CBA: a magyar sikertörténet folytatódik
A CBA, a magyar üzletlánc több mint húsz éve írja sikertörténetét. Jelenleg több mint háromezer üzlet tartozik a kötelékébe. Ezek mindegyikében minőségi, és ha lehet, hazai termékekkel találkozhat a vásárló. A CBA filozófiájáról, történetéről és terveiről Fodor Attila kommunikációs igazgatót kérdeztük.
Hogyan jött létre a CBA?
A CBA üzletláncot 1992-ben alapította tíz magánkereskedő, akik összefogtak, mert felismerték, hogy együttes erővel sikeresebbek lehetnek, hiszen az egységes kereskedelmi politikában és a közös beszerzésben rengeteg lehetőség rejlik. A CBA tizenhét üzlettel indult hódító útjára, és egyre több partner csatlakozott hozzá. Közben a tulajdonosi kör végig száz százalékban magyar maradt, amire rendkívül büszkék vagyunk. Jelenleg csaknem 3300 üzlet tartozik a CBA kötelékébe. Több mint 1500 franchise-tagunk, amelyek mindegyike önálló gazdálkodó egység, önálló döntéshozatallal.
A CBA külföldön is jelen van.
Igen, a CBA nemzetközi hálózatának formálódása az ezredforduló után kezdődött meg. Közös arculat, szinte azonos piaci megjelenés, azonos kereskedelempolitika és marketingstratégia, hasonlóképpen felépülő szervezeti és működési struktúra jellemzi az egyébként országonként önálló gazdasági egységként működő hálózatokat Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban és Szerbiában. Ma elmondhatjuk, hogy Kelet-Közép-Európában több mint 7000 eladóhelyen jelenik meg a CBA-embléma.
A CBA kiemelten kezeli a magyar termékeket.
Egyfajta missziónknak tekintjük, hogy előmozdítsuk a magyar termékek érvényesülését és segítsük a magyar gazdákat. Két éve indítottuk el a Gazda Programunkat, amelynek lényege, hogy az őstermelők zöld számon hívhatnak bennünket, felkínálhatják számunkra a terményeiket, és a CBA pedig az igényeknek megfelelően megvásárolja azokat és azonnal, készpénzben fizet. Kettős célunk van ezzel. Egyrészt segítjük a termelőket, másrészt biztosítjuk, hogy a vásárlóink rendkívül értékes, minőségi termékekhez juthassanak hozzá. A háztáji gazdaságok felé is nyitottak vagyunk. A különleges, kis mennyiségben készülő termékeket is értékeljük, még akkor is, ha azokat csak bizonyos üzleteinkben tudjuk értékesíteni. Nincs minimum mennyiség, a lényeg a minőség. Minden újdonságra nyitottak vagyunk. Hadd hozzam példának a wagyu marhahúst, amelyet Magyarországon Zichy Mihály kezdett először tenyészteni a Baranya megyei Ófaluban. Tőle vásároljuk ezt a kiváló minőségű marhahúst.
Milyen üzlettípusokat működtetnek?
Az elmúlt években egyre inkább strukturálódtak a vásárlói igények, ehhez igyekeztünk igazodni, amikor különböző bolttípusokat hoztunk létre. Kiemelném a Príma üzleteket, amelyek közül 2009-ben nyitottuk az elsőt, és ma már több mint 130 ilyen üzletünk van. Ezek esetében a kulcsszó a minőség, ami ugyanúgy vonatkozik a termékekre, mint az üzlet belső kialakítására. Minden Príma boltunk kényelmes, világos, exkluzív hangulatú. A „kötelező” árucikkeken túl ezekben a CBA Vinotéka termékválasztéka is megtalálható, mégpedig igen széles kínálattal, többek között saját, Patrónus márkanév alatt forgalmazott borainkkal is.
A Cent üzleteink pedig a diszkont kategóriához tartoznak. Szűkebb a kínálat, mint a Prímákban, de nagyobb, mint a többi, hazánkban működő diszkontüzletben. Természetesen ezekben az egységeinkben is fontos a minőség és mi a konkurenseinkkel ellentétben a magyar árukat részesítjük előnyben.
A közelmúltban melyek voltak a legnagyobb változások a CBA életében?
A CBA 2012 végén egy konkurens üzletlánc-csoport 48 üzletét vásárolta fel és integrálta sikeresen. Jelentős árukínálat-bővítést és belső átalakítást hajtottunk végre. Ezekben a boltokban – amelyek többsége Príma-üzletként kezdte meg működését a CBA-láncon belül – jelenleg a korábbi forgalmuk két-háromszorosát hozzák.
Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
A Príma üzleteink számát a továbbiakban is növelni kívánjuk. Másfelől pedig készen kell állnunk arra, hogy amennyiben valamelyik élelmiszer-kiskereskedelmi lánc úgy döntene, hogy felfüggeszti magyarországi működését, és az általa működtetett egységekben mi látunk fantáziát, akkor képesek legyünk azokat megvásárolni.
Fontos célunk az is, hogy innovatív módon igazodjunk a vásárlók igényeihez. Azt tapasztaljuk, hogy ők is nyitottak az újdonságokra. Az olyan, élelmiszerkereskedelemhez kapcsolódó tevékenységekre gondolok, mint a vendéglátás meghonosítása. Az európai példák is azt mutatják, hogy ez jó irányvonal.
Továbbá szeretnénk bővíteni a saját gyártású árucikkek palettáját is. Ezeknél a termékeknél mi magunk vásároljuk fel a zöldséget, gyümölcsöt, azt a saját receptünk alapján dolgozzuk fel, így lesz belőle például lekvár, bor vagy pálinka, amit saját üzleteinkben értékesítünk. Így a teljes termékéletpályát nyomon tudjuk követni.
Mire a legbüszkébb jelenleg?
Számos eredményünk közül a három évvel ezelőtti párizsi mezőgazdasági kiállítást és a tavalyi moszkvai Arany Ősz élelmiszeripari kiállítást emelném ki, ahol a CBA nagyon komoly sikert aratott. Az esemény nyitónapján Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök elsőként a magyar standot látogatta meg, ahol a CBA séfmestere, Kovács Lázár láthatta vendégül a magas rangú vendéget. Óriási megtiszteltetés, hogy az orosz miniszterelnök megkóstolta a Lázár által készített flambírozott libamájat, valamint Tokaji Aszút és Dédikénk cseresznyepálinkát is fogyasztott. A négynapos kiállításon a nagyközönség körében is hatalmas sikert arattak a CBA saját gyártású termékei: a Patronus borcsalád, az Öregapánk kedvence pálinkák és a Dédikénk lekvárok is.