Közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási és kulturális központ Encs, ahol napjainkban számos fejlesztés zajlik, s még továbbiakat is terveznek annak érdekében, hogy a központi szerepük erősödjön. Szeles András polgármestertől kértünk interjút.

 

− A történelmi Abaúj vármegye megmaradt részének központjaként emlegetik Encset. E gondolat jegyében, kérem, említse meg a település történetének legfontosabb mérföldköveit.

− A következő év jeles esztendő lesz Encs életében. 35 éve kapott városi rangot, az első írásos említésének pedig a 800. évfordulóját ünnepeljük. Amikor az 1860-as években megépült a vasútvonal, kereskedelmi központtá vált Encs, az 1920-as években, majd a második világháború után járási székhely volt, utóbb az ország legnagyobb területű járásának központja, 2013-tól ismét járási székhely lettünk. Encs nemcsak nevében város, hanem valódi járási székhely – van saját tűzoltóságunk, rendőrségünk, egészségügyi és szociális intézményrendszerünk, ráadásul kereskedelmi központ, illetve iskolaváros vagyunk, hiszen az alapintézményeken túl van középiskolánk, szakképzőnk, gimnáziumunk. Hozzávetőleg 6500 lakosaink száma, a közigazgatásilag hozzánk tartozó Abaújdevecserrel és Fügöddel együtt.

− Képes Encs egzisztenciát, jövőt biztosítani a fiataljainak?

− Az elvándorlás nem csak itt probléma, ahogyan a szakképzett munkaerő hiánya sem. Nálunk elsősorban az államigazgatás biztosít  munkahelyeket, de persze sok kis- és néhány közepes magánvállalkozás is jelen van foglalkoztatóként. Miután jó iskoláink vannak, sok encsi fiatal szerez diplomát. Célunk, hogy ők ne másutt telepedjenek le.

− Milyen fejlesztések történnek jelenleg a településen?

− Sokat áldozunk út- és járdafelújításokra, kerékpárutak építésére, fejlesztjük a szociális ellátást, bővül a művelődési ház, új uszoda és várhatóan új tornacsarnok épül. A Zöld Város Program keretein belül két játszótér, futópálya épül és műfüves pálya újul meg, a köztereket felújítjuk. Évről évre részt veszünk a Virágos Magyarországért programban, több elismerést kaptunk már. Jelentős hatással lesz a városra a Miskolc és Kassa között épülő autópálya, amelynek sztrádamérnöksége Encs határában lesz majd.Meg kell említenem egy különlegességet: a régészeti feltárások során Encs határában találtak 3500 éves bronzkori sírokat. Mostanáig 1300-ra bukkantak, ami hazai viszonylatban egyedülálló, s ha még jelentősebb lesz a számuk, az nemzetközi szinten is figyelmet érdemel majd. A feltárást végző Miskolci Herman Ottó Múzeummal közösen szeretnénk Encsen egy kiállítóhelyet létesíteni, ahol a leletek egy részét bemutathatjuk.

− Milyen tervekkel vágnak neki a következő esztendőnek?

− Folytatni szeretnénk a beruházásokat, segíteni a vállalkozókat, tovább erősíteni a város térségi központ szerepét.

− Milyen a civil és kulturális élet?

− A civil szervezetek száma és aktivitása az elmúlt években ugyan kissé mérséklődött, de vannak jól prosperáló partnereink, működik ifjúsági, honismereti és helytörténeti egyesület, és komoly érdemeket szerzett az Abaúj Polgáraiért Alapítvány. Igyekszünk kulturális téren is központi szerepet vállalni, áprilistól, májustól szabadtéri programok sorát rendezzük, nyári színházi esteket, koncerteket, pálinkamustrát, bográcscsatát, de az őszi és téli időszakban is folytatódnak a színvonalas rendezvények.

− Önök is csatlakoztak az Értéktár mozgalomhoz. Miket vettek eddig lajstromba?

− Neves személyiségeink, Tóbiás Gyula ornitológus, illetve Csoma József heraldikus mellett ételeink közül a lábatlantyúk és a soros laska is bekerültek a Megyei Értéktárba, s mellettük egyetlen műemlék épületünk, a Szent József-templom, a központi vasútállomás, amely ipartörténeti emlék, valamint az abaúji szőttesek is. Encs nevezetessége a helyi vállalkozók által működtetett Anyukám mondta étterem, ami többször nyerte el az Év étterme címet. Bízunk benne, hogy lesznek követőik. De legnagyobb értéknek az encsi embereket tartom, akik nem könnyű körülmények között élnek, de legtöbbjük szorgalmas, barátságos, vendégszerető. Nálunk nagy jelentősége van a hitéletnek, az egyházi nevelésnek. Nyolc templom található a városban, s közülük négy a rendszerváltás után épült.