Baranya egy új, lendületes és sikeres korszak küszöbén áll

Baranya megye


A megyei önkormányzat legfontosabb célkitűzése a minél élhetőbb Baranya megteremtése, folyamatosan élénkülő gazdasággal, egyre bővülő lehetőségekkel. E célok megvalósításának esélyeiről, illetve egymást követő lépéseiről Őri Lászlót, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük.

– „Elég nagyok az álmaink és vágyaink ahhoz, hogy semmi körülmény között ne mondjunk le róluk” – fogalmazott legutóbb a megyenapon. Milyen álmokat és vágyakat szőnek Baranyában?

– A legfontosabb feladatunk Baranya megye gazdasági megerősítése. Ez a kitűzött célunk, erre utaltam a megyenapon is. Baranya nincs könnyű helyzetben, hiszen több évtizedes lemaradást kell pótolnunk. A megye elhelyezkedése nem könnyíti meg a felzárkózását. Meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy a gazdaság új lendületet kapjon, elsőként a megye területi bezártságát kell csökkenteni. Olyan infrastrukturális nagyberuházásokra van szükség, út- és vasútfejlesztésekre, hogy a meghatározó nagyvállalatok meglássák a lehetőséget Baranyában. Ezen dolgozunk. Ennek köszönhetően sohasem látott közlekedési fejlesztések előtt áll Pécs és Baranya megye. Reményeink szerint hamarosan kijelölhetik az M9-es sztráda részeként a Pécset és Kaposvárt összekötő kétszer kétsávos út nyomvonalát. Előkészítés alatt áll a pécsi buszpályaudvar fejlesztése, valamint a Pécs és Budapest közti vasúti közlekedés gyorsítása is. Ezek a milliárdos közlekedési beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy új lendületet kapjon a térség gazdasági fejlődése.

– 2019-ben, beiktatásakor azt mondta, a megye akkor lehet sikeres, ha a megyeszékhely is az. Támogatást, együttműködést ígért Baranya valamennyi településének. Miben testesül meg ez az együttműködés?

– A kettő nem létezhet egymás nélkül. Meggyőződésem, hogy nem lehet sikeres Baranya megye sikeres megyeszékhely nélkül, és ez fordítva is igaz. Engedje meg, hogy példaként említsem a Pécs-Pogány Repülőtér fejlesztését, mely a város és a megye fejlődésében is jelentős fontossággal bír. Azzal, hogy a reptér többségi állami tulajdonba kerül, megkezdődhet a légikikötő fejlesztése, amelyre évtizedek óta vár a térség. A korábban már említett útépítések, a repülőtér fejlesztése mind a megyének, mind pedig Pécsnek kiemelten fontos.  

– A rendszerváltás vesztesei között számon tartott Baranya a kormányzati támogatásoknak köszönhetően elindult a gazdasági fejlődés útján. Ennek milyen jelei mutatkoznak? 

– A korábbi terveinknek ma már kézzelfogható eredményei vannak. Ezek a mára megvalósult fejlesztések azt bizonyítják, hogy a kormány partner a pécsiek fejlesztési elképzeléseiben, és kész azokat támogatni. Állami támogatással olyan munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Pécsett, melyek több ezer baranyai embernek jelentenek mindennapi megélhetést helyben. A japán Seiren 15 milliárdos kormányzati támogatással épülő textilüzeme több mint 100 embernek ad munkát hamarosan. De említhetném a BAT új üzemcsarnokát, vagy a Hanon új pécsi gyárát. Ezek a Pécsre, Baranyába települő nagyvállalatok mind hozzájárulnak a megye gazdasági fellendüléséhez, nem is beszélve a helyben működő innovatív kis- és közepes vállalkozások szerepéről. Az elmúlt hetekben írtunk alá egy megállapodást az egyetemmel és az iparkamarával közösen annak érdekében, hogy létrejöjjön egy Innovációs Központ ezen kisvállalatok számára, ahol lehetőségük lesz bemutatni szolgáltatásaikat, termékeiket.

– Melyek a legfontosabb, jelenleg is zajló beruházások?

– Közülük az egészségügyi fejlesztéseket emelném ki. A Pécsi Tudományegyetemen jelenleg több mint hétmilliárd forintos fejlesztések zajlanak, és folyamatosan adunk hírt az eredményekről. Márciusban avattuk az ötemeletes, 2750 négyzetméteres Fogászati Elméleti és Klinikai Tömb épületét, amely mintegy 2,6 milliárd forint uniós forrásból épült. Emellett folyamatosan zajlanak a beruházások a gyermekpszichiátrián, megújul a gyermekek sürgősségi ellátása. Áprilisban adtuk át a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának csaknem egymilliárd forintból megújult műtőblokkját és az új műszereket. A beruházásnak köszönhetően az agyi és gerincbetegek műtéti ellátása világszínvonalú lesz. Felsorolni is nehéz a beruházásokat: 1,2 milliárd forintból megújult a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer. Korszerű műtőblokk épül a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának József Attila utcai telephelyén mintegy 2,5 milliárd forintos uniós forrásból. Ennek keretében három korszerű műtőt alakítanak ki, átalakul a gyermeksebészeti osztály, nagyobb és modernebb gyermekbarát kórtermek épülnek. Nemrégiben letettük a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpont alapkövét. A Pécsi Tudományegyetem szülészetére tervezett létesítmény a családbarát szülészet kialakításával együtt mintegy 2,8 milliárd forintból épülhet meg, várhatóan a jövő év elejére.

– Állami részvétellel korszerűsítik a Pécs-Pogány Repülőteret. Mit vár ettől a lépéstől, illetve a közlekedési infrastruktúrát érintő további beruházásoktól?

– A légikikötő modernizálásával, a kifutópálya bővítésével a reptér képes lesz nagyobb gépek fogadására, akár nemzetközi forgalom lebonyolítására is. Ez számos új lehetőséget rejt a megye számára, mind gazdasági, mind pedig turisztikai területen.

– A kormányzat a következő hét évben közel 92 milliárd forint támogatást kíván nyújtani Baranyának. Milyen fejlesztésekre fordítják ezt a pénzt, és milyen eredményeket vár tőlük?

– A Terület és Településfejlesztési Operatív Program folytatásaként az előző ciklus 70 milliárdos kerete első körben 84 milliárd forintra nőtt, majd egy közelmúltban megszületett kormánydöntés eredményeként 22 milliárd forinttal több fejlesztési forrás, összesen 92 milliárd forint jut Baranya megyébe.

A megyei fejlesztési stratégia kiemelt célkitűzése a mostani ciklusban is a gazdaságfejlesztés, az életminőség-fejlesztés, valamint a népességfogyás megállítása a megyében. A legfontosabb stratégiai célok közé tartozik a megye újraiparosítása, az ipari parkok bővítése, a klímavédelem, beleértve az energetikai korszerűsítéseket, a károsanyag-kibocsátások csökkentését előirányzó beruházásokat, valamint a fiatalok környezettudatos szemléletformálását célzó programokat. Mindezek mellett továbbra is lehetőség lesz óvoda- és bölcsődefejlesztésekre, piacfejlesztésekre pályázni. 

Az előző fejlesztési ciklusban sem tétlenkedtünk. A 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusban összesen 31 óvodát és bölcsődét tudtunk felújtani a megyében, csaknem 6,6 milliárd forintból. 2,2 milliárd forintból kilenc helyszínen valósultak meg piacfejlesztések a megyében. Öröm, hogy 2021 és 2027 között a korábbi időszakban nyújtott támogatás háromszorosát, 4265 milliárd forintos keretet biztosít a kormányzat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, így folytatni tudjuk ezeket a fejlesztéseket. A Magyar Falu Programnak pedig szintén nyertese volt Baranya megye. Számos településen valósultak meg út- és járdafejlesztések, megújultak temetők, ravatalozók, önkormányzati épületeket és eszközöket, gépjárműveket tudtak vásárolni a települések.  

Ezen az úton haladunk tovább, a kormány támogatásával az a célunk, hogy a baranyaiak számára még élhetőbb, a turisták számára vonzóbb, a vállalatok számára pedig gazdaságilag versenyképes Baranyát építsünk, ahonnan a fiatalok nem elvágyódnak, hanem ahová hazatérnek.