Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere nemrég számolt be a képviselő-testületi ülésen az elmúlt ötéves önkormányzati ciklus eredményeiről. Mi is az elért sikerekről kérdeztük. A polgármester kiemelte az összefogás erejét és azt, hogy ha csak a negyede valósult volna meg a beruházásoknak, akkor is büszke lehetne a település az elért eredményekre.

– Mire a legbüszkébb a ciklusban megvalósított felújítások, sikeres akciók közül?

– Többek között az új piaccsarnokunkra. Az újszerű, egyedi épületet dr. Kiss Gyula Ybl- és ICOMOS-díjas építészmérnök tervezte. 

Folytattuk a város nevezetes parkja, a Cifrakert megújítását. Új játszótérrel, sporttérrel, megújult színpaddal és nézőtérrel, és a gyönyörűen felújított Svájci házzal vár mindenkit. Saját erőből fejlesztettük a Hősök terét, amire méltán lehetünk büszkék. Itt a katolikus templom és a katolikus óvoda előtt kis játszóteret alakítottunk ki egy halas szökőkúttal. A református intézmények előtt a református szimbólumok, a buzogány, a kakas jelenik meg. Az egykori ceglédi, kecskeméti, pesti és szolnoki városkapukat jelképező kapukat állítottunk fel, melyeken kerámiatáblák egy-egy helyi nevezetességre, érdekességre hívják fel a figyelmet. Folytattuk az utcák korszerűsítését, csaknem száz utcát aszfaltoztunk le. Tavaly megnyertük a Virágos Magyarországért versenyt az 50 ezer fő alatti települések kategóriájában, így mi képviseljük hazánkat idén a nemzetközi megmérettetésben, eredményhirdetés szeptember végén várható. Innen ered a Virágzó város Nagykőrös jelző, amely ugyanakkor áthallásos, hiszen úgy látjuk, a város fejlődése jó irányba halad. Összefogásunknak köszönhetően és a kormányzat segítségével több nagyobb fejlesztésre kerülhetett sor. Köztük olyan is van, mely túlmutat a városon…

– Mire gondol pontosan?

– Zászlósai voltunk a költő születésének bicentenáriumán tartott Arany János-emlékévnek. Nagykőrös kiemelt támogatásban részesült az Emlékbizottságtól, a magyar kormánytól, 1 milliárd 40 millió forintból állíthattunk méltó emléket költőóriásunk 200. születésnapjára. Csaknem 900 millió forintból megújult az Arany János Múzeum. Mi tagadás, időszerű volt. A felújítás óta a fiatalok is szívesebben látogatják. Láthatók a költő nagykőrösi tanári éveihez, személyéhez köthető emlékek, találkozhatnak interaktív elemekkel, tudáslabirintussal, látványraktárral, Arany Jánoshoz kapcsolódó szabadulószobával. Amellett, hogy egy méltó emlékhely született, természetesen a helytörténet sem szorult ki a múzeumból. A támogatásból valósítottuk meg az Arany család szobrát a Hősök terén. Egyetlenegy fénykép maradt fenn költőnkről a családja körében, ennek alapján mintázta meg a különleges „családi kört” Szabó György nagykőrösi Munkácsy-díjas szobrászművész. Megrendeztük a XII. és a XIII. Kárpát-medencei Magyar Középiskolai Arany János Balladamondó Versenyt, utóbbin több mint kétszázan vettek részt.  Országosan került meghirdetésre a „Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Aljas kor aljas titkai” című múltfeltáró pályázat, melyre az ötvenes évekről, a kuláküldözésről, a téeszesítésről vártuk a középiskolások dolgozatait. A fővédnökséget az országgyűlés elnöke, Kövér László vállalta fel. Három évvel korábban elnök úrral adtuk át a Hősök terén az 1950-es évek áldozatai és üldözöttei előtt tisztelgő mementót. 

– Majd minden nagyobb településünk számára problémát jelent a munkahelyek és a minőségi munkaerő hiánya. Milyen a helyzet Nagykőrösön?

– Nagyon lényeges számunkra, hogy ebben a ciklusban munkahelyteremtést tudtunk indikálni. A japán SIIX Corporation elektronikai vállalat letelepedett Nagykőrösön, ez 300 munkahelyet jelentett. Minőségi munkaerő tekintetében viszonylag rossz helyzetben voltunk néhány éve, mostanra javult a helyzet. 

– Hogyan folytatódik a fejlesztések sora?

– Végre hozzányúlhatunk a sportlétesítményeinkhez: megfelelő székházat szeretnénk építeni a labdarúgóinknak, ehhez tao-támogatást kapott a klub, a város pedig önrésszel járul hozzá a 400 milliós beruházáshoz. Az egyik lakótelepünk úthálózata nagyon elhasználódott, annak rendbetételét kezdjük meg. Kerékpárutat tervezünk a 441-es út kerékpáros szempontból legveszélyesebb szakaszára. A Nagykőrös táblán túl Cegléd felé pályázat segítségével szeretnénk kerékpárutat építeni, ahogy ezt korábban Kecskemét irányába is tettük. 

– Évente tíz alkalommal rendeznek országos állat- és kirakodóvásárt. Mit jelent ez a város életében? 

– Az előző századokban versenyeztek a települések a vásártartási jogokért. Mi megőriztük az állat- és kirakodóvásárokat, tíz országos állat- és kirakodóvásárt rendezünk évente, átlagosan 10-20 ezer látogatóval. Kiskutyától a szarvasmarhán át a lóig, sertésig sokféle állat megtalálható a vásárainkon. A hagyományos, népi iparművészek, fazekasok, kosárfonók, szíjjártók, késesek, kádárok, cipészek képviselik a régi szakmákat.