Gazdag történelmi múlttal büszkélkedhet Drégelypalánk

Drégely vára

Délről a Börzsöny, északról az Ipoly határolja, s bármerre indul az ember, csodás környezetben találja magát. Nagyon szép helyen élünk, ezt igazán az tudja értékelni, aki egyszer elment, de visszajön. Én így alakítottam az életemet – mondta Drégelypalánk polgármestere, Rigó Dávid.

– A festői település vonzza az idelátogatókat?

– A turisták szeretik a tájat, elsősorban bakancsos turisták érkeznek sokan. A község vezetésének és az itt lakóknak is a legfőbb célja, hogy minél több turistát idecsábítsunk, ezért is alakítottuk ki a turisztikai látogatóközpontot és a múzeumot. Bárki megismerheti, hogyan éltek itt az őseink, böngészheti a régészeti ásatások kiállított anyagait, filmeket nézhet a várról és a környékről. Egész évben mindennap nyitva tart a központ. Csoportok jelentkeznek be, de sokszor érkeznek családok, baráti társaságok. A kiállítás megtekintése után immár hasznos információkkal felvértezve indulhatnak a „történelmi” túrára.

   A tanösvényeken több irányba lehet elindulni. Az egyiken Drégely várához, hiszen a község számára is a legfontosabb Szondi György hagyatékának ápolása, a vár. Észak felé tartva a szlovák határ felé lehet kirándulni, az Ipoly nyomvonalát követve. Jó hír, hogy hamarosan kezdődhet a hídépítés Ipolyhídvég és Drégelypalánk között. 

   Ipolyhídvég a szlovák testvértelepülésünk, és bár mindössze két kilométer a távolság a két falu között, de jelenleg még csaknem húsz kilométert kell megtenni, hogy elérjünk egymáshoz. 

– Hogyan csökkenthető ez a távolság?

– Egy uniós pályázatnak köszönhetően határon átnyúló híd épülhet fel két éven belül. Ezt is turisztikai attrakciónak lehet tekinteni, hiszen a hozzánk érkezők a jövőben könnyen el tudnak jutni a Felvidékre. Testvértelepülésként jó kapcsolatot ápolunk egymással, rokonok, családtagok élnek külön, Trianon után elszakadtak egymástól. 

– Mit kell tudnunk a Drégelyvár Alapítványról?

– Az Alapítvány célja, hogy a várat megőrizze az utókor számára. Pályázatok révén tudjuk gondozni nemzeti örökségünket. Nemrég nyertünk el egy kisebb összeget, amelyből régóta szükséges korlátokat, lépcsőket tudtunk építtetni. Romvárról van szó, komoly túrát kell megtenni, fontos a biztonság. 

– Sokan keresik fel a várat?

– Évi 10-15 ezer a vár látogatóinak száma, de közülük csak pár százan, talán ezren térnek be a faluba. Legfőbb célunk, hogy egyre többen jöjjenek hozzánk. Egy étterem várja a látogatókat, falusi szálláshelyeket tudunk biztosítani, akár kisebb csoportok számára is. Egyre többen maradnak hosszú hétvégére, ünnepekre. Amint lehetőségünk nyílik rá, szeretnénk kialakítani egy 40-50 fő befogadására alkalmas szálláshelyet. 

– Milyen Drégelypalánk gazdasága?

– Szerencsések vagyunk, mert a településen már a rendszerváltás előtt dolgozott egy acélipari és egy gyümölcsfeldolgozó nagyüzem. Mindkettő itt maradt, csak már más néven, más tulajdonossal. Helyi munkavállalókat alkalmaz a Szász Nemesacél Kft. és a Zentis Hungária Bt. szörpüzem. A Globál-Vép Kft. 100 százalékban helyi tulajdonú élelmiszer-ipari üzem, amely szintén legalább 50 embert foglalkoztat. Kevés a munkanélküli a községben, s akik nem a helyi üzemekben találtak munkát, az építőiparban dolgoznak brigádokban. Az önkormányzat szempontjából „szerencsés” gond, hogy a közterületek rendbetételére a szükséges 8-10 ember helyett csak 6-7 közmunkást tudunk alkalmazni. 

– Terveznek-e beruházásokat a közeljövőben?

– A Magyar Falu Programnak köszönhetően kisebb fejlesztéseket tudunk megvalósítani. Az elmúlt tíz évben az égető problémákat megoldottuk, megtörtént a csatornahálózat kiépítése, fel tudtuk újítani az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, az óvodai játszóudvart, a közterületi játszóteret. A belső utcáink egytől egyig aszfaltburkolatot kaptak.