkezésre a 2021–2027-es ciklusra vonatkozóan a TOP Pluszban. A TOP Plusz „4-5 számjegyű utak fejlesztése” című felhívása esetében az eredeti 8,409 milliárd Ft értékű forrást 10,244 milliárd Ft-ra emeltük, a felmerült igények alapján.

– A vármegyei közgyűlés több klímapolitikai projektről is döntött a közelmúltban, a természeti tőke fenntartható hasznosításától a körforgásos gazdaság elterjedésének elősegítéséig. Mi a legfontosabb klímapolitikai célja a vármegyének?

– Az elsődleges cél a klímaváltozás hatásaira hatékonyan reagálni képes vármegyei struktúra kialakítása, hiszen Hajdú-Bihar hazánk területén belül is az egyik leginkább érintett térség: aszály, belvíz és extrém időjárási körülmények egyaránt sújtják. E célkitűzésünk egyrészt felöleli a közösségeink, az itt élő lakosság ismereteinek bővítését, a mindennapi tevékenységek során alkalmazható tudatos megoldások megismerését és beépítését, de igyekszik a gazdasági és területi szereplők klímatudatosságát is befolyásolni, azt tényleges szakmai információkkal és módszerekkel támogatni. Aktív nemzetközi szakmai munkánknak és gyümölcsöző európai partneri együttműködéseinknek köszönhetően számos témában léptünk új utakra. A klímaváltozás hatásait mindannyian, immár napi szinten érezzük, így elkerülhetetlenné vált mind intézményi, mind egyéni szinten annak megértése, hogy miért is fontos természeti erőforrásaink észszerű használata, a felhasznált anyagok körforgásban tartása, egyben a nyersanyaghasználat optimalizálása, az energetikai lehetőségek újragondolása, hosszú távon is okosan és társadalmilag felelősen gondolkodó, a digitális érettség egyre magasabb fokára lépő közösségek kialakítása és megerősítése. Az e gondolatok mentén születő és végrehajtott fejlesztések jelentik a kulcsot ahhoz, hogy Hajdú-Bihar valódi jövőálló térségként biztosítson otthont az itt élőknek.

– Köztudott Önről a vármegyében, hogy már gyermekkora óta szívügye a sport, városvezetőként pedig több szakszövetség munkáját is segítette. Miért tartja fontosnak a sport kiemelt támogatását?

– A hatvanas években nőttem fel, s már abban az időben a labdarúgás volt a legnépszerűbb sportág, amit bárki, bárhol űzhetett. Esőben, hóban, fagyban is játszottunk, majd mikor 1969-ben megalakult a Debreceni Sportiskola labdarúgó szakosztálya, én is az első növendékek között voltam. Jómagam is arról álmodoztam, hogy győztes gólt lövök egy vb-döntőn, de ez keveseknek adatik meg, és végül az élet más területein tudtam igazán kiteljesedni. Azonban maradandó emlékeim egyike a sporthoz köthető. Volt lehetőségem közös asztalnál helyet foglalni Sir Bobby Charltonnal, amikor pedig a DVSC a Manchester United otthonában vendégszerepelt, Sir Alex Ferguson invitált bennünket az öltözőjükbe. Mindent összefoglalva úgy gondolom, a sport maga az élet. Kitartásra ösztönöz, erőnlétet ad, gyógyítja a lelket, építi a közösséget és egyben szórakoztat.  Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata is ennek tükrében számos sportágválasztót, valamint iskolák közötti ügyességi csapatversenyt bonyolított le vármegyeszerte, és sportösztöndíj-programot is hirdetett. Amint az elmondottakból talán kiderült, én magam is sportrajongó vagyok. Ha időm engedi, teniszezek, kézilabda- és futballmérkőzésekre járok, rendszeresen ultizok és imádok sakkozni is.