A fővárostól autóval mindössze húsz perc alatt elérhető község napjainkban immár csendes, békés lakhelye mindazoknak, akik zöldövezeti környezetet keresnek maguknak. Infrastruktúrája folyamatosan fejlődik, a kábeltelevízió és a széles sávú internet éppúgy elérhető, mint egy nagyvárosban. Szorcsik József polgármester adott interjút magazinunknak.

‒ Csörög korábban Sződhöz tartozott, 2002-ben lett önálló község. Mi minden történt a településen az elmúlt esztendőkben?

‒ Azt tudni kell, hogy a Sződről történt leválás pillanatában Csörög nem rendelkezett sem saját tőkével, sem jelentősebb adóbevétellel, előtte álló feladatokkal azonban annál inkább. Nem voltak aszfaltozott utak, közösségi terek, kulturális intézmények, sportlétesítmények, és mindezek okán nem létezhetett az itt élőkben identitásérzés sem. Rossz volt a közbiztonság. Egy szó mint száz, húsz évvel ezelőtt halmozottan hátrányos településként kezdhette el Csörög az önálló életét.

Pályázati forrásokból ma már tudunk utakat építeni, és részei lettünk a roma felzárkóztatási programnak. Ugyancsak pályázati pénzből, amit a Magyar Falu Program keretében nyertünk, közösségi házat építhetünk, a munkaterület átadása májusban megtörtént. Tudunk járdákat építeni, van végre saját, közterület karbantartására alkalmas gépi eszközparkunk, amelyeknek önerőből garázst is emeltünk. 

‒ Hogyan jellemezhető a község intézményrendszere?

‒ Működik az óvodánk, pályázat útján csatoltunk hozzá egy mini bölcsődét, de például iskola nincs a településen. A gyerekeket a környező települések iskoláiba viszik a szülők. Az óvodánkat egyébként hamarosan a Máltai Szeretetszolgálat fogja működtetni, amely a miénknél nagyobb költségvetést tud majd biztosítani az intézmény számára. Így lesz végre pénz fejlesztő játékokra, logopédusra és más szakemberekre. Ugyancsak a Szeretetszolgálattal közösen gondolkodunk azon, hogy öt éven belül tető alá hozunk egy alsó tagozatos általános iskolát. Az orvosi rendelő, a családsegítő szolgálat jól működik.

‒ Melyek az úgynevezett felzárkóztatási program legfontosabb elemei?

‒ A település sokat köszönhet országgyűlési képviselőjének, Rétvári Bencének, aki szorgalmazta, hogy Csörög belekerülhessen a roma felzárkóztatási programba az 1426/2019. (VII. 26.) kormányhatározat alapján, aminek köszönhetően jöhetett létre az együttműködés a Máltai Szeretetszolgálattal. 

Az elmúlt egy évben, a járványhelyzet dacára, az együttműködésnek köszönhetően sokat javult a porták állapota, rendezettebbek lettek az udvarok. A Biztos Kezdet Gyerekház szintén ennek a programnak a része lesz, ahol már a gyermek születése előtt megkezdődhet az érintett családok segítése.  

Az önkormányzat szociális bérlakásokat épít az úgynevezett „máltai önkormányzati negyedben”, ahol már van egy új játszótér, és ott a könyvtár is, és épül nappali klub a nyugdíjasok számára. A munkálatok július elsejével kezdődnek meg, s terveink szerint a lakások 2022 elejére felépülhetnek. E programnak szerves része a rendőrséggel való szoros együttműködés a bűnmegelőzésben, továbbá a családsegítő szolgálattal és a gyámüggyel. 

‒ Milyen pályázati lehetőségekkel tudtak, tudnak élni?

‒ Az említett beruházások a VEKOP-pályázatok keretében valósulnak meg, és amiben csak tudunk, pályázunk a Magyar Falu Programban is. Az autópálya átadása nagyot lendített a településen, emelkedni kezdtek az ingatlanárak, sokan kívánnak itt letelepedni, mert lehetőséget látnak Csörögben. Volt egy hathektáros cserjékkel benőtt területünk, ahol most ipari parkot alakítottunk ki, ugyanis a fejlődés záloga, hogy legyenek bevételeink. Jönnek a vállalkozók, üzemeket építenek, így már arra is módunk nyílt, hogy újabb területeket vásároljunk. 

‒ A mindennapokban érezhető-e a csörögi polgárok összetartó ereje?

‒ Ma már igen. Hozzánk az elmúlt húsz év során az ország más településeiről érkeztek a családok. El kellett jutnunk odáig, hogy köszönjünk egymásnak. De mondok egy konkrét példát az összefogásra. Tavaly augusztusban volt egy hatalmas vihar, dőltek a fák, megszűnt az áramszolgáltatás, tényleg szörnyű volt. Körbejártuk a falut, és arra kértük az embereket, hogy másnap, vasárnap reggel mindenki legyen ott a posta udvarán láncfűrésszel, lapáttal, gereblyével, kinek mije van. Estére, közös összefogással helyreállt a rend Csörögön. Nagyszerű érzés volt! Tavaly Mikulás-ünnepséget szerveztünk, idén május végén gyereknapot tartunk, augusztus utolsó szombatján pedig Csörög közösségi napját, népszerű fellépőkkel. Ilyesmire korábban nem került sor. 

‒ Miről nevezetes a község?

‒ Valamikor, még a II. világháború előtt működött itt egy festőművész telep. Gondolkodunk az újraindításán. Van egy egyedi építésű katolikus templomunk, melynek megépítését helyiek adományai tették lehetővé, továbbá egy magánkézben lévő, felújításra szoruló kúria, amelyet szeretnénk megszerezni, s ott működhetne faluház, tájház. Az Ordas-tavak országos horgászversenyek gyakori helyszínei.