Jó minőségű termőfölddel, termálvizekkel és a Körösökkel, horgásztavakkal szabdalt gyönyörű tájjal büszkélkedhet Békés megye. A gazdaság alappillére az agrárium és a ráépülő feldolgozóipar, illetve a turizmus. Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke szerint a békési embereket kreativitás és vállalkozószellem jellemzi.

‒ Miket tart Békés megye meghatározó értékeinek? 

‒ Rengeteg mindent! De ha ki kell emelni valamit, akkor a természeti és az emberi értékeket említeném elsőként. Az előbbin a termőföldjeinket értem, valamint a föld alatti vizeket, hiszen fantasztikus termálkincs van alattunk, de a felszíni vizeket is. Büszkék vagyunk horgásztavainkra és a Körösökre, amelyek behálózzák az egész megyét. Az itt élőket pedig a vállalkozószellem, a kreativitás és a sokszínűség jellemzi. Ez a terület a török idők alatt elnéptelenedett, majd az elmúlt 300 évben ismét benépesedett. Vállalkozószel-lemű pionírok érkeztek ide, akik a pusztából falvakat, városokat varázsoltak. Sokszínű a megye lakossága, mert különböző nemzetiségű és vallású emberek jöttek, akik az elmúlt évszázadok során ebből a sokszínűségből közösséget teremtettek.

‒ Melyek a megye gazdaságának legfőbb pillérei?

‒ Mindenekelőtt a mezőgazdaság és a mezőgazdasági feldolgozóipar, ugyanis nagyon jó minőségűek a termőföldjeink, és nagyon magas színvonalú az a gazdasági kultúra, ami a feldolgozást jellemzi. Gondoljunk a libamájtermékekre vagy akár a sertésfeldolgozásra, a gyulai és a csabai kolbászra. 

   Fontos szektor a turizmus is, amely főként a termálvízkincsre épül. Két kiemelkedő fürdőnk Gyula és Orosháza-Gyopárosfürdő. De meg kell említenem a gépipart, azon belül az autóalkatrész-gyártást, ami egyre erőteljesebben van jelen, illetve a hadiipart, ami viszont most van fellendülőben. Az Airbus épít Gyulán egy helikopter-alkatrész üzemet. Azt gondoljuk, ebben a szektorban ez csupán az első fecske.

   Túlléptünk végre az ígéretek korszakán, és elkészült az M44-es út. Ez rendkívül sokat jelentett Békés megye megközelíthetősége szempontjából. Ami legalább ilyen fontos, hogy előkészítés, illetve tervezés alatt van az M47-es, ami szintén nemzeti forrásból épül, és Szegedet köti össze Debrecennel. Ezek olyan lehetőségek, amelyek alapvetően megváltoztatják a megye gazdaságát és az itt élők lehetőségeit is.

‒ A megyei önkormányzatnak napjainkban a pályázatok és a területfejlesztések adnak feladatokat. A hazai és uniós források segítségével az elmúlt években milyen beruházásokat valósítottak meg?

‒ Nehéz volna számba venni azt a sok-sok fejlesztést, ezért inkább csak a vezérelvekről ejtek szót. Az elmúlt években a települések szolgáltatásait fejlesztettük. Igyekeztünk a legkisebb településeken is olyan színvonalat elérni, hogy felvehessék a versenyt a járási székhelyekkel.

   A teljesség igénye nélkül orvosi rendelők, óvodák és bölcsődék felújítása történt meg, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését végeztük el, utak, kerékpárutak épültek, illetve olyan, a helyi gazdaság erősítését célzó pályázatokat valósítottunk meg, forrásokat helyeztünk ki, amelyek az infrastruktúra javítását szolgálták. A városokban új ipari parkok, a falvakban piacok jöttek létre.

‒ Júniusban elfogadták az Integrált Területi Programot. Ez milyen időszakra vonatkozik, és milyen vezérelveket tartalmaz?

‒ A 2021‒2027-es időszakra vonatkozó programban is ugyanolyan célokat tűztünk ki, mint az előző ciklusban. Az ipari és közlekedési infrastruktúra, a turizmus és a helyi szolgáltatások fejlesztése a cél, illetve a felzárkóztatás érdekében két járás – a sarkadi és mezőkovácsházi – komplex kiemelt fejlesztését tervezzük. Ebben a ciklusban 86,4 milliárd forint fejlesztési forrásból gazdálkodhatunk. 

‒ A megyei önkormányzatok sokat tehetnek az értékek feltárása, a közösség építése és a megyei identitás megerősítése terén. Milyen eredményeket értek el?

‒ Mi nem csupán az értéktárat működtetjük, hanem meg is mutatjuk az értékeket. Hatodik alkalommal rendeztük meg önállóan a Megyenapot, amire más megyében nincs példa. Minden évben szeptember első hétvégéjén várjuk a megye lakosságát Békéscsabára, ahol bemutatjuk a megyei és települési értéktárak elemeit, megszervezzük a megye legnagyobb kézműves vásárát és piacát 70-80 kiállítóval. Rendre szervezünk katonai hagyományőrző bemutatókat, gyermekfoglalkoztató programokat, és lehetőséget biztosítunk a Békés megyei nemzetiségek bemutatkozására. Ez a rendezvény a megyei identitás erősítésére szolgál. Egy másik pályázati program hasonló céllal indul el. Népművészeti és gasztronómiai táborokat, vízi- és kerékpártúrákat, megyei vásárokat szervezünk, vándorkiállítás keretében visszük el a településekre a megyei értéktárat. Lesznek népzenei koncertek Bartók Béla Békés megyei gyűjtéséből. Talán kevesen tudják, hogy sok ismert népdalt, köztük az Elindultam szép hazámból kezdetűt is itt gyűjtötte. A megyei hírességek életéből színdarab, a települési értéktárakban szereplő nemzeti értékekről rövid bemutatófilmek készülnek, illetve a pályázati forrásból a megye turisztikai célú bemutatását szolgáló imázsfilmek is szerepelnek a terveink között.