Stratégiai cél a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, hogy magas színvonalú, ügyfélcentrikus szolgáltatásaival segítse tagjainak működését és gyarapodását. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik a vállalkozások igényeit, nyitottak az innovációra és elkötelezettek a fenntarthatóság elvei iránt. „Hiszünk benne, hogy munkánkkal értéket teremtünk és hozzájárulunk a vállalkozói kultúra emeléséhez, fejlődéséhez”. Párkányiné dr. Csurka Edina kamarai főtitkártól kértünk interjút.

– A vármegyében a foglalkoztatás aránya elmarad az országos átlagtól. Folytatódik ez a tendencia?

– Küldetésünk, hogy a kamara területén működő vállalkozásokat segítsük üzleti sikereik elérésében, mindennapi működésükben. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 2022 utolsó negyedévében 1,5%-kal, a munkanélkülieké 6,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, s mindkettő változásának iránya ellentétes volt az országos folyamatéval. A foglalkoztatási arány (68,1%) és a munkanélküliségi ráta (8,9%) is kedvezőtlenebb volt a hazai átlagnál.

   Országos szinten a mi vármegyénkben az egyik legmagasabb a munkaerő-elvándorlási arány. Nem is a számadatok miatt aggasztó ez a jelenség, hanem azért, mert az elvándorlók nagyobb része szakképzett munkaerő. Viszonylag nagy munkaerőtartalékkal rendelkezik a vármegye, és mi minden segítséget megadunk, hogy minél több szakképzett munkavállaló kerüljön ki közülük.  

   A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2022-ben 20%-kal meghaladta az előző évit, de az összeg, a 364 ezer forint nem érte el az országos átlagot, az 516 ezer forintot.

– Az itt működő vállalkozások mekkora arányban vesznek részt az ország gazdasági teljesítményében? Milyen tevékenységi körök jellemzőek?

– A 2022-es adatok még nem nyilvánosak, hiszen éppen most van a mérlegek leadásának időszaka. Viszont a 2021-es társaságiadó-bevallásokban közel 3000 milliárd forint nettó árbevételt vallottak be, 16%-kal többet, mint az előző évben. 

   A nemzetgazdasági ágak esetén a legnagyobb a részesedése vármegyénknek a feldolgozóiparban és a kereskedelemben, s kisebb arányú az építőipar és a szolgáltatási szektor részesedése. A tavalyi adatok érdekesek lesznek, hiszen sok olyan váratlan tényező lépett fel, amelyek kedvezőtlenül hatnak a termelékenységre.

   Az év a háborús konfliktussal kezdődött. Ez különösen súlyosan érintette vármegyénket, hiszen mi határosak vagyunk Ukrajnával. Nemcsak a menekült emberek és a cégek segítésével kellett foglalkoznunk, hanem a megszakadó szállítási láncok okozta problémákkal, a megszűnő piacokkal, az eltűnt partneri kapcsolatokkal. Ez a folyamat állandó a vármegye gazdasági életében, a háború javában zajlik, és még nem látni a végét.

   Aztán jött az energiaválság, amely megint sok vállalkozást sodort a szakadék szélére. Nagy kihívást jelentett a KATA-törvény változtatása. Vármegyénkben közel 38 000 vállalkozást tartunk nyilván, amelyeknek nagy hányada egyéni vállalkozó.

   Féltünk attól, hogy sok vállalkozás fog megszűnni, de szerencsére mindamellett, hogy megszűntek vállalkozások, újak is létrejöttek, így a csökkenés alig észlelhetőnek mondható. 

– Hogyan tudják segíteni a kis- és középvállalkozásokat a nehezedő gazdasági körülmények között? Milyen speciális kihívásokkal szembesülnek a helyi vállalkozók?

– Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozások képviseletét a világ és a gazdaság gyorsan változó kihívásaihoz alkalmazkodva tegyük. Elsősorban hasznos, gyakorlatban is alkalmazható versenyképes tudással és fontos információkkal tudjuk segíteni a vállalkozásainkat. Igyekszünk a felmerülő problémákat a lehető legrövidebb idő alatt orvosolni, megoldást találni.

   Folyamatos igény a gazdasági intézkedésekhez való alkalmazkodás segítése, gondolok itt a jogszabályi változásokra, az új intézkedésekre, mint például az adóváltozások, a háborús helyzet és az energiaválság kapcsán jelentkező kihívások, de sorolhatnám még.

   A KATA változásairól előadást szerveztünk a NAV részvételével, így sokan fel tudtak készülni a vállalkozásukat érintő szabályozásokra. Minden érdeklődő vállalkozó megkapta a válaszokat a kérdéseire, ami azért is fontos volt, mert nálunk nagyon magas az egyéni vállalkozások száma.

   Speciális kihívás a szomszédunkban zajló háború. Amellett, hogy segítünk a szállítmányozás megszervezésében, az érdeklődő ukrán cégek megbízhatósági elemzésében, az áttelepülni kívánó cégek mozgatásában, segítünk a határon túli vállalkozásoknak is beszerezni fontos eszközöket a működésükhöz.

   Egyre szorosabb az együttműködésünk a munkaadókkal, a szakmai szervezetekkel, a szakképző központokkal és természetesen a Nyíregyházi Egyetemmel is.

   Az új vállalkozások vezetői sokszor egyedül érzik magukat a problémáikkal. Részükről igény mutatkozik egy olyan közösségre, ahol megbeszélhetik az aktualitásokat, tapasztalatot cserélhetnek, jó gyakorlatokat oszthatnak meg. Többek között ennek a segítésére jött létre a „Fiatal vállalkozók klubja” nevű közösségünk.

– Elismerésben részesült az Iparkamara a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által meghirdetett szakképzési díj idei átadóján. Milyen szakképzési teljesítményt honoráltak ezzel? 

– A szakképzésben való részvétel nagyon fontos feladata a kamarának. Képzett, tapasztalt kollégáink kapcsolják össze a vállalkozásokat a szakképző intézményekkel.

   A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2023-ban tizedik alkalommal hirdette meg a „Szakképzési Díj” pályázatot, melyben a hazai szakképzésben megvalósított kezdeményezéseket méltatják. A díjat három kategóriában – motiváció, kooperáció, innováció – ítélik oda. Az idei versenyben rekordszámú, összesen 51 szervezet – 18 vállalat, 23 szakiskola, 9 kereskedelmi és iparkamara – nyújtott be pályázatot a három nevezési kategóriában. Kamaránk, most első alkalommal – kooperáció kategóriában – nyújtott be pályázatot, ahol azon projektek kerülnek megmérettetésre, melyek keretében a

szakképzés különböző szereplői példaértékű együttműködést alakítanak ki, javítva ezzel a képzés minőségét és hatékonyságát. E kategóriában a 18 pályázóból kamaránk – a Hot & Cold Therm Kft.-vel karöltve megvalósított több száz diákot bevonzó szakmai nyíltnap bemutatásával – bekerült a legjobb öt pályázó közé, s ezáltal a projekt kiemelkedő színvonala alapján jelölést nyert és elismerésben részesült. Ez az esemény nagyon jó példa egy cég és a kamara együttműködésére. A HCT Kft. a napi tevékenységeiben is fontos szerepet szán a szakember-utánpótlás biztosításának. Saját szakképző intézményt alakítottak ki, ahol több szakmában képzik a környezetükben működő vállalkozások számára a szakembereket.

– A kamara milyen szakképzési eredményeket ért el? Meg tudnak felelni a munkaerőpiaci kihívásoknak? Mit terveznek ezen a területen?

– Az új képzési rendszerben a kamara legfontosabb feladatai közé tartozik a duális képzéssel, a szakképzési munkaszerződésekkel, a képzés finanszírozásával és elszámolásával kapcsolatos tanácsadási, tájékoztatási, továbbá a duális képzőhelyek nyilvántartásba vételével és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Tevékenységünk részét képezi a potenciális képzőhelyek keresése, azok meggyőzése a képzésben való részvételre, hogy a vármegyénkben minél több tanuló külső, valós vállalati körülmények között tudja elsajátítani a szakmát. Ez azért is fontos, mert a vármegyénkben a vállalkozások területi eloszlása nem egyenletes, azok elsősorban a vármegyeszékhelyen és annak térségében koncentrálódnak. 

   Jogszabályi előírás alapján elvégeztük a régi nyilvántartás szerinti duális képzőhelyek felülvizsgálatát is, mivel csak olyan gazdálkodó szervezet szerepelhet a duális képzőhelyek új nyilvántartásában, amely megfelel az új jogszabályi feltételeknek.

   A vármegyei gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, ami megmutatkozik az újonnan nyilvántartásba vett duális képzőhelyek számában is. Az idei év első hónapjaiban már közel 200 képzőhely esetében folytattunk le nyilvántartásba vételi eljárást. Az új képzési rendszer szabályozása szerint összesen több mint 500 duális képzőhely nyilvántartásba vételére került sor az elmúlt két és fél évben, ami meghaladja az előzetes várakozásunkat. A rendelkezésre álló információink alapján vármegyénkben a hatályos szakképzési munkaszerződések száma közel négyezer.

   A duális képzőhelyek képzési tevékenységét szakmai kerekasztal-rendezvények, ágazati fórumok, munkacsoportos megbeszélések szervezésével segítjük elő, ahol mindig a szakirányú oktatás, illetve a szakmai vizsga aktuális kérdései kerülnek nagyító alá. Rendezvényeink közül többet is a partneri együttműködés jegyében Kamaránk és a Nyíregyházi Szakképzési Centrum közös szervezésében valósítottunk meg. 

– Vannak-e határon átnyúló kezdeményezésekei, gazdasági kapcsolatai a kamarának?

– Folyamatosan törekszünk arra, hogy építsük és ápoljuk a kapcsolatokat nemcsak idehaza, hanem minél több országunkon kívüli kamarai és más szervezettel.

   Idén zárul le egy többéves, két szatmárnémeti kamarával közös uniós projektünk. Ez kimondottan a foglalkoztatáshoz kapcsolódó pályázat volt, melynek elsődleges célja a kamarák, továbbá a térség munkaerőpiaci intézményei és szereplői közötti együttműködés javítása, illetve a foglalkoztatás erősítése. Ennek részeként szervezett tanulmányút során a belgiumi kamara vállalkozásfejlesztési tevékenységével ismerkedhettek meg a résztvevők. Régóta jó kapcsolatunk van a genti kamarával, és rajtuk keresztül a belga nagykövetséggel is.

   Tagjai vagyunk a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a Magyar–Ukrán Iparkamara székhelye pedig az épületünkben található.

   Egyre több nemzetközi kamarával kerülünk munkakapcsolatba, a francia–magyar kamarával például befektetési kérdések, míg az osztrák–magyar kamarával a cégek áttelepülése okán. Az olasz partnerrel közös pályázatunk van folyamatban. A Török Nagykövetséggel a földrengés kapcsán vettük fel a kapcsolatot, segélykérésükre rögtön reagáltunk, egyebek mellett szanitergyártó partnerek kiközvetítésével. 

   Folyamatosan figyeljük a lehetőségeket, mivel célunk, hogy minél több kamarával, követséggel kerüljünk partneri kapcsolatba, így is segítve a hozzánk tartozó vállalkozásokat.