Érd, Pest megye legnagyobb települése a fővárosi agglomerációban található, s az Érdi járás székhelye. 1978 óta város, 2006-tól megyei jogú város. A nagy kiterjedésű település kerületekre oszlik. A következő esztendők legfontosabb városi történéseit kérésünkre Mészáros András polgármester foglalta össze.

− A nyár derekán Orbán Viktor miniszterelnökkel öt évre szóló, összesen 40 milliárd forintos fejlesztési programot szentesítettek aláírásukkal. Óriási lehetőség ez a város számára…

− Valóban, évente 8 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány Érd fejlődését öt esztendőn keresztül a Modern Városok Program keretében. Az erről szóló együttműködési megállapodást július 3-án írtuk alá a miniszterelnök úrral. Ezzel a fejlesztési forrással történelmi lehetőséghez jutottunk, megvalósíthatjuk a „Batthyány 2020” programban megfogalmazott célokat.

− Mit foglal magában az ön által említett program?

− A „Batthyány 2020” programban a városvezetés négy nagy alprogramot különített el egymástól, ezek képezik a jövőbeni fejlesztések alapjait: gazdasági fejlesztés, intézményfejlesztés, közszolgáltatás-fejlesztés és a nemzeti vagyon hasznosítása. A tervezett 200 hektáros ipari park jelentős munkahelyteremtésre, adóbevétel-növelésre ad lehetőséget. Fontos fejlesztés lesz az ófalusi Duna-parti gyógy-, sport-, illetve kulturális-turisztikai beruházás is. Tervezzük továbbá egy szálloda-, edzőcsarnok-és sport rehabilitációs komplexum felépítését is az Érd Aréna melletti területen. Érd megyei jogú városi rangját erősíti majd a rendőrkapitányság új épülete is, és a tervek szerint végre bíróság és ügyészség is lesz a városban. Érdre kerül a szakképzési centrum és az oktatásirányítási rendszer megyei központja is. Érdligeten, a Papi földek néven ismert tizenkét hektáros területen záportározó jöhet létre, amely alapja lesz a felszíni vízelvezetési problémák megoldásának, mindemellett pedig szabadidőparkként is funkcionálna.

− A kormányzati támogatás mellett szükség lesz-e saját forrásokra?

− Évek óta lobbizott a városvezetés azért, hogy Érd valamilyen módon kompenzálhassa azt a hátrányát, ami abból ered, hogy a Budapest miatt fejlettnek számító Közép-Magyarországi

Régióhoz tartozik, s így – más megyei jogú városokkal ellentétben – alig juthat európai uniós forráshoz a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban. Márpedig – és ezt minden érdi tudja

– a város még „nincs készen”, bőven akad fejlesztenivaló. Nyilván a legtöbb érdi polgár számára elsőként az útépítés szükségszerűsége fogalmazódik meg célként. A miniszterelnök úrral folytatott tárgyalások során is felvetődött, hogy kezdjen-e nagy útépítési munkába a város. Ennek költsége azonban önmagában felemésztené a megítélt támogatást, ezen utak jelentős kiadással járó fenntartására pedig már nem maradna belőle. Az elsősorban gazdasági, tehát bevételnövelő fejlesztések eredményeképpen azonban a városnak lesz saját forrása új utak építésére és azok fenntartására.

− Az elkövetkező években milyen infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak?

− Az ipari park kínálta új munkahelyek létrehozása azzal a felelősséggel is jár, hogy biztosítani kell az itt munkát találók gyermekeinek óvodába járását, iskoláztatását. Ezért két új középiskola megnyitását tervezi a városvezetés: az átépítendő Teleki Sámuel Általános Iskolában és a teljesen megújuló Batthyány Általános Iskolában. A Parkvárosban pedig óvoda és új, 24 tantermes iskola nyílik majd. Fenyves-Parkvárosban köznevelési, egészségügyi és sportcentrum is épülhet. A programok között szerepel a Dr. Romics László Szakorvosi Rendelőintézet felújításának második üteme, így az intézmény régi szárnyát is felújítjuk és bővítjük. De fejleszteni fogjuk a szociális intézményi szolgáltatásokat is: egy összefüggő szociális intézményt tervez a város, így a Gondozóközpontot az eddigi több különálló létesítmény helyett egy nagyobba vonják össze, s a programban szerepel egy új idősek otthona megépítése is. A közszolgáltatás-fejlesztés célja pedig a város közműhálózatának fejlesztése, vízelvezetés, út- és csomópont-építés, valamint a hulladékgazdálkodás és a közlekedés korszerűsítése.

− Hogyan fogadta e nagyszabású terveket a város lakossága?

− A korábbi, sikeres csatorna-program során– amely az addig alig 20 százalékban csatornázott várost teljes egészében csatornázottá tette – Érd már megmutatta, hogy mire képes az összefogás ereje. Ez az erő segítheti hozzá a várost ahhoz, hogy éljen a történelmi lehetőséggel, s az itt élők büszkék lehessenek arra, hogy érdiek!