Nem csupán természeti kincseire, épített környezetére, gyarapodó idegenforgalmára büszke Gyula városa, hanem arra a polgári identitásra is, amelyre támaszkodva itt harmóniában élnek az emberek. A város szülötte dr. Görgényi Ernő polgármester, aki nem tudná máshol elképzelni az életét.

– Gyula a Dél-Alföld legjelentősebb turisztikai központjává fejlődött. Változatlanul meg tudja őrizni ezt a szerepét, hiszen az ország több más régiója is jelentős fejlődést mutat?

– Gyulának különleges adottságai vannak: több évtizedes a turizmusa, történelmi jelentőségű az épített környezete, természeti értékei egyedülállóak. A vár Közép-Európa egyetlen síkvidéki vára, az Almásy-kastélynak 300 éves a parkja. A Százéves cukrászda Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő cukrászdája, és ott vannak az évszázados városi parkok is. Mindez olyan komplex turisztikai attrakció, amihez hét évtizedes szervezeti rendszer, és vele erős szakmaiság társul. Mindennek együttesen köszönhető, hogy meg tudtuk őrizni vezető szerepünket a régióban.

– A különleges természeti kincseik megóvására van-e valamilyen speciális önkormányzati programjuk?

– Igen, a fejlesztéseink három pillérre épülnek.  Meghatározó eleme, hogy nem hagyjuk leromlani az értékeket, továbbá hogy rendszeres a karbantartásuk, és folyamatosak a rekonstrukciók. Például az Almásy-kastély történelmi épületének a felújítása után nemcsak korhűen szépült meg az épület, hanem játszóházat is kialakítottunk a gyulai családosoknak és a turistáknak. Éppen most zajlik a Százéves cukrászda teljes, építészeti és műemléki rekonstrukciója, valamint a Ladics-ház felújítása, amiben egy Magyarországon egyedülálló kiállítást rendezünk be. Ezt a belvárosi polgári otthont, a teljes berendezésével együtt, a városra hagyták a gyermektelen örökösök. A házban az 1980-as években már kialakítottak egy múzeumot, de most ezt teljes körűen kibővítjük, és a látogatók megismerkedhetnek egy régi polgári család otthonának miliőjével, tárgyaival.

– Sem az ide látogatók, sem a helyiek nem unatkozhatnak, hiszen rengeteg a városban és a környéken a program, a látnivaló. Elég stabilitást ad az a városnak, ha ennyire a turizmusra támaszkodik?

– Bár Gyula 30 ezres lakossága számára a turizmus a meghatározó gazdasági ágazat, aminek a hírnevét köszönheti, de nem az egyedüli. Jelentős a bútoripar, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a gyulai kolbászt mindenki ismeri. Nagyon nagy jelentősége van annak is, hogy 2022-ben ide települt az Airbus helikopter-alkatrész gyára, és ezzel világszinvonalú ipari technológiát hoztak. A kiszolgálásához magasan képzett műszaki szakemberekre van szükség, amivel a város megtartó- és vonzerejét tudjuk növelni. A fiatalok számára immár Gyuláról is elérhető egy nemzetközi karrier.

– A város lélekszáma gyakorlatilag állandó. A patriotizmus milyen szép példáira büszke?

– A legszebb példa a város történelmi fejlődése, hiszen 500 évig megyeszékhely voltunk. Azt szoktuk mondani, Mátyástól Mátyásig. A Hunyaditól Rákosiig, de a megyeszékhelyi státus elvesztése, ami akkor büntetés volt, végül jutalommá fordult. Mert ezzel megmenekült a város a kommunizmus erőltetett iparosításától, a nagyszámú betelepítéstől, meg tudtuk őrizni történelmi épületeinket, és velük polgári identitásunkat. Ettől különleges város ma is Gyula, harmóniáját ennek a polgári értékrendnek köszönheti.

– Közismert a gyulai kolbász, a tavaszi Gyulai Pálinkafesztivál. Az, hogy ennyi idő után is sikerül fönntartani az érdeklődést, kizárólag ezeknek a termékeknek köszönhető, vagy annak is, hogy jól össze tudják hangolni a város kínálta turisztikai lehetőségekkel?

– Habár híres a gyulai kolbász, a régiós fesztivál Békéscsabán van, amelynek vendégei rendre itt szállnak meg, mert nálunk van elegendő, színvonalas szálláshely. Ennek a megteremtése évtizedes távlatokban történik, nálunk pedig a hét évtizedes turisztikai, szervezési hagyományainkkal, az ötezer vendégággyal elértük, hogy kiemelkedő turisztikai attrakciókat tudunk nyújtani. Nálunk nagy hagyománya van a pálinkafőzésnek, tudjuk, hogy már 1730-ban működött pálinkaház a várban.  A kiváló talajadottságok, a gyümölcsök zamata miatt a fesztivál olyan szinergiát alakított ki a helyi főzdékkel, hogy kölcsönösen erősíteni tudják egymást. Magyarország legrégibb pálinkafesztiváljának rendezőiként büszkék vagyunk arra, hogy hozzá tudtunk járulni a minőségi pálinka készítéséhez, a pálinkakultúrához, hogy a pálinka két évtized alatt egy alacsony státuszból a legelegánsabb, minőségi itallá változott. Ugyancsak híres lett a fesztivál keretében tartott nemzetközi verseny, és az azt kísérő komoly szakmai és gasztronómiai programok.

– Hogyan tudják megőrizni ezt a sokszínű turisztikai kínálatot az energiaárak és az egyéb fenntartási költségek emelkedése idején?

– Már akkor a megújuló energiaforrásokat fejlesztettük, amikor még nem volt ennyire drámai az energiahelyzet. 2011-ben az Erkel Ferenc Emlékházat is már geotermikus energiára állítottuk át, több intézményünkben működik levegős hőszivattyú, a Várfürdőben a termálvíz hulladékhőjét is hasznosítjuk – ennek is köszönhető, hogy nem kellett bezárni. Folytatjuk a napelemes rendszerek telepítését, a házak szigetelésének programját, a nyílászárók cseréjét, a fűtéskorszerűsítést, hogy a működési költségeket csökkenteni tudjuk.

– A Várfürdő és a Várkert sok programja után már a Gyulai Almásy-kastély látogatóközpont is vonzza a turistákat, ami 2018-ban bekerült az Év Európai Múzeuma díj jelöltjei közé. Miért tartotta fontosnak a város, hogy megőrizze és a látogatók elé tárja ezt a kincsét is?

– A kastély a város központjában van, a várral szemben, és a történelem hányattatásainak áldozata lett. Egyetlen eredeti berendezése sem maradt meg. Mi egy unortodox koncepcióval újítottuk fel. Azaz legyen fenntartható, ezért geotermikus energiával fűtjük, legyen történelmileg hiteles a helyreállítás, és adjon a kor szellemiségével összhangban álló élményeket a látogatóknak korszerű, interaktív, digitális eszközökkel. Itt korhűen látható, hogyan éltek a 19. században egy alföldi kastélyban az arisztokraták és a cselédeik, milyen eszközök keretezték a hétköznapjaikat, például mennyi gyertyát használtak el egy nap a világításra. Ilyen máshol nem található.

– Méltán híresek Várszínházuk produkciói, a színház idén ünnepli a 60. évadát. Milyen különleges programokkal készültek erre az eseményre?

– Elek Tibor direktor vezetésével nemcsak bemutatóhelyként működik – hiszen nincsen önálló társulata –, hanem szellemi alkotóműhelyként is, amelynek alapjait Sík Ferenc hagyta ránk. Az idén több közös bemutatót tartottunk a Nemzeti Színházzal, és bár pénzügyileg nehéz év volt, sikeresen zártuk, sok-sok nézővel.