Hajdú-Bihar megyéről
Hajdú-Bihar az ország negyedik legnagyobb megyéje. Északkeleti részébe belenyúlik a homokbuckás Nyírség. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik a megye közigazgatási határain. A megye nagy múltra visszatekintő területét jelentik az egykori Hajdú kerület települései, a hajdúvárosok. A hajdúk eredetileg, a 15-16. században az állatkereskedők által felfogadott marhahajcsárok voltak, a század végére azonban két csoportra szakadtak. Egy részük az uralkodó szolgálatában állt, és a végvárak védelmében vett részt, másik részük viszont, a „szabad hajdúk” a hagyományos életmódot folytatták, de keresetüket rablással, fosztogatással egészítették ki. A Habsburgok elleni függetlenségi háborút követő békekötés után Bocskai jelentős részüket letelepítette, fegyveres szolgálatért cserébe földet és munkát adott nekik, mentesítve őket a jobbágyi kötelességek alól.Az eredetileg több mint 9000 főnyi hajdú katona letelepedésével alakult ki 1608-1609-re a hét úgynevezett öreg- vagy nagy hajdúváros: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs. Debrecen és a Hajdúság mellett a mai Hajdú-Bihar megye harmadik nagy területi egységét az egykori Bihar vármegye ma is Magyarországhoz tartozó része jelenti. Az Árpád-kori várispánság 1020 és 1050 között a Bihar nevű földvár köré szerveződött. A megye gazdasági életében a mezőgazdaságnak van vezető szerepe, hiszen erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége. A megyében az idegenforgalom különös jelentőségű, adottságai, vendégforgalma országos szinten is kiemelkedő ebben az ágazatban. A megye sajátos értékei komoly vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Az idegenforgalmi háromszögként emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett újabb térségek is egyre intenzívebben kapcsolódnak be a megye idegenforgalmába. A megye fontos közvetítő terület a keleti és nyugati nemzetközi kapcsolatokban. A tranzitszerep meghatározó a közúti és vasúti közlekedésben. A megye jellegzetes fogásai a hajdúsági orjaleves, a marhahúsból, zöldségekből és burgonyából készült gulyásleves, előételként a hortobágyi húsos palacsinta, főételként pedig a debreceni töltött káposzta, a hortobágyi pecsenye és a változatos módon készített pulykahúsok. A gazdagon fűszerezett helyi ételkülönlegességekhez a szilva- és a barackpálinkát, kísérőitalnak pedig a száraz alföldi borok bő választékát fogyasztják. Igazi ételspecialitások a szabadtűzön, bográcsban főzött pásztorételek: a slambuc, a birkapörkölt és a bográcsgulyás. Debrecen és környékének finomsága a dübbencs (juhtúróval töltött kapros lepény).