A hazánk északkeleti részén található Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 358 településével az első, területének nagyságát tekintve pedig a második helyen áll a megyék rangsorában. Török Dezsővel, a megyei közgyűlés elnökével a megye jelenéről és közeli jövőjéről beszélgettünk.

− A gazdaság mely ágazatai vették át a bányászat és a gépipar korábbi vezető szerepét a megyében?

− Néhány évtizede még arról beszélhettünk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Ruhr-vidéke. A bányászat, a kohászat és gépgyártás hazai fellegváraként emlegettek bennünket. Mára azonban jelentősen megváltozott a helyzet. A bányák már nem üzemelnek, a kohászat visszavonulóban, egyedül talán a gépgyártás az, amely létezik még valamilyen szinten. Miskolc gépiparát ma két nagy cég fémjelzi, az egyik a Bosch, amely szerszámgépek gyártásával foglalkozik, a másik az új japán gyár, a gépkocsi-légzsákokat gyártó Takata. Mellettük az igazi gazdasági húzóágazat a vegyipar lett. Két vegyipari cég található a megyénkben, a kazincbarcikai BorsodChem, valamint a Tiszai Vegyi Kombinát utódja, a MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújvárosban. Kitörési pont lehet még a megyében a turizmus. Igaz, az elkövetkező években nagy léptékű turisztikai fejlesztésekre nem lesz pénzünk, viszont arra igen, hogy turisztikai attrakciók szülessenek a megyében. Jól látszik a legfrissebb KSH-adatokból, hogy az elmúlt időszakban az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a vendégek és a vendégéjszakák száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Ez azt mutatja, hogy a bő évtizede megkezdett szállásfejlesztési koncepció jó elképzelés volt.

A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében rendelkezésünkre álló összeg 60 százalékát gazdasági fejlesztésre és foglalkoztatás-bővítésre, 40 százalékát pedig az infrastruktúra fejlesztésére szeretnénk fordítani. Amennyiben e forrásokkal jól gazdálkodunk és a projektjeinket megfelelő színvonalon tudjuk megvalósítani, akkor a munkavállalók itt maradnak a megyében, és a befektetői kör is bővülni fog.

− Tavaly ősszel készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program. Melyek ennek a legfontosabb elemei?

− A program három részből áll. A stratégiai részprogram az előttünk álló 5-7 év fejlesztési elképzeléseit tartalmazza. Az operatív programrész az egyes fejlesztési projektekhez tartozó

forrásokat jelöli meg, a harmadik pedig a jogkörnyezeti illeszkedést, az uniós és a hazai jogrenddel való összhangot foglalja magában. A 2020-ig tartó európai uniós gazdasági ciklusban egyébként 93 milliárd forint áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat rendelkezésére, − a legnagyobb fejlesztési összeget mi kaptuk a megyék közül. Az Integrált

Területi Programunk (ITP) kardinális fejlesztési projektjei, csupán felsorolásszerűen a következők: térségi gazdaságfejlesztés, útfelújítások: 4-5 számjegyű utak és településeken belüli úthálózatok, településfejlesztések, a zöldenergiatermelés növelése, az egészségügyi alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére, óvodai és iskolai férőhelyek bővítése, a városok úgynevezett rozsdaövezeteinek a rendbetétele, „kizöldítése”, a foglalkoztatási paktumok megkötése a helyi vállalkozások támogatása, illetve a foglalkoztatás-bővítés érdekében, valamint a társadalmi együttműködés segítése.

− Mivel lenne elégedett az elnöki ciklusa végén?

− Ha a megye 358 településének döntő többsége úgy vélekedne, hogy a TOP során végrehajtott projektek eredményesen zárultak, jó minőségű beruházásokat végeztünk, a megye GDP-termelése erősödött és a foglalkoztatás javult, a statisztikai adatok tekintetében pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye az első tízbe kerülne.