Gyál egy dinamikusan fejlődő kertváros
Gyál, a főváros délkeleti határában fekvő, kertvárosias jellegű település a rendszerváltoztatást követően hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az 1997 óta városi ranggal rendelkező településen 2010-re kiépült a teljes infrastruktúra, az összes utcát szilárd burkolattal látták el, és az igénybe vehető szolgáltatások köre is megsokszorozódott. Az elmúlt négy évben új kihívásokkal kellett szembenézni, de a városvezetők felkészültségének köszönhetően ezekkel is sikerült megbirkózni.
A 2010-ben polgármesterré választott Pápai Mihály nem kisebb feladattal nézett szembe, mint azzal, hogy Gyált „élettel” töltse meg. Amint azt választási kampányában is hangsúlyozta, az volt a célja, hogy a várost az ott élő emberek lakóhelyéből valóban az otthonukká tegye.
Gyál nem túl régi település. Bár első írásos említése 1324-re tehető, maga a település a 20. század elején alakult ki. A város soha nem rendelkezett klasszikus értelemben vett városközponttal. Az elmúlt néhány évben európai uniós forrásokból, illetve a város saját forintjaiból modern, a 21. század igényeinek megfelelő városközpont alakult ki. Szemet gyönyörködtető közparkot hoztak létre, teljesen felújították a piacteret és a központi utakat, parkolókat építettek. Mindemellett új városháza is épült, amely nem csupán a Polgármesteri Hivatalnak, hanem a Gyáli Járási Hivatalnak is otthonául szolgál. Az új gyáli városközpontot 2013. május 17-én adták át.
A város otthonosabbá tételének következő lépcsőfoka a közbiztonság megerősítése volt. A város saját erőből (90 millió forint értékben) új rendőrőrsöt épített. Ennek – és a folyamatosan növekvő rendőri létszámnak – köszönhetően a bűnesetek száma érezhető mértékben visszaszorult.
Pápai Mihály szerint az újonnan átadott városközponton és a közbiztonság megerősítésén túl nagyon fontos szerepe van a közösségépítésben a település arculatának, illetve a helyi programok széles palettájának. Az arculat korszerűsítése felé vezető úton mérföldkőnek számított, amikor 2011-ben teljesen megújították a város honlapját, és a legnépszerűbb közösségi oldalon is hivatalos profillal jelentkezett Gyál. Emellett a helyi és az országos médiumokban is egyre többször szerepel a város. Fontos, kézzelfogható arculati elem az is, hogy a település összes utcasarka 2013-ban időtálló utcanévtáblákkal gazdagodott, és 2014-ben minden házra házszámtábla is kerül.
A rendszerváltás és a városi rang megszerzése óta létrehozott közös értékek mára beépültek a gyáliak mindennapjaiba. A helyiek többsége előtt ismert és kedvelt rendezvény a városi gyermeknap, az augusztusi utcabál és fogathajtó fesztivál, az adventi rendezvénysorozat és a Gyáli Téli Tárlat. A felsoroltakon túl a közelmúltban újabb sikeres rendezvényekkel is bővült a városi események palettája. 2014 februárjában második alkalommal rendezték meg a Gyáli Böllérversenyt, amelyen a 15 versenyző csapat között idén már határon túli csoport is szerepelt. Új színfolt a Pünkösdi Utcazenei Fesztivál és a Hang–Szín–Hely, a zenélő képzőművészek és a képzőművész zenészek háromnapos találkozója is.
A helyi kultúra és a civil társadalom erősítése nem áll le a város, illetve az ország határainál. Gyál 2010 óta résztvevője a Comenius Régió Programnak, együttműködésben a Bajor Oktatási Minisztériummal.
A fejlesztés, a közösségépítés folyamatos munkát, odafigyelést igényel, a város vezetői nem dőlhetnek hátra. Eltökélt szándékuk, hogy 2014-ben korszerűsítik Gyál felső vasútállomását. Ehhez kész engedélyes és kiviteli tervek állnak rendelkezésre. Ugyancsak az idei évben felújítják a település buszváróit és a Városi Egészségügyi Központot, teljes egészében önerőből. A hosszabb távú tervek között szerepel még egy multifunkcionális sportcsarnok építése (a tervek ugyancsak készen állnak), amely nemcsak sporteseményeknek, hanem különböző koncerteknek, konferenciáknak is otthont adhat majd.
Gyálon tehát – miközben a város fejlődik és bővül – egyre inkább megerősödnek a közösségi értékek. Budapest közelsége, a helyben igénybe vehető szolgáltatások széles köre, a csöndes, ligetes utcák, a megteremtődő hagyományok mind-mind a teljes értékű vidéki, mégis városias élet feltételeit kínálják az itt élők számára.