Dunakeszin a minőség és a közösség került a fókuszba

Dunakeszi

Az agglomeráció egyik legkedveltebb városa, Dunakeszi eddig is folyamatosan korszerűsödött, most azonban újkori történetének legnagyobb fejlesztése előtt áll: két középiskola és egy művészetek háza épülhet a városban a következő években. Dióssi Csaba polgármester büszke arra, hogy nemcsak várossá, hanem közösségé is váltak mára.

‒ Dunakeszit a legkedveltebb agglomerációs városok között tartják számon. Minek tulajdonítja ezt?

‒ Meglehetősen közel vagyunk Budapesthez, nagyon jó a közlekedés kötött pályán és közúton is. Talán erről az agglomerációs településről lehet a leggyorsabban eljutni a belvárosba. Sokan járnak Budapestre dolgozni, felsőoktatási intézménybe, vásárolni és szórakozni. Nagyon jó nálunk az a fajta ellátás, amire a mindennapokban szükség van: elegendő óvodai és bölcsődei férőhellyel rendelkezünk, nálunk immár az a célkitűzés, hogy minél kisebb létszámú csoportok legyenek, minél jobb legyen a szakmai munka. Ugyanezt mondhatom el az egészségügyi szolgáltatásokról. Minden orvosi rendelőt felújítottunk, modern betegirányítási rendszert építettünk ki, az egészségügyi alapellátás jól szervezett, megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. Van szakorvosi rendelőintézet – ami a legtöbb agglomerációs településen nincsen –, a külső-belső felújítása most ért véget, a parkolási lehetőségeket is bővítettük. Sokrétű sport- és szórakozási lehetőséget biztosít a város. 2019-ben a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete végzett egy kutatást a magyar vidéki járások életképességét vizsgálva. A 20 szempont alapján Dunakeszi járás vezeti a listát. Ez számunkra komoly visszajelzés, hiszen azt a célt fogalmaztuk meg, hogy élhető kisváros szeretnénk lenni.

   Itt vagyunk Budapest tövében, de helyben ki tudjuk szolgálni az igényeket, méghozzá magas színvonalon. Ha valaki többre, másra vágyik, Budapest belvárosa 25 percen belül elérhető. 

‒ Hogyan változik a lakosságszám?  S mindezt tudja-e az önkormányzat szolgáltatásokkal, intézményi ellátással, infrastruktúrával követni?

‒ Fontos, hogy a növekedést kordában tudjuk tartani, ezért talán nálunk van a legszigorúbb építési szabályzat: a kertvárosi övezetben egy telekre egy házat lehet csak építeni, többlakásos társasházat nem. Nem az a cél, hogy nagyvárossá nőjünk, hanem az, hogy maradjunk meg élhető kisvárosnak. Az állandó lakosok száma 43-44 ezer között mozog. Rendszerváltáskor volt nagyon nagy növekedés, 2006-tól azonban azon dolgozunk, hogy ne a bővülés, hanem a minőség legyen a meghatározó szempont. Célul tűztük ki, hogy infrastruktúrában érjük utol ezt a bővülést, ami mostanra sikerült. Küzdelmet folytatunk a parkolás terén, minden évben sok új parkolót építünk. Nálunk még ingyenes a parkolás, ami egyedülálló, akárcsak az, hogy a tömegközlekedésért sem kell fizetniük az állandó lakosoknak. Ezt a jövőben Dunakeszi Kártyával lehet igénybe venni. 

‒ Milyen a város gazdasági élete?

‒ Nagyon kedvezők a mutatóink, amikor foglalkoztatási gondok voltak az országban, mi akkor sem ismertük a munkanélküliséget, most pedig inkább a munkavállalók választhatnak a lehetőségek közül. A járvány sem jelentett mérhető problémát, mivel nem turizmusból élő település vagyunk. Vannak kisebb és nagyobb, több száz főt alkalmazó vállalkozások is. A főváros közelsége is sokat segít. Dunakeszi szociológiailag a budai kerületekkel összevethető, nagyon kevesen szorulnak védőhálóra, országosan kiemelkedő a diplomások aránya. 

‒ Április elsején ünnepelték a várossá nyilvánítás 44. évfordulóját. Az akkori Facebook-posztjában azt írta, 1977 óta város, ma pedig már közösség is Dunakeszi. Mi teszi azzá?

‒ Úgy vélem, azok az erős városok, ahol igazi közösség is alakul. 2010 óta talán ez volt a legfontosabb célkitűzésünk, minden döntésnél szerepet játszott a közösségépítés. Létrehoztuk a Dunakeszi Programirodát, s az ott dolgozók igyekeznek minden eszközzel igazi közösséggé kovácsolni Dunakeszit. Azt gondoljuk, sikerült is. Az egyik pozitív példa, amiből látjuk, hogy közösségként működik a város, a járvány első időszakához köthető. Sok új kihívással néztünk szembe, az önkormányzatoknak kellett ellátniuk a betegeket, időseket. Az ezzel kapcsolatos felhívásunkra több önkéntes jelentkezett, mint ahány rászoruló volt. A járvány persze minket is megviselt, nyilván egy ilyen pezsgő életű városban nehéz volt megélni, hogy üresek a közterületek, nincsenek összejövetelek. Mi az összes programot megszerveztük, és mindig az utolsó pillanatban mondtuk le, annyira reméltük a nyitást.

‒ Milyen rendezvényekre várják idén a közösség tagjait?

‒  Előkészítettük a Mozdulj, Dunakeszi! rendezvénysorozatunkat, amelynek indulása csak a járványhelyzet enyhítésére vár. Ezzel már több éve kínálunk egész nyárra fitnesz programokat a lakosságnak, akiket a heti három edzés alkalmával helyben dolgozó edzők és sztárfellépők mozgatnak meg. Júliusra két nagyszabású rendezvényt tervezünk, a három napos Jam Jazz Fesztivált és a veterán jármű és retró találkozóval egybekötött V4 Air Show Repülőnapot. Ezt az augusztus 20-i, az alkalomhoz illő zenés est, majd szeptemberben a város legnagyobb rendezvénye, az idén 10 éves Dunakeszi Feszt követi. Az események sorát a Szent Mihály napi búcsú zárja, míg az évet a decemberi adventi vásár.

‒ 2010 óta, amikor a város élére került, milyen jelentős fejlesztéseket valósítottak meg? Mit terveznek a közeli jövőben?

‒ Eddig zömében infrastrukturális fejlesztések valósultak meg: bölcsődék, óvodák, iskolák, sport- és egészségügyi létesítmények építése, felújítása. Most továbblépünk, ha a kormány a döntésével támogatja, két középiskolát építünk. Hatalmas a túljelentkezés a középiskolánkba, ezért egy gimnáziumot és egy szakgimnáziumot hozunk létre sportközpontokkal, uszodával. A kormánytól 1,9 milliárd forintot kaptunk az előkészítésre, ami már igen előrehaladott állapotban van. Ha minden a terveink szerint alakul, 2024 szeptemberében indulhat az oktatás. Az iskolákat a helybelieknek építjük, évente 500 diák ballag a 6 általános iskolából, s eddig 100 tudott helyben továbbtanulni, a jövőben 300 fog. Másik óriási tervünk a Művészetek Háza megépítése, mert nagyon nagy a túljelentkezés a zeneiskolába. A Művészetek Házában egy 750 fő befogadására alkalmas multifunkcionális terem is otthont kap. Ugyanilyen lelkesedéssel bővítettük a sport terén is a kínálatot, végeztük a fejlesztéseket. Idén egy kézilabda edzőcsarnokot már átadtunk, és rövidesen avatjuk a nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas komplex csarnokunkat. A Kinizsi Utánpótlás Sportegyesület átnevezésével megalakítottuk a VSD-t, azaz a Városi Sportegyesület Dunakeszit, ami hat éves fennállása óta az ország egyik legnagyobbja lett. 20 szakosztályban (kettő májusban csatlakozott), 25 sportágban közel 3000 igazolt sportolónk van. 

Fontos a sport és a kultúra a város életében, nem tudunk annyi fejlesztést megvalósítani, annyi ötlettel előállni, amire ne volna nyitottság és fogadókészség.