Erdőgazdálkodás csakis természetes úton

Petnyák-völgy


Az erdész munkájának terméke az erdő, s mindaz, amit nyújtani tud: az árnyék, a friss levegő, a szabadságérzés. Ennek biztosításáért dolgozik a lehető legtermészetesebb úton és módon a Mecsekerdő Zrt. Ripszám István vezérigazgatóval beszélgettünk munkájukról, az erdőgazdálkodásról.

– Baranya megye erdőterületeinek felén, 55 ezer hektáron gazdálkodnak „tartamos” erdőgazdálkodással. Mit takar ez a laikusok számára ismeretlen jelző? 

– Valójában az erdészszakma azért alakult, hogy ezt a tartamosságot garantálja. Az erdők korlátlan felhasználását ezzel váltotta fel a tervszerűség annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő faellátást, akkoriban a bányászat számára. A bányafa volt ugyanis az a termék, amelynek folyamatos biztosítása érdekében megjelent a tervszerű erdőgazdálkodásra való igény. A tartamosság azt hivatott garantálni, hogy az erdő egyenletes terhelése mellett hosszú távon egyenletes hozamot biztosítson. Ma ezt nevezzük divatos, néha már-már elcsépelt szóval fenntarthatóságnak. A tartamos erdőgazdálkodás tehát az erdei ökoszisztéma fenntarthatóságáról szól. 

– Mit jelent ez a Mecsekerdő Zrt.-nél?

– Körzeti erdőtervek alapján végezzük a tevékenységünket, ami törvényi fedezettel szabályozza, hogy ez a fenntarthatóság fennálljon. Emellett, összhangban szlogenünkkel, természetes úton, azaz a természetes folyamatokra alapozott eljárásokat alkalmazva végezzük a munkánkat. Ez képezi le legjobban a természetes ökoszisztémát, ez aknázza ki legjobban a természetes folyamatokat és ez a leggazdaságosabb is.

   55 ezer hektáron vagyunk az állami erdők kezelői. Akad néhány hektárnyi területünk Somogyban és Tolna megyében is, néhány baranyai erdőrészlet pedig más erdőgazdálkodó kezelésében van, de a baranyai erdőknek az állami tulajdonban lévő részét jellemzően mi kezeljük. Változatos terület, és ami eltérést jelent az ország más területeihez képest, hogy illér jellegű erdőtársulásaink vannak, a tipikus mecseki bükkösök, cseresek, gyertyános tölgyesek, a jellegzetes jelölő fajta pedig az ezüst hárs. Ez egy klasszikus, nagyon nagy rugalmasságot mutató elegyfa, könnyen, természetes módon újul meg. Jól alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, ezért el fog terjedni, s az egyik legértékesebb fánkká fog válni, és segítségünkre lesz abban, hogy fenntartsuk az összefüggő erdőterületeket akkor is, ha megváltozik a klíma.

   Az a filozófiánk, hogy az erdész munkájának a terméke az erdő, és azok a szolgáltatások, amiket nyújtani tud, az árnyékot, a friss levegőt, a felfrissülés lehetőségét. Ám együtt kell élni azzal, hogy a fára mint nyersanyagra, az erdőre mint erőforrásra szükség van. Számunkra is bevételt jelent a faeladás. Saját feldolgozónk nincs, de vannak kis fafeldolgozó üzemek, amelyek a mi alapanyagbázisunkon dolgoznak, munkát adnak az itt élőknek, ez pedig növeli a vidék megtartó erejét. 280 alkalmazottunk van, de ezen a tevékenységen keresztül 1400 családnak adunk munkát.

– Másik fontos tevékenységük a vadgazdálkodás. Milyen a baranyai erdők vadállománya?

– Nagyon változatos az élőhely. A Dráva-síktól egészen a Hegyhátig és a Szekszárd–Geresdi-dombságtól egészen a Zselicig 33 ezer hektárnyi vadászterületet kezelünk. Ennek zöme a Mecsek hegységre tevődik, kisebb része esik az Ormánságra, de a Zselic is fontos ebből a szempontból. A vadpopuláció is nagyon sokféle, a legértékesebb a Dráva-síkon a gímszarvasállomány, a hegyvidéken pedig a vaddisznó.

– Az erdő- és vadgazdálkodás mellett még számos egyéb feladatot is ellátnak…

– Az elsők között voltunk, akik erdészeti erdei iskolát hoztak létre. 25 éve az Árpád-tetőn nyitottuk meg a Mókus sulit, ez mostanáig két bázissal bővült, az egyik bentlakásos. Az utóbbi tíz évben  évente átlagosan 8-10 ezer gyerek járt nálunk, de volt olyan esztendő, amikor 14 ezer. Elhívatottak vagyunk a témában, nagyon fontos, hogy a szemléletformáláson keresztül a jövő nemzedékét közelebb vigyük a természethez. Mi abban hiszünk, hogy a tapasztaláson keresztüli tanulás mélyebben beágyazott, hosszabban fennmaradó tudást ad.

   Jó hír, hogy INTERREG pályázaton nyertünk forrást arra, hogy az Árpád-tetőn lévő épületet átalakítsuk. Készül a Mecsek Discovery Center, ami két tantermet és egy tematikus kiállítást foglal magába. Ez a természetismereti látogatóközpont nyitva lesz a nagyközönség előtt, de kombinált jeggyel a kalandparkunk vendégei is látogathatják. A Mecsek Extrém, népszerűbb nevén a Mecsextrém az ország első tematikus erdei kalandparkja, minden évben igyekszünk valamivel bővíteni. Tavalyelőtt hófánkpályák készültek, felújítottuk a teljes alpesi kötélpályát, idén digitális tanösvényt fogunk átadni. 40-45 ezer embert látunk vendégül évente áprilistól október végéig. Nyári táborok, családi rendezvények, osztálykirándulások tarkítják a programokat.  

– A Mecsek Discovery Center megvalósítása tavaly májusban kezdődött. A látogatóközpontban milyen ismeretekhez lehet jutni?

– Már a belső munkák zajlanak, a kiállítás anyagának összeállítása a vége felé közeledik. Témája a Mecsek élővilága, a környezettudatos életvitel, az erdő által kínált lehetőségek például a gasztronómia vagy a gyógyászat területén, a víz szerepe, a mecseki turizmus. Októberre tervezzük az átadást.

– Igen népszerű az erdei turizmus. Hogyan szolgálják ki az igényeket?

– Két és félszeresére nőtt a látogatottság a járványidőszak előtti helyzethez képest, ami egyrészt jó, de természetesen sok feladatot ad, hiszen biztosítani kell az infrastruktúrát. Az általunk kezelt területen körülbelül ezer kilométer jelzett gyalogos és 250 km kerékpárút van, és most egyeztetünk a lovasokkal a lovas turista útvonalak kijelöléséről. A biciklis erdőjárás egyre népszerűbb, Hosszúhetény térségében a területünkön készült el egy egyesület üzemeltetésében lévő bringapark, ami akár több száz kilométeres távolságból is gyakorol vonzerőt.

   A kulcsos házaknak nagy a hagyománya a Mecsekben. Az igényekhez igazítva igyekszünk felújítani, korszerűsíteni az erdei objektumokat. Eddig négy beruházás készült el, három pedig folyamatban van.