A parkok, kertek és ligetek városában együtt van minden, ami egy hangulatos sétát változatossá és izgalmassá tehet: neves szülöttei, lakói és a szentek szobrai mellett örök emberi értékeket szimbolizáló jelképekre is bukkanhat a látogató. Gödöllő 1990 óta hivatalban lévő polgármesterétől, Gémesi Györgytől kértünk interjút.

 

− Az önkormányzatiság tekintetében mi változott az elmúlt huszonöt évben?

− A személyes véleményem szerint napjainkra az önkormányzatok feladatai fokozatosan csökkentek, a megmaradtakra viszont a források nem mindig elegendőek. Annak nem vagyok ellene, hogy szigorúbban ellenőrizzék az önkormányzatokat, hiszen jó néhány településen nem volt megfelelő a gazdálkodás, ám azt fontosnak tartanám, hogy az önkormányzatok a saját forrásaikat szabadon használhassák fel. Nehéz úgy motiválni egy városvezetést, ha a bevételeiből állami feladatokat kell finanszíroznia. Emiatt sok önkormányzat kényszerül többletadók kivetésére. Jövőre már Gödöllőn is szükségessé válik az, hogy a lakosság is hozzájáruljon elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekhez.

− Miből tevődnek össze a város bevételei?

− Gödöllő gazdasága hasonló a Közép-Magyarország Régió gazdaságához, azaz erősebb, mint az országos átlag, hozzávetőlegesen a kétszerese annak. A munkanélküliség négy százalék körüli, ezek tehát jó adatok. A bevételeink nagy részét az idetelepült iparvállalatok adják iparűzési és építményadó formájában, az utóbbi a nem lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő. Ehhez jön hozzá a telekadó, amelyet a beépítetlen területek után fizetik az állampolgárok, illetve a gépjárműadó negyven százaléka. Az idegenforgalmi adóból egyelőre kevés a bevételünk.

− A turizmus területén milyen lehetőségei vannak Gödöllőnek?

− Az idegenforgalom fejlesztése nem elsősorban az adóbevételeink növelése szempontjából fontos, hanem inkább a munkahelyteremtés okán. A Grassalkovich-kastélyon kívül szép számmal léteznek egyéb turisztikai látványosságaink is, továbbá vonzó kulturális programokkal és a környék kirándulási lehetőségeivel várjuk az idelátogatókat. Az elmúlt években a kulturális, a sport-, a konferencia- és a vallási turizmus szerencsére fokozatosan erősödött. Az utóbbit illetően elég, ha csupán a máriabesnyői kegytemplomot említem. A Szent István Egyetem hallgatóinak egy része Gödöllőn lakik, s ők természetesen igénybe veszik a város szolgáltatásait. Egyébként maga az egyetem komoly tudományos bázist, egyfajta hozzáadott értéket, többlettőkét jelent a városnak.

− 2008 óta a város több mint egymilliárd forintot költött a sportlétesítményeire, s ennek közel a háromszorosába kerül majd a tervezett versenyuszoda.

− Az uszoda tervpályázatának idén őszre el kellett volna készülnie, ám a tervezés még nem fejeződött be. Maga az építkezés állami beruházásból fog megvalósulni. Az új vizes sportcentrum átadása 2018-ra várható. Egyébként az elmúlt esztendők során mi akkor építettünk, korszerűsítettünk vagy bővítettünk sportlétesítményeket, amikor azokra lakossági igény mutatkozott. Éppen ezért a kihasználtságuk gyakorlatilag százszázalékos. Éppen most fejeződött be az egyik általános iskola szabadtéri sportpályájának felújítása.

− Gödöllőt szokás zöldvárosként is emlegetni…

− Városunk 54 százaléka zöldterület, és ez nem csökkent az elmúlt huszonöt évben. Gödöllő levegője az ötödik legjobb a hazai városok mezőnyében. Az ökoprogram keretében nemrég zárult le a szennyvíztisztító telep korszerűsítése, ami másfél milliárdos beruházás volt. Az ökoprogramot egyébként folytatjuk tovább, a megújuló energiák tekintetében szeretnénk végiggondolni a lehetőségeinket, s nem csupán az intézményeink, hanem a városi tömegközlekedés tekintetében is.

− Jövőre lesz ötvenéves a város. Mivel készülnek a kerek születésnapra?

− A jubileumhoz kapcsolódva számos kulturális rendezvényt tervezünk, ám a végleges programon még dolgozunk. Azt gondolom, ha visszatekintünk az elmúlt ötven esztendőre, amelyből huszonötöt polgármesterként élhettem meg, akkor sok mindenre büszkék lehetünk. A városvezetés célja továbbra is az, hogy Gödöllő élhető, barátságos és békés kisváros legyen, egyfajta kulturális centrum a főváros közelében, amely nyitott és befogadó.