Az elmúlt időszakban az uniós és a kormányzati támogatásoknak köszönhetően jelentős beruházások valósultak meg a Veszprém vármegyei településeken. Ez a folyamat nem szakad meg, mivel a TOP Plusz keretében újabb támogatásokra pályázhatnak az önkormányzatok. Polgárdy Imrével, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökével beszélgettünk. 

–  Az elmúlt hétéves fejlesztési ciklus milyen eredményeket hozott a vármegyében?

– Veszprém vármegye a 2014–2020-as időszakban, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban eredetileg 45 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezett. Ami pedig a projekteket illeti, a Balaton-parti és a bakonyi települések alapvetően a turizmus fejlesztését célozták meg, míg a hegyes-völgyes helyeken élőknél a csapadékvíz-elvezetés élvezett prioritást. Folytatódott a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, valamint további igény jelentkezett a kerékpárutak létesítésére is. 

   Növekedtek a Modern Városok Program, a Családvédelmi Akcióterv, valamint a Magyar Falu Program révén a TOP-hoz illeszkedő intézkedések forráskeretei is. Ezzel Veszprém vármegyében – a megyeszékhely nélkül – a megítélt TOP-támogatások összege meghaladta a 63 milliárd forintot. 

–  Melyek a fő fejlesztési irányok a TOP 2021–2027-es időszakban?

– Ennek keretrendszerét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fogja meghatározni. Veszprém vármegye indikatív forráskerete meghaladja a 80 milliárd forintot.  A  települések a továbbiakban is tudnak pályázni  kerékpárutak építésére, csapadékvíz-elvezetésre, bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére, az aktív turizmus népszerűsítésére és a belterületi utak felújítására. 

– Felemás helyzetben van a turizmus, a járvány idején megtorpant, azóta viszont jelentősen megnőtt a kereslet. Ez generálna-e új fejlesztéseket?

– Valóban, az elmúlt főszezonban hazánk egyik leglátogatottabb térsége most is a „magyar tenger” és annak térsége volt. A Kisfaludy Program keretében számos turisztikai fejlesztés valósult meg, több száz szálláshely újult meg. Uniós források bevonásával soha nem látott beruházások indulhattak meg az aktív turizmus területén is. Ennek részeként valósult meg erdei iskolák fejlesztése, bringautak és bringaparkok létesítése, zarándokszállások kialakítása. 

–  A vármegye önkormányzata hogyan tudja segíteni a kistelepülések önkormányzatait?

– A vármegye 217 települése közül 15 város, a népesség 62 százaléka azonban ezekben él. Sok a kistelepülés, ezért a vármegyei önkormányzat kiemelt figyelmet fordít rájuk, amelynek eredményeként javult falvaink helyzete. Amennyiben a települések igénylik, mi projektek előkészítésében és menedzselésében tudunk közvetlen segítséget nyújtani. A 2021–2027-es uniós tervezési ciklusban is megmaradt ez a lehetőség. Jelentős eredményeket várunk a „Veszprém vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés – PLUSZ” projekttől is. Ennek finanszírozására 3,6 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, s alapvető célja a foglalkoztatási szint javítása. 

– Az idén Veszprém Európa Kulturális Fővárosa. A vármegye miképpen vesz részt a programok megvalósításában?

– A cél az, hogy a Veszprém–Balaton–Bakony régió közös erővel mutassa meg a világnak értékeit, kulturális sokszínűségét. Az EKF csapata kiváló partnerekre talált településeinkben. A program megvalósításához Veszprém vármegyéből 92 település csatlakozott. Ehhez kapcsolódva összesen 273, a régiót érintő kulturális és infrastrukturális projektelem valósulhat meg, több mint 8,5 milliárd forint elnyert régiós támogatással.  

   Ezen felül minden járási székhely egységesen 50 millió forint támogatásban részesült. Az év elején együttes ülést tarthattunk a veszprémi Vármegyeházán a Somogy és Zala Vármegyei Önkormányzatok, valamint Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének képviselőivel, amelyen a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programév alkalmából ünnepélyes nyilatkozatot fogadtunk el. Ebben többek között azt is rögzítettük, hogy együttműködünk a régió sikere érdekében. Nem csupán településeinkkel és a Balaton régióban található vármegyékkel ápolunk jó kapcsolatot, hanem éppen az idén ünnepeljük a 30. évfordulóját annak, hogy együttműködési megállapodást kötöttünk az erdélyi Kovászna megyével. Az elmúlt három évtized legnagyobb hozadéka az, hogy mély baráti kapcsolatok szövődtek. Ez biztosítéka annak, hogy lesznek, akik folytatják azt a munkát, amit elődeink elkezdtek.