Demeter Ervin az elmúlt esztendők során sokat tett az ügyfélközpontú és hatékony területi államigazgatás megvalósításáért. Kormánymegbízottként 2011 óta vezeti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt. Az elmúlt négy évben elvégzett munkáról és a hivatal előtt álló további feladatokról kérdeztük.

 

− Ön a kezdetektől résztvevője a megyei közigazgatás átszervezésének. Melyek voltak a kormányhivatal „felépítésének” legfontosabb pillanatai?

Ha megnézzük, hogy honnan indultunk el, hová jutottunk, az jól szemlélteti a megtett utat. 2011. január elsején nyitottak az első kormányhivatalok, 14 szakigazgatási szerv integrálásával, és akkor kezdték meg működésüket az első kormányablakok. A megyénkben a legelső Miskolcon, a megyeszékhelyen létesült, és 31 ügykör intézésére volt alkalmas. Hogy szemléltessem a fejlődést, az idén szeptember elején a Szikszón megnyílt járási kormányablak már közel 380 ügy intézésére alkalmas. Ezt a változást érzékelik az ügyfeleink is. Mindezek mögött persze sok munka áll, az elmúlt négy év során jelentős integráció történt, egységes szerkezetűvé váltak a hivatalok, csökkentek a vezetői szintek. Tehát egy kisebb, integráltabb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést biztosító államigazgatási szerv jött létre. Szeretnénk elérni azt, hogy az ügyintézőink minél több területen legyenek jártasak. Komoly informatikai fejlesztések történtek, s jelentős lépéseket tettünk az e-közigazgatás felé is.

− Léteznek-e a megyei kormányhivatalnak speciális feladatai?

− A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben van a legtöbb település, szám szerint 358. Sok kistelepülés sok önkormányzattal, és ez a törvényességi felügyeleti munkában kiemelten nagy feladatot jelent nekünk. Valamennyi önkormányzatunknak segítenünk kell abban, hogy a saját feladatait törvényes keretek között végezze. De a megyében zajló számos nagyberuházás, például a Miskolc−Kassa autópálya megépítése is jó néhány államigazgatási pluszfeladattal jár, a kisajátítási eljárásoktól kezdve egészen a használatbavételi engedélyek kiadásáig. Speciális feladatnak mondható az is, hogy mivel a megyében sok a képzetlen munkaerő, az álláskeresőket be kell vonnunk a közfoglalkoztatásba, illetve segíteni igyekszünk őket abban, hogy előbb-utóbb piaci körülmények között tudjanak elhelyezkedni. Ezt a munkát a kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya végzi, illetve koordinálja.

− Említette a kormányablakok kialakítását. Mennyit szeretnének még nyitni a megyében?

− A megyében összesen 19 kormányablak lesz, s talán még ebben az esztendőben megnyitjuk

valamennyit. Minden járási székhelyen létesül kormányablak, s azokon kívül még Abaújszántón, illetve Miskolcon összesen három.

− Az „egyablakos” ügyintézésről hogyan vélekednek az ügyfelek, milyenek a visszajelzések?

− Azt tapasztalom, hogy az ügyfelek szeretik és értékelik a gyors ügyintézést. A kormányablakoknál dolgozó kollégák többsége fiatal, friss szemlélettel. Nekik az a dolguk, hogy az ügyintézés zökkenőmentes és ügyfélbarát legyen. Tehát nem a jogszabályok maximális betartása az elsőrendű feladatuk, hanem az ügyek megnyugtató elintézése, természetesen az adott jogszabályi keretek között. Megoldásokat kereső és megoldásokat találó munkatársak dolgoznak nálunk.

− Milyen feladatok állnak még önök előtt?

− A tervezett kormányablakok megnyitásával nem ér véget a hazai közigazgatás szervezeti

integrációja, hiszen kormányzati szinten most vizsgálják, hogy további nagy szervezetek munkája miképpen integrálható a kormányhivatali működésbe. Mert ugye az eredeti elképzelés az volt, hogy országos szinten csak stratégiaalkotási és jogalkotási feladatok maradjanak, az ügyek intézése viszont megyei szinten történjen. Elképzelhető tehát, hogy a kormányhivatalok szerkezeti felépítése és infrastruktúrája tovább fog bővülni, illetve erősödni.

− Ha előretekintünk, mit gondol, öt-tíz-tizenöt év múlva mennyire változtatja meg a kormányhivatalok működését az e-ügyintézés?

− Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a kistelepülésekre a kormányhivatalok ügyintézői járnak ki a maguk informatikai felszereléseivel, ügysegédeknek hívjuk őket, és begyűjtik az adatokat. Ők azokat már ma is elektronikusan dolgozzák fel. Talán 2018-ig eljutunk odáig, hogy hazánkban teljessé válik az internethozzáférés. A kormányhivatalokban folyamatosan és fokozatosan zajlanak a fejlesztések az e-ügyintézés irányába. Persze napjainkban is egyre több ügy intézhető elektronikus úton. Az ügyfél online bejelentkezik, és a szükséges adatlapok megjelennek előtte az elektronikus felületen. S mi is elektronikus formában továbbítjuk azokat. Napról napra haladunk előre.