Sokan rettegnek az életmódváltás szótól, mert a fogyókúra vagy a diéta annál jóval egyszerűbbnek hangzik. Kétségtelen, hogy az életvitelünk megváltoztatása komplex dolog, ám nemritkán sokkal egyszerűbb, mint bármilyen önsanyargató fogyókúra. Ebben a témában dr. Izbéki Ferenc professzortól, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főorvosától kértünk interjút.

– A tavaszi, testi-lelki-szellemi megújuláshoz elengedhetetlen az életmódváltás. Orvosi megfogalmazásban mit jelent az életmódváltás?

– Az életmód sok mindent magában foglal, de nem mindegy, hogy egészséges emberről beszélünk, vagy olyanról, akinek mindennapjait betegség korlátozza. Hogy életmódunk alakításának mekkora a súlya, azt egy WHO-adat is alátámasztja: a ma meghozott orvosi döntések fele az életmóddal kapcsolatos. Az életmódorvoslás az orvostudomány egyik ága, aminek sok szervezete van a világon, nálunk a Magyar Életmód Orvostani Társaság foglalkozik vele. Ami azért is fontos, mert – szintén a WHO felmérése szerint – tíz év múlva 50 millió ember halálát a nem fertőző betegségek okozzák majd. Ez a rémisztő adat az életmódváltást is jelentős kérdéssé emeli. 

   Például az elhízást. Ha azokat a plusz kilókat, amiket évtizedek alatt szedtünk össze, néhány hónap alatt akarjuk leadni, akkor lehet, hogy sokkal nagyobb bajt okozunk egy radikális diétával. A kalóriamegvonás miatt „eléhezik” a szervezet, súlyos, energiahiányos állapotba kerül. Idén tavasszal is el lehet kezdeni az életmódváltást, de a bikiniformával a következő nyarat kell megcélozni. Nálunk a problémák az egészségtelen táplálkozásból adódnak, túl sokat eszünk, és nem akkor hagyjuk abba, amikor kiélveztük az ízeket, hanem amikor már feszít a gyomrunk.

– Vagyis ne kampányra, hanem valódi és gyökeres váltásra készüljünk?

– Az életmódnak csak egy része a táplálkozás, beletartozik a mozgás, az aktivitás, és minden, ami része az életünknek. Nem az aktuális divatot kell követni, hanem eldönteni, hogy mi a célja a váltásnak, és ezt milyen úton tudjuk elérni. Ez nem megy egyedül. Kellenek a szakemberek: a dietetikus, a táplálkozástudományi szakember, aki személyre szabottan nyújt segítséget a diétához. Fontos, hogy a diéta ne legyen szenvedés, az étkezés megmaradjon örömforrásnak. Egy ujjbegynyi porció a kedvenc sonkánkból belefér. Azt kell lassan, többször megrágni, hogy az ízlelőbimbók megnyugodjanak. A lassú étkezés szintén divatirányzat, és a slow food a fast food ellenében jött létre. Ha tovább gondoljuk, akkor a fast food fast life-ot is jelenthet. Gyors, rövid életet. 

– Mennyire gátolja a hatásos váltást a stressz?

– Nagymértékben, és ahhoz is szakemberre van szükség, hogy megállapítsa, kényszerevő-e az illető, aki stresszoldásként eszik, vagy a stressz hátterében nem kiégés áll-e. Az alkohol jó stresszoldó, de a kívánt hatásért egyre nagyobb mennyiségre van szükség, ami károsítja a tápcsatornarendszert. Az alvászavar is árulkodó lehet, és fontos a szexuális egészség is, mert ez is alapvető örömforrásunk. A stressz kezelésének leghatékonyabb módja a fizikai aktivitás. Ha valaki sportolt fiatal korában, annak a teljesítőképességéről megmarad a kép az agyában, de ha 20 kilóval kell többet mozgatnia, az másként terheli a szervezetét. Ezért kell egy személyi edző, de a szakemberek támogatásán túl az a lényeg, hogy amit befolyásolni tudunk az életünkben, azt tegyük meg.

– Sokféle divatos diéta létezik, közülük az emberek azt választják, ami a legkisebb erőfeszítés árán ígéri a maximális eredményt. Mit ajánl azoknak, akik diétázással akarnak jobb formába kerülni? 

– Hogy konzultáljanak egy dietetikussal, nehogy hiányállapot lépjen fel egy drasztikus diéta következtében. A tudatosság a legfontosabb a táplálkozásban, a diétában is. A módszereket gyakran hírességekkel reklámozzák, de nem mindenkinél működik egyformán ugyanaz a diéta. A ketogént én jónak tartom, mert az emberi táplálkozás ősi formája volt, és az evolúció során az emberiség táplálkozás-élettana nem sokat változott. Őseinknél az elhízás a túlélést szolgálta, mert aki nem volt képes zsírt elraktározni a szervezetében, az elpusztult a tél során. 

– Az ön munkásságából azt még a laikusok is kamatoztatni tudják, hogy az étel hatással van idegrendszerünkre és viselkedésünkre is. Mi az, amit mindenkinek ajánl, és mit nem javasol senkinek?

– Az étkezés örömét ajánlom mindenkinek, és attól óvnám, hogy gyorsan, nagy mennyiségben és rossz minőségű ételt fogyasszon.

– Orvosi praxisának középpontjában a tápcsatorna működési zavarai állnak. Pályafutása alatt a technika gyökeresen megváltozott, és nem csak a gyógyászatban. Az ön nevéhez kötődik a transzlációs medicina meghonosítása a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban. Mit jelent ez a gyakorlatban, a betegek szempontjából?

– Fiatal orvos koromban a főnököm azt mondta, ha nem találok mindennap a vizit során olyan kérdést, amire nincs válasz a tankönyvben, akkor rosszul végzem a munkámat. Az orvostudományban ma is számtalan a megválaszolatlan kérdés, és a megoldások is mindig újabb kérdéseket vetnek föl. A kapott információk gyakran ellentmondanak egymásnak, és lehet, hogy ami Székesfehérváron bevált, az nem működik máshol. Ha nincs válasz a kérdésünkre, akkor tervezünk egy klinikai vizsgálatot, a laborkísérletekre majd gyógyszereket fejlesztenek, amelyek visszakerülnek a betegágyakhoz. Ez a körfolyamat a jövő betegellátási modellje. Amiben sokan működnek együtt, és önálló tudománnyá vált a gyógyítás során keletkező adattömeg gyűjtése, elemzése is. 

– A Pécsi Egyetem Transzlációs Medicina Intézetével kooperálnak ebben a témában. Várható, hogy több intézményben is hasznosítják ezt a gyakorlatot?

– Az eredményt átveszik máshol is, és a transzlációs medicina azért változtatja meg az orvosi munkánkat, mert hatalmas mennyiségű adatra mint bizonyítékra támaszkodik. Az életmódorvoslás is bizonyítékokon alapul, de ahol ez véget ér – mert a beteget nem lehet a szakmai protokoll mentén meggyógyítani –, ott kezdődik a személyre szabott orvoslás. Nevezetesen az a komplex folyamat, ami az életmódváltásra szoruló embert többféle módon is segíti és támogatja.