A hazánk délkeleti részén fekvő Csongrád megye teljes egészében síkság. A kiváló minőségű termőföldnek és a napsütéses órák magas számának köszönhetően az országos átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. A megye jelenéről és közeli jövőjéről Kakas Bélát, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük.

− Csongrád a magyar, a szerb és a román határ találkozásánál, közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Mit jelent ez az önök számára, különösen most, amikor a bevándorlás ilyen égető probléma?

− A megyénkbe érkezik a határainkat illegálisan átlépők mintegy háromnegyed része, a határ menti kistelepülések, Röszke, Ásotthalom és Mórahalom különösen érintettek. A bevándorlási hullám napjainkra kezelhetetlenné és kontroll nélkülivé vált, s ez tette indokolttá a műszaki határzár megépítését. Természetesen szem előtt kell tartanunk a probléma humanitárius kezelését, itt mindenekelőtt a menekültstátuszt kérőkre gondolok. Persze sokak szerint a migránsok nagy számában komoly szerepet játszik a szervezett embercsempészet, ugyanis itt óriási pénzek mozognak. Ami bennünket illet: a kormányhivatal, a megyei és a települési önkormányzatok, a rendőrség napi szinten, forródróton cseréli az információkat, mi magunk is részt vettünk helikopteres határbejáráson. Az érintett települések polgármestereivel folyamatosan egyeztetve próbáljuk kezelni a helyzetet.

− Összesen mintegy 73 milliárd forint úgynevezett TOP-forrás áll a megye rendelkezésére a 2020-ig tartó uniós ciklusban. Mire elegendő ez az összeg?

− Az említett összeg megoszlik a megye (29,19 milliárd), valamint a megyei jogú város,

Szeged (33,87) és az ugyancsak megyei jogú város, Hódmezővásárhely (9,84) között. Fontos, hogy jól lássuk az arányokat. Csongrád megyében a két megyei jogú városon kívül 58 település van, s ezekben él a lakosság fele. Az Integrált Területi Programnak az országos integrált rendszerbe való illesztése jelen pillanatban a jóváhagyás stádiumában van, szeptemberben várjuk a bejelentést. Az említett 29,19 milliárd forintot nem a vállalkozásoknak, hanem a települési önkormányzatoknak szánjuk. A források egyharmad része a gazdaságfejlesztést támogatja, a kétharmada pedig a klasszikus településüzemeltetésre, -működtetésre és -fejlesztésre fordítható. Ez utóbbi alatt értendő az egészségügyi alapellátás, a szociális intézmények hálózata, óvoda, bölcsőde és az egyéb önkormányzati feladatok egész sora. Fontos megjegyeznem, hogy itt százszázalékos támogatás is lehetséges, tehát nem kell minden esetben önerő. Kialakítottunk egy arányrendszert: a tízezer fő alatti települések prioritásokban bizonyos százalékig egy keretkontingenst kapnak. Ez 70 százalék, ami azt jelenti, hogy a nagyvárosok nem „vihetik el” a keretet. Tehát 70% a sok kicsié, és 30% a három nagyvárosé. A prioritások közül kiemelem a gazdasági környezet fejlesztését, a foglalkoztatás elősegítését és a vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztést. Az önkormányzatoknak és a versenyszférának minden településen együtt kell gondolkodniuk. Ha a ciklus végéig rendelkezésre álló forrásokat elosztjuk a települések számával, akkor nem jön ki nagy összeg egy-egy településre vonatkozóan. Persze igaz az is, hogy az elmúlt 8-10 évben a kohéziós jellegű felzárkóztatási program látványosan helyzetbe hozta a hazai települések többségét.

− Létezik-e valamiféle specifikum a Csongrád megyei területfejlesztési programban?

− Az operatív program, illetve az ITP szellemiségében és prioritásaiban is értelmezi a megye adottságait. Csongrád mezőgazdasági alapon működő és fejlődő megye, amely előtt hatalmas kihívások állnak. A mórahalmi homokhátság, Szentes, illetve Makó környéke három olyan, saját arculattal rendelkező mezőgazdasági régió, amelyeknek fejlesztését komplex módon kell megvalósítani. Ehhez ismernünk kell a mezőgazdasági termelés és az értékesítés problémáit, a helyi termelők gondjait. Akik évről évre megszenvedik a kényszerértékesítés terhét, azt, amikor egy időben, dömpingszerűen kénytelenek megjelenni termékeikkel a piacon.

Ha létesülne hűtött tárolókapacitás és minél magasabb szintű feldolgozás, akkor merőben más lenne a helyzetük. Pályázniuk a cégeknek, illetve az önkormányzatoknak kell, miénk viszont a koordinációs szerep.

− Mit tekint a megyei közgyűlés előtt álló legfontosabb feladatnak a következő években?

− Célunk, hogy a megye 60 településén élő közel félmillió ember helyben találja meg a boldogulását, és hogy maximálisan kihasználjuk a fejlesztési források által kínálkozó lehetőségeket. Ehhez összehangolt és tudatos tervezésre, illetve cselekvésre van szükség.

Érezzük ennek súlyát, ám nem nehezékként tekintünk rá, hanem épp ellenkezőleg: erőt merítünk belőle. Nem vesztegettük az időt, számot vetettünk, pontosan és őszintén tükröt tartottunk magunk elé. Magyarország megyei önkormányzatai között egyedülálló módon elkészítettük Csongrád megye angol nyelvű befektetés-ösztönző kiadványát és Csongrád megye befektetés-ösztönzési stratégiáját. Ez a két szakmai anyag nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Csongrád megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, B. Nagy László úrral közösen megkezdhessük az operatív munkát és a kormányzati szintű egyeztetéseket.

– Megyei elnökként hogyan tudja kamatozatni korábbi polgármesteri tapasztalatait?

− Az a nyolc év, amikor egy település várossá válási folyamatának részese lehettem, óriási tapasztalatokkal gazdagított. Akkor megtanultam az Európai Városok Chartájában megfogalmazott, a városokban élő polgárok jogait biztosítandó beruházások megvalósításának fortélyait.

Megálmodni, megtervezni és finanszírozni! Annak idején 2,5 milliárd forint összértékű pályázatot nyertünk Sándorfalván. Ezeknek az éveknek köszönhetően rendkívül jó a kapcsolatom a települések polgármestereivel. S nem csupán őket ismerem személyesen, de tudom a legkisebb települések problémáit is.

− Ősszel új helyre költözik a megyei közgyűlés. Mit kell tudnunk erről?

− A költözésre azért van szükség, mert az eddig a testületnek is otthont adó szegedi megyeházát a kormányhivatal felújítja, és azt a nyár végétől teljes egészében az integrált kormányhivatal veszi birtokba. A mi korábbi irodáink helyén kormányablak nyílik. A Csongrád Megyei Önkormányzat a Szeged belvárosában lévő és tiszai panorámával rendelkező Belvedere Palotába költözik. Az ehhez kapcsolódó átalakítások és felújítási munkálatok már elkezdődtek és terveink szerint az ősz folyamán már ott folytathatja munkáját önkormányzatunk.