Egy örök mozgásban lévő állóvíz: a Hévízi tó
A Hévízi tó természetvédelmi területen fekszik. A tavat körülvevő lápok, forrásbarlang és a tó is védett természeti ritkaság. A hévízi gyógyvizet már a rómaiak is használták. A tó vizének átlagos hőmérséklete nyáron 35-36 C, amely még a leghidegebb télben sem süllyed 26 C alá.
A több tízezer éve keletkezett Hévízi Gyógytó nemzeti kincs, a természet egyedi ajándéka. A bő forrású tó vize gyógyvíz, amely páratlan, zöld környezetben biztosít gyógyulást. Az évszázadok során az orvostudomány mind jobban megismerte gyógyhatásait, amit olyan kezelésekkel egészít ki, amelyek hatékonyságát tovább növelik, ezáltal emelve gyógyerejét.
A hévízi gyógyvizet már a rómaiak is használták, de az egyedi adottságokat felhasználó terápia gyökerei 1795-re nyúlnak vissza. A fürdő fejlődésének üteme a századfordulót követően felgyorsult, a komplexum mai formáját 1904 és 1928 között nyerte el.
A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. A tó vizének átlagos hőmérséklete nyáron 35-36 C, amely még a leghidegebb télben sem süllyed 26 C alá. A víz a tó szintje alatt mintegy 40 méter mélységben lévő forrásbarlangból származik. Bár a tó vizének eredete már az ókoriakat is foglalkoztatta, a 48 méter mélyen lévő forrást több évtizednyi próbálkozás után csak 1975-ben sikerült először megközelíteni és pontosan felmérni. A tó közel 127 000 köbméternyi vízkészlete 3,5 nap alatt teljesen kicserélődik, így érthető, hogy miért annyira tiszta a víz az év bármely időszakában. A hévízi tó különlegessége, hogy nem nevezhető állóvíznek
Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa, amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A tó körüli lombhullató mocsárciprus fasorok, amelyek az egyediségét fokozzák.