Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk-hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék viszont több.
Az ország északkeleti szegletében található Borsod-Abaúj-Zemplén megyét északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Székhelye Miskolc. A megye településszerkezetére egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző. Ez az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje.
Ebben a formában a megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével, illetve a megyehatárok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legfontosabb iparvidéke, „a magyar Ruhr-vidékként” is szokták emlegetni. A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban leáldozóban van. A megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból, többek között a látványos természeti értékek, különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred, valamint a romantikus középkori várak és várromok bemutatásával. A megye gyógyhelyei, klimatikus üdülőhelyei és gyógyfürdői is látogatottak, kiváltképpen a mezőkövesdi Zsóry-fürdő, a Miskolctapolca Barlang- és Gyógyfürdő, valamint a tiszaújvárosi Termálfürdő Komplexum. A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.