A fővárosi agglomerációban fekvő város kiváló adottságokkal rendelkezik. Teljes körű infrastruktúrája idevonzza a nagy cégeket, melyek szívesen létesítenek itt telephelyet. Kocsis József polgármester fontosnak tartja a közösség aktivitását és részvételét a jelen tetteiben és a jövőről való közös gondolkodásban.

   Az itt élők szerint – fogalmaz a polgármester – példátlan kincset jelent a kulturális és természeti örökségek páratlan sora, melyek ápolását mindenki szívügyének tekinti. Példaként említhetők a rendszeresen szervezett városi séták, az évente legalább egy helytörténeti vagy valamely kiemelt történelmi korszakot feldolgozó kötet. A városvezetés tudatosan magas szinten tartja a szociális kiadásokra fordítható összegeket. 

   Biatorbágyon több mint száz aktív civil szervezet működik, a határon túli magyarság támogatásától a tájvédők intenzív és nagyon fontos tevékenységén át az országos hírű fotóklubig, a fogyatékossággal vagy demenciával élők ellátásával foglalkozóktól a vármegyei és országos, sőt nemzetközi szinten is eredményes sportegyesületekig. A város bábos hagyományait nemzetközi bábfesztivál jeleníti meg. Biatorbágy hangja néven pedig büszkén támogatja a város az Erkel Ferenc Kamarazenekart, a helyi zeneiskolát, melyek a városi rendezvények népszerű fellépői. Nem telhet el hét – tudtuk meg Kocsis Józseftől – „országos nevek és produkciók” megjelenése nélkül a művelődési központban, melyekre sok esetben a fővárosból és a környező településekről is érkeznek érdeklődők. 

   Épült, illetve épül kardióösvény és ultramodern kültéri fitneszpark, 14 ezer fát ültettek a környezetvédők. Az önkormányzat igyekszik a lakók edukációs igényeire is forrást találni, s figyelmet fordítanak a levegő, a föld és a környezetünk tisztaságának megőrzésére, hogy mindez a biatorbágyiak egészségének megőrzését szolgálja. Biatorbágy létrehozott egy „jövőfelelősi pozíciót” is a fejlesztési és értékvédelmi tanácsnok személyében, aki munkatársaival azt vizsgálja, milyen közép- és hosszabb távú jövőbeni forgatókönyvek lehetségesek egy ilyen adottságú város életében, segítve ezzel a közösség fejlődését és a jelen döntéseit. Egyre több országban ismerik fel, hogy a kultúrára, sportra, civilekre, jólléti projektekre fordított pénz a versenyképességre, a gazdasági teljesítményre is pozitívan hat.

   Minden város jól ismeri azt a dilemmát, hogy a kötelező, „kemény” kiadások kapnak prioritást: infrastruktúra, közművek, utak, egyéb helyi beruházások. A sor legvégén – ha marad pénz – következnek azok a „puha” igények, melyek „csak viszik” a pénzt: a kultúra, a civilek stb. Biatorbágy azt állítja, hogy talán létezik köztes út. Kocsis József szerint a várost az a felismerés gazdagítja, hogy minél többet áldoz a közösség a saját kulturális és jólléti igényeire, annál több lesz az a kiművelt, igényes és egészséges emberfő, aki aztán magas színvonalon és örömmel működteti a város, a közösség gazdasági, kereskedelmi és társadalmi életét.