Minden települést egyenrangú partnerként kezel, minden generációnak azonos figyelmet szentel az ország legnapfényesebb megyéjének önkormányzata. Az immár Csongrád-Csanád nevet viselő megye elnöke, Gémes László szerint nélkülözhetetlenek a fejlesztések, de a közösségépítés ennél is fontosabb, mert a megye ereje közösségeinek erejében rejlik.

‒ A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján Csongrád-Csanádra változott a megye neve. Milyen fogadtatása volt a döntésnek?

‒ Az egykori Csanád megyében élők nagyon pozitívan fogadták, hiszen ők a névhez érzelmileg is kötődnek. De mások is megértették ennek történelmi hátterét, értékét, és azt, hogy a változás senkit sem érint hátrányosan. Az illetékes szervek azonnal átvették a nevet, és mindenki tudomásul vette, hogy Csongrád-Csanád megyében élünk tovább a jövőben. Jó érzés volt, hogy tavasszal a koronavírusról szóló sok sajnálatos információ mellett egy ilyen pozitív hírrel a megyére irányítottuk a figyelmet. Számos nagy horderejű kampányt indítottunk, amelyekkel a megye értékeire fókuszáltunk. Ilyen volt a „Vedd és védd a helyit!” programunk, amellyel a helyi termékek vásárlására, fogyasztására ösztönöztük a lakosságot, de ezzel a kampánnyal a megyei identitás erősítéséhez is hozzájárultunk.

‒ Az új név bevezetésére programsorozattal készültek…

‒ Úgy gondoltuk, illik erről méltó módon megemlékezni. Ezt előbb Szegeden, a Belvedere-palota, azaz a megyei önkormányzat épülete előtt tettük meg. Az egykori Csanád megye székhelyére, Makóra nagyobb szabású ünnepséget, díszközgyűlést terveztünk, de ezt a vírus felülírta. A Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat emlékérmét készíttetett. Ebből öt különleges darab is készült színezüstből, ezeket a közjogi méltóságoknak ajándékoztuk. A megye minden polgármestere bronzból készült változatot kapott, illetve kap, és akinek csak lehet, ezt személyesen adom át díszoklevél, valamint az új megyetérkép kíséretében. Ez is sorszámozott, mindössze száz készült belőle, a településeken kívül a nevezetességek is rákerültek, így turisztikai szerepe sem elhanyagolható, de ábrázoltuk a régi és a jelenlegi megyehatárt is. 

‒ Mit tart Csongrád-Csanád megye kiemelt értékeinek?

‒ Dél-alföldi megyénkben a napsütéses órák száma nagyon magas, mondhatjuk, hogy a napfény megyéje vagyunk. Jelentős az agrárium, a homokos szerkezetű talajon korai zöldséget, gyümölcsöt, a kötöttebb területeken szántóföldi és hajtatott kertészeti növényeket termelnek.

Termálvíz-nagyhatalom is vagyunk, a vizet nemcsak a fürdőkben, hanem a kertészetekben is hasznosítjuk. A kertészek felkészült szakemberek, akik modern technológiákat használnak, így bizton tudjuk azt, hogy egészséges magyar élelmiszert állítanak elő. Városainkban kiváló kulturális örökségek, nagyszerű múzeumok találhatók, erősek a népi hagyományok, jó néhány településen tartanak néptánc- és népzeneoktatást, sokan a hagyományos receptek alapján sütik a kalácsokat, réteseket. A hitélet aktív, aminek erős közösségformáló szerepet tulajdonítunk.

‒ Hogyan sikerült hasznosítani a TOP-forrásokat? Milyen fejlesztések valósultak meg?

‒ Nagyon sok területen sikerült forrást juttatni az önkormányzatoknak, különféle jogcímeken. 29 milliárd forintos kerettel kezdtük, és 35 milliárd körüli összeggel zárunk. A városaink köztereiket, iparterületeiket fejleszthették, de sok forrás jutott kerékpár- és közutakra, egészségügyi intézmények felújítására, bölcsődék, óvodák bővítésére, energetikai beruházásokra és a helyi identitást erősítő kezdeményezésekre is. Készülünk a következő uniós időszakra. A polgármesterekkel személyesen egyeztetünk az elképzelésekről, s ezekkel összhangban alakítjuk ki a fejlesztési prioritásokat. Célunk, hogy ne versengjenek, hanem összehangoltan, koordináltan valósítsák meg terveiket az egyes települések.

‒ Milyen célkitűzéseket fogalmazott meg egy évvel ezelőtt, amikor megyei elnökként megkezdte munkáját? 

‒ Komoly gyakorlatot szereztem az önkormányzatiság terén. 13 évig voltam polgármester Szegváron, előtte négy évig képviselő, mellette kilenc esztendőn át megyei képviselő. Polgármesterként megtanultam, hogy egy település teljesítménye a helyi közösségek erejében rejlik. Ez igaz megyei szinten is, a megye közösségeinek erejében rejlik a megye ereje. Fontos a források arányos elosztása, ám a közösségépítés ennél sokkal fontosabb. Minden településsel egyenrangú partnerséget szeretnénk kialakítani, minden települést egyformán segítünk és szeretünk. Minden generációra azonos figyelmet fordítunk, és elősegítjük, hogy az idősebbek átadják tudásukat, hagyományainkat a fiatal generációnak.