Balassagyarmat történelme

Balassagyarmat kedvező fekvésének köszönhetően már jóval a honfoglalás előtt lakott hely volt. A vidéken már a rómaiak idején fontos útvonalak futottak át, melyek Pannóniát az északi és keleti területekkel kötötték össze. A középkorban ilyen fontos útvonalnak számított az Ipoly völgyében a Kassa-Visegrád, majd budai út. Az Ipoly folyó átkelésre alkalmas helyei így természetes forgalmi csomópontoknak számítottak. Ezt a lehetőséget, mint medenceközpontnak Balassagyarmatnak sikerült a legjobban kihasználni.

A település nevében hordja eredetét: egyik honfoglaló törzsünk (Gyarmat) tagjai telepedtek meg itt. Balassagyarmatnak az Ipoly déli partján tipikusan hídfő szerepe volt, itt volt a folyó legforgalmasabb átkelőhelye. Időnként maga a király és kísérete is meglátogatta a vidéket. Különösen IV. Béla fordult meg sokszor erre, a zólyomi vadászterületekre utaztában.

Ezt követően kezdhette meg az akkor még lakatlan terület benépesítését Detre fia Miklós, aki a család ősei sorában a nagy telepítők közé tartozott. Ő építette azt a védelmi célokra is alkalmas lakótornyot, mely a későbbi városcímernek is mintaképe lett.

A források szerint Gyarmat 1330-tól vásáros hely.
A török hódításig tartó az időben a Balassák fényűző reneszánsz várat tartottak fent.
A török hódítás a város létét veszélyeztette, fontossága végvárként, a felvidék kapujaként lett egyre nagyobb. Többször cserélt gazdát a harcok során, míg végül 1663-ban a török elfoglalta és felégette.

Balassa Pál érdeme, hogy egy utcányi porosz iparos letelepülését sikerült elérnie. A templomot építő görög kereskedők (ortodox szerbek) terménykereskedelemmel foglalkoztak, helyüket a 19. század közepére átvették a zsidók, akik között jelentős volt az iparosok száma is.

Egy vallásában és etnikumában – magyarok, római katolikusok, evangélikusok, zsidók, reformátusok, szlovákok, szerbek stb. – is színes település jött létre.
A 19. század végétől az első világháborúig tartó időszak a nagy építkezések (kórház, bíróság, pénzügyi palota, tisztviselőtelep stb.) kora volt, ekkor alakult ki a mai város szerkezete. Gyorsan növekvő lakosságú megyeszékhely igazgatási, kereskedelmi és pénzügyi központja lett a megyének.

A huszadik század következő tragédiája a második világháború volt. A gazdasági és katonai veszteségeken túl a haláltáborok áldozatává vált a város korábbi virágzásában nagy szerepet játszó zsidóság, amely az egyik legrégebbi magyarországi diaszpóra volt. Az országban elsőként védetté nyilvánított műemléki zsidó temető vendégkönyvének bejegyzései szerint a ma élő leszármazottak a tengereken túlról is hazalátogatnak.

A második világháború után, a kommunista hatalomátvétel idején a demokratikus pártokra szavazó polgársága révén gyorsan kiérdemelte a „reakciós fészek” címet. Rákosi Mátyás 1949-ben teljesítette a „salgótarjáni pártszervezet kérését” a megyeszékhely áthelyezése ügyében, akik egy fennmaradt dokumentum szerint a jó választási eredmények jutalmaként kérték a megyeszékhely áthelyezését. A székhely áthelyezés közvetlen következményeként a megyei közigazgatás is áttelepült, a város intézményeinek, vállalatainak vezető szakembereivel együtt Salgótarjánba. A következő másfél évtizedben az új székhely egyoldalúan kedvezményezett, kiemelt helyzetű centrummá vált. 1950 és 1954 között Balassagyarmat, mint a megye második legnagyobb lélekszámú városa a beruházásoknak mindössze 0,1%-át kapta! A hatvanas évek elején több ezer ember járt be a helyi munkalehetőségek hiányában a fővárosba naponta.

A hatvanas évek második felében az új gazdasági mechanizmus idején a város sikeresen élt az új lehetőségekkel. A város szélén ipar- és lakótelepek épültek, nőtt a munkahelyek és ennek köszönhetően a betelepülők száma, fejlődött az infrastruktúra. Megpezsdült a város szellemi élete.

A rendszerváltás óta ismét egy megújuló, változó város Balassagyarmat.
A város kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatási központ. Intézményein keresztül nemcsak a város, hanem 80 ezer nógrádi, a kórház egyes szakterületein 800 ezer polgár ellátásáról gondoskodunk. Tanévenként megközelítően 6000 diák tartózkodik a városban, az önkormányzat által fenntartott 3 általános és 5 középiskolában. A településen ezeken túl működik római katolikus egyházi, alapítványi és magán iskola is.

Forrás: www.balassagyarmat.hu