A természeti kincsek és a történelmi örökségek mellett sokan az itt élő nemzetiségek összefogását tartják a vármegye legnagyobb értékének. Molnár Sándortól, a Békés Vármegyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút.

– A tavaly októberi székfoglaló beszédében kiemelte, hogy Békés vármegye kiváló adottságokkal rendelkezik, és vannak olyan lehetőségek, amelyeket egyelőre nem aknáztak ki. Milyen opciókra gondolt?

– Békés vármegye komoly fejlődési tartalékokkal rendelkezik. Kiemelném a gépipar és autóipari beszállítás lehetőségét, melyek a környező vármegyékben letelepedett autógyárakhoz kapcsolódva jelentős fejlődési potenciált jelentenek a vármegyei vállalkozások számára. 

   Ugyancsak fontosnak tartom a korszerű agrártechnológiák, a precíziós mezőgazdaság fejlesztését, amely növelheti a termelékenységet és a versenyképességet. Az élelmiszeripari feldolgozás szintén nagy hangsúlyt kell kapjon a jövőben, mely a hazai egészséges élelmiszerek mind magasabb szintű előállításával a vármegye gazdaságának fontos pillére lehet.

   Továbbá meghatározó lehet a határon átnyúló együttműködések fejlesztése, különösen Romániával, a schengeni határok eltörlésével. Keleti szomszédunk új gazdasági és kulturális kapcsolatokat kínál vármegyénk számára.

   Fontosak a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek, amelyek nem csupán fenntartható fejlődést biztosíthatnak, hanem új munkahelyeket is teremthetnek. A térség termál- és gyógyvizeire alapozott turizmus, valamint a Körösök vízivilágához kapcsolódó öko- és aktívturisztikai lehetőségek szintén kiaknázásra várnak.

– Békésben a gazdaság alappillére az agrárium, a ráépülő feldolgozóipar és a turizmus. Hogyan alakultak a gazdasági mutatók?

– A vármegye gazdaságának jelenleg a legnagyobb részét az autóipar és gépipar adja, s még nem az agrárium. Az elmúlt évben az agrárszektor stabil teljesítményt nyújtott, és az időjárási szélsőségek ellenére is sikerült fenntartani a termelést. A rendszerváltást követően a mezőgazdasági feldolgozóipar sajnos fokozatosan leépült. Újra kell szerveznünk a vármegyei feldolgozóipart, és a helyben megtermelt mezőgazdasági termékeket minél magasabb feldolgozottsági szinten kell értékesíteni. Ezáltal a vármegyében képződne meg az a hozzáadott érték, ami a helyben élők életkörülményeit is javítaná.

   A turizmus a pandémia utáni nehézségeket lassan kiheverte, a gyógyfürdők, a termálvizek és a Körös-vidéki víziturizmus egyre több látogatót vonz. Gyula városa az ország harmadik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A szálláshelyek kihasználtsága javult, és egyre több fejlesztés célozza a belföldi és határon túli vendégek élményalapú kiszolgálását. Feladatunk ennek továbbfejlesztése, és a vármegye minél nagyobb területének bevonása a szolgáltatásokba.

– A jól működő programokat folytatják, az állami támogatáson túl jelentős saját bevételt terveznek. Több nagy önerős pályázati projekt indul. Mit emelne ki ezek közül?

– A vármegye az állami támogatások szétosztásának koordinálása mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez a saját pályázatokból megvalósuló fejlesztésekre. Több pályázati projekt is indul, de kiemelt figyelmet érdemel a „Jövőnk Békés vármegye” program, amely a társadalmi és gazdasági felzárkóztatást célozza.

   Egy másik, határon átnyúló program keretében az Arad Megyei Önkormányzattal közösen jelentős kórházfejlesztési projekt is elindult, mely megyénkben az orosházi, gyulai és békéscsabai kórházainkat érinti. Hamarosan indul a Békés vármegye aktív turizmusát fejlesztő projekt, amely vízi-, kerékpáros és gyalogos turisztikai attrakciók és útvonalak kialakítását, marketingjét célozza.

– A „Jövőnk Békés vármegye” című projekt a helyi közösségek erősítését, a térség hátrányos helyzetének csökkentését, a vármegye népességvonzó képességének javítását tűzte ki célul. Hogyan tudják segíteni a hátrányos helyzetű rétegeket? Milyen szerephez jutnak ebben a projektben a települési önkormányzatok?

– A projekt egyik fő célja a társadalmi esélyegyenlőség javítása. A hátrányos helyzetű csoportokat – így a romákat, az alacsony iskolai végzettségűeket, a tartósan munkanélkülieket és az időseket – külön programcsomagok segítik. Ezek közé tartozik a szakképzéshez való hozzáférés javítása, a helyi mentorhálózat kiépítése és közösségi foglalkoztatási programok indítása.

   A települési önkormányzatok kulcsszerepet kapnak a helyi szükségletek felmérésében, a célcsoportok azonosításában és a programok végrehajtásának koordinálásában. Az önkormányzatok egyfajta összekötő kapocsként működnek a vármegyei szint és a lakosság között. Saját térségi céljaik megvalósítására pedig az önkormányzatok önálló pályázatokat nyújthatnak be, a programhoz kapcsolódóan.

– A vármegyei önkormányzatok milyen eredményeket értek el eddig a közösségépítésben, a helyi identitás megerősítésében? A módszerek közül melyek a legígéretesebbek? A nemzetiségi önkormányzatok milyen részt tudnak vállalni mindezekből?

– A közösségépítés és a vármegyei identitás erősítése terén a vármegyei önkormányzat több sikeres kezdeményezést indított. Érdemes a Vármegyenapra gondolni, amely idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre. De fontos megemlíteni az értéktári programokat, az iskolai vetélkedőket és hagyományőrző eseményeket, amelyek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság erősebben kötődjön Békéshez. A „Békés vármegye értékei” program például népszerűsítette a helyi gasztronómiát, kézművességet és történelmi örökséget. Az ifjúsági közösségek bevonása, a digitális történetmesélő pályázatok és a kulturális eszmecserék egytől egyig sikeresek voltak. A nemzetiségi önkormányzatok, különösen a román, szlovák, német és roma közösségek képviselői aktívan részt vesznek a kulturális programokban, identitáserősítő események szervezésében, és így hozzájárulnak a vármegye sokszínűségéhez és közösségi összetartozásához.

– A 47. számú főút emelt sebességű (110 km/h) 2×2 sávra való bővítésének kivitelezési tervei várhatóan 2026. harmadik és negyedik negyedévéig elkészülnek. Hogy áll most a tervezés folyamata? Hogyan tudják bevonni az érdekelt településeket?

– A 47-es főút korszerűsítése – amely Békéscsabát köti össze Debrecennel, és egyben stratégiai jelentőségű kapcsolatot biztosít a román határ irányába is – jelenleg az engedélyezési és részletes kiviteli tervezési szakaszban van. A projekt célja, hogy az út kétszer kétsávos, emelt sebességre (110 km/h) alkalmas szakaszokkal bővüljön, s ezáltal javuljon a közlekedés biztonsága, gyorsasága és teherbírása.

   A beruházás nemcsak közlekedéstechnikai szempontból kiemelt, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is fontos, hiszen jelentősen javítja a térség elérhetőségét és logisztikai vonzerejét. A tervezési munka során az állami és vármegyei szereplők szorosan együttműködnek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, a közlekedési hatóságokkal, valamint a térség önkormányzataival.

   Az érintett települések bevonása kiemelt prioritás. Ennek érdekében társadalmi egyeztetések, lakossági fórumok és önkormányzati konzultációk zajlanak, ahol a helyiek véleményt formálhatnak az út nyomvonaláról, a csomópontok elhelyezkedéséről, a zajvédelemről és a helyi gazdaságra gyakorolt hatásokról. A helyi vállalkozók, mezőgazdasági termelők és lakossági szereplők visszajelzései alapján lehetőség nyílik a nyomvonal kisebb módosításaira, a bekötőutak kialakításának optimalizálására, valamint arra, hogy a projekt illeszkedjen a térség fejlesztési stratégiájához.

   Az önkormányzatok ezen túlmenően saját kommunikációs csatornáikon is tájékoztatják a lakosságot, és összegyűjtik a javaslatokat, kérdéseket, amelyeket a tervezők felé közvetítenek. A következő években a dokumentáció véglegesítése és az engedélyek beszerzése után kerülhet sor a kivitelezési közbeszerzés kiírására. A projekt megvalósítása várhatóan több szakaszban történik majd, figyelembe véve a forgalmi terhelést és a térség egyéb infrastrukturális fejlesztéseit. A cél, hogy a beruházás révén Békés vármegye bekapcsolódjon a gyorsabb és biztonságosabb országos közlekedési hálózatba, amely hosszú távon új gazdasági lehetőségeket is teremt.