Az elmúlt évek során Kelet-Magyarországon, azon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyamatosan növekszik a mezőgazdasági és az ipar által előállított termelési érték. A felzárkózás lehetőségeiről Seszták Oszkárral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk.

− A megyét hazánk hátrányosabb helyzetben lévő térségei között szokták emlegetni. A felzárkózás érdekében Szabolcs-Szatmár-Bereg területfejlesztési koncepciója milyen célokat fogalmazott meg, s ezek közül melyek valósultak meg napjainkig?

− Mindenekelőtt hadd szögezzem le, azt tapasztalom, hogy az itt élő emberek többsége kevesebb pénzért is jobb és nagyobb teljesítményre képes, mint az ország szerencsésebb vidékein lakók. A mi megyénk semmiképpen sem elmaradott, hiszen hagyományaiban, kulturális értékeiben, történelmi múltjában felveszi a versenyt az ország bármely más térségével. Itt született nemzeti imádságunk, a Himnusz, itt született Bessenyei György, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond, és akkor még nem beszéltem gazdag népművészeti hagyományainkról.

A területfejlesztési koncepciónk céljait pedig egyetlen mondatban úgy tudnám összefoglalni, hogy a megye legyen olyan hely, ahol jó élni. Ezért elsőként az életminőség javítását céloztuk meg. A következő évtizedben még nem érhetjük el az ország GDP-jének átlagát, ezért igyekeztünk reális célokat megfogalmazni, ami persze komoly tervezői háttérmunkát igényel. Ami tehát megvalósítható: értékteremtő foglalkoztatással és az aktivitás növelésével legyünk aktív megye, a mélyszegénység felszámolásával és a leszakadó térségek felzárkóztatásával legyünk szolidáris megye, vonzó társadalmi és kulturális környezetet teremtve.

− Ön korábban úgy fogalmazott, hogy komoly kitörési lehetőségeket lát a megyében. Melyek ezek?

− A közlekedési infrastruktúra területén nagyon nagy fejlődést értünk el. Az M3-as autópályán Budapesttől Vásárosnamény mindössze két és fél óra alatt elérhető. A munkanélküliségi ráta a megyében 8 százalék körül mozog, ami ugyan az országos átlag kétszerese, ám ne feledjük, hogy 2009-ben több mint 20 százalékról indultunk. Napjainkban a közmunkások közül egyre többen találnak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, és a megye több térségében immár nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány okoz gondot, legalábbis a megfelelően képzett és motivált munkaerő hiánya. Léteznek tehát olyan, az iparfejlesztésben élenjáró térségek, amelyekben már szektorális munkaerőhiány jelentkezik, ami – és ez pozitív hozadéka e helyzetnek – bérnövekedéshez vezet. Kitörési pont lehet az agrárium és az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-feldolgozóipar, valamint a turizmus.

A mezőgazdaságban jelentős feldolgozóipari háttér van kialakulóban. Egyebek mellett megkezdődött két almasűrítő üzem beruházása, Nagykállóban gombatermesztő- és feldolgozó telep létesül, és még folytathatnám a sort. De ígéretes a helyzet más ipari területeken is. Ilyen volt Nyíregyházán a LEGO-gyár folyamatos fejlesztése, a ContiTech és a Michelin újabb beruházásai ugyancsak a megyeszékhelyen, az ipari parkok gyors „felfutása” Mátészalkán és Nyírbátorban. Az idegenforgalmat illetően jól ismertek a kormányzati elképzelések. Kisvárda és Tokaj térségében irodát nyitott a Nemzeti Turisztikai Ügynökség, hamarosan állami fejlesztések várhatóak ezen a területen is. Ami pedig bennünket illet, a megyei TOP-keretből mintegy ötmilliárd forintos turisztikai fejlesztést valósítunk meg harmincnyolc konzorciumi partnerrel. Ezek között szerepel a vízi turizmus fejlesztése a Tiszán, műemlék-rekonstrukciók, illetve olyan kiegészítő elemek, amelyek az eddigi turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ilyen például a kállósemjéni Kállay-kúria látogatóbarát fejlesztése, de vannak a terveink között műemléktemplom-felújítások is. 2009 óta fejlesztjük különböző pályázati forrásokból a középkori templomok útját, amely egy végigjárható turisztikai útvonal. Létrehoztuk ennek az internetes felületét is, a www.templomut.hu-t.

− Léteznek-e közös gazdaságélénkítő programjaik a megyével szomszédos országokkal?

− A most induló, Romániával és Ukrajnával közös programokban elsősorban turisztikai fejlesztéseket valósítunk meg, de egészségügyi beruházásokat is, sőt egy közös magyar–szlovák program keretében munkahelyteremtő fejlesztéseket is tervezünk. A Tisza Európai Területi Társulás, amelynek elnöke vagyok, éppen a közelmúltban nyert ötmillió eurót, amelyből Beregszászon hulladéklerakót építünk, Kisvárdán pedig egy biogáz-üzemet. E beruházások természetvédelmi értéke nem csekély: csökkenti a Tiszába kerülő szilárdhulladék, illetve a megyében lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét.

− Ön Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felzárkózási lehetőségei között említette a turizmust. Az idei nyáron milyen kulturális programok várták és várják a megyébe érkezőket?

− Számos fesztiválunk és nagyrendezvényünk közül feltétlenül említést érdemel az idén 30. alkalommal megrendezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, amely június utolsó hetében volt, és több mint húsz hazai és határon túli magyar színház előadásait láthatta a szépszámú közönség. Július első hétvégéjén ezúttal is fergeteges sikert aratott a háromnapos LeszFeszt, ugyancsak Kisvárdán, gyönyörű környezetben, ahol a fellépő zenekarok száma jóval meghaladta a százat. És ami még előttünk van: a Nyírbátori Zenei Napok augusztus közepén, amelynek eseményeibe a névadó kisváros mellett négy további település, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírvasvári és Encsencs is bekapcsolódik.  Augusztus 25-től szeptember 3-ig tart Nyíregyházán az idei Vidor Fesztivál, amely az egyik legnagyobb hazai összművészeti rendezvény immár hosszú évek óta.