A fókuszpontok változtatásával, a vállalati igények folyamatos szem előtt tartásával, valamint a helyi információk figyelembevételével alakítja ki új típusú elképzeléseit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. Bihall Tamás kamarai elnök vendégei voltunk.

– Hogyan változott a beruházások üteme az utóbbi években? Milyen az idetelepülő vállalkozások és a helyi tulajdonú cégek aránya? 

– A történelmi folytonosságot figyelembe véve el kell mondanunk, hogy a 2019-es év kiemelkedő volt a vármegye gazdaságában. Minden mutatóban messze meghaladtuk a korábbiakat. A vármegye erős startot vett a magyar középmezőny felső felébe. Bizonyos mutatókban egyenrangúak voltunk Győr-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyével az egy főre jutó ipari, illetve beruházási teljesítménymutatókban. A 2020–21-es évek nálunk is megtorpanást hoztak. A lendület csökkent ugyan, de nem beszélhetünk visszaesésről, hiszen a vármegye 2021-es pénzügyi zárása jól alakult, elsősorban a megtermelt eredmény vonatkozásában. 2022-ről elemzett adatok korlátozottan állnak rendelkezésre, de az már a visszaesés éve volt, ahogy Magyarországon mindenütt. 2022 végére, 2023 elejére minden negatív gazdasági tendencia elért minket is. A vármegye erősen iparosodott, a vegyipar, a feldolgozóipar, azon belül a gépipar, valamint az autóipari beszállítás területén a visszaesés kevésbé volt érzékelhető. Ez stabilitást ad a vármegyének. A szolgáltatóipar és a kiskereskedelem terén azonban jelentős volt a kamara által érzékelt problémák nagyságrendje. 

   A 2023 első negyedévi statisztikák szerint a fejlesztési tevékenység 11 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar és a vegyipar tartani tudta a szintet, ám az energiaiparban és a közigazgatásban mintegy harmadára esett vissza a beruházások szintje. A kereskedelemben és a szolgáltatásokban azonban drasztikus visszaesés történt. Az első negyedéves, csaknem 76 milliárd forint értékű beruházással a vármegyénk a hetedik helyen van a főváros és a vármegyék rangsorában. Tehát jelentős a visszaesés, erős a bizonytalanság, de szinten vagyunk, nem mozgunk rosszabbul, mint az országos átlag. 

– Hogyan tud a kamara alkalmazkodni a változó helyzethez?

– Látjuk és érzékeljük az óriási változásokat, a gazdasági nehézséget, amellyel Magyarország, a kormány, a vállalatok és mi valamennyien küzdünk. A kamara dolga, hogy a folyamatos megújulást a vállalati igények alapján formálja. Rengeteg információt szolgáltatunk, sok rendezvényt szervezünk, például az energetika, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció témáiban. Ezekről azt gondoljuk, hogy a vállalatok számára fontosak, mert ha ezeken a területeken nem tartanak lépést a fejlődéssel, nem tudnak helytállni a versenyben, akkor nem élnek meg hosszú távon. Év végén elő fogunk állni újabb ilyen típusú elképzelésekkel, amelyek a kamara alkalmazkodóképességét jelzik, és amelyeket, remélem, a kamara testületei támogatni fognak. 

– Az ipari parkok szerepe tovább erősödött a vármegyében? Megvalósulhattak a tervezett parkok, további bővítésre nyílik-e lehetőség?

– Jelenleg 16 ipari park működik Borsodban. Az ipari központokban, Miskolcon, Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán lényegében megteltek a parkok. Ez azért is fontos, mert a kamara gazdasági évnyitóján tavasszal elhangzott egy nagyon fontos mondat a miniszterelnöktől, ami szerint a fejlesztési forrásokat a keleti országrészbe kívánják összpontosítani. Debrecen megtelt, Nyíregyháza majdnem, Miskolc már a tüdőkapacitásának felső határán mozog. Területeket kell felszabadítani, vagy a környező agglomerációkkal együttműködni, hogy a fejlesztések megvalósulhassanak. Nagyjából hasonló a helyzet a vármegye többi településén is, Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon. Önkormányzati vagy magánbefektetőkkel valósítható meg a fejlesztés. Az ipari park fontos fejlesztési objektum, ezért a kamara számára kiemelt fókuszpont lesz, hogy milyen szolgáltatásokkal tudjuk segíteni. 

   A jegyzett tőkeállományának 66 százaléka belföldi magánszemélyi, 25 százaléka külföldi, a fennmaradó rész állami, valamint önkormányzati tulajdon – stratégiai és taktikai okból, vagy csupán átmenetileg. Jelentős a külföldi tőkearány a vármegye gazdasági szerkezetében. A nemzetközi térképen megjelenik Borsod-Abaúj-Zemplén. 

– Folyamatosan küzdenek szakemberhiánnyal, vagy változott a helyzet?

– A foglalkoztatottság – sajátos módon – ebben a vármegyében a legrosszabb arányú. Azzal tudom jellemezni, hogy csaknem 40 ezer álláskeresőt tartunk nyilván, és megkockáztatom, hogy ez a szám több mint az egész Dunántúlé együttvéve. Ennek az az oka, hogy a munkából korábban kiszorult emberek 90 százalékban bennragadtak ebben az állapotban. Sajnos sem a képzettségük, felkészültségük, sem az egészségi állapotuk nem olyan, hogy be lehessen vonni őket a munkaerőpiacra. Tisztában vagyunk vele, hogy ezen a téren sok a feladatunk, és komoly erőfeszítéseket is teszünk a megyei önkormányzattal, a kormányhivatal illetékeseivel és a vállalatokkal együttműködésben.  Ez egyébként furcsa ellentmondás a vármegyében, mert egyidejűleg szakemberhiánnyal küzdünk. A cégek többsége munkaerőt keres, a nagy vállalatok például az egész térségből, sőt a Felvidékről is buszokkal szállítják az embereket az üzemekbe, gyárakba. A munkaerőhiányon belül a minősített szakemberek – a mérnökök és a szakmunkások – hiánya a leginkább fájó. Ez a tendencia évek óta nem változik. A kamara komoly erőfeszítéseket tesz, próbáljuk a képzés szerkezetét a munkaerőpiac igényeihez alakítani. Más-más hangsúllyal, de mindenütt kiemelt fontosságú a fiatalok helyben tartása. Vannak eredmények, de sok a tennivaló a lakhatás, az óvodai és iskolai elhelyezés, a közlekedés, a perspektívát nyújtó munkahely, az értékelhető fizetés terén, mert ezek hiányában a fiatalok el fognak menni.

– A vármegyei önkormányzat gazdasági és foglalkoztatási paktumának célja a munkahelyteremtés, a helyi gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás bővítése. Hogyan vesz részt a vármegyei kereskedelmi és iparkamara a megvalósításban? 

– A Megyei Foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési Paktum 6,539 milliárd forintos, vissza nem térítendő forrással támogatja a foglalkoztatási célú megyei bérjellegű támogatásokat és munkaerőpiaci szolgáltatásokat az elfogadott stratégia alapján.

   Az eddigi időszakig Miskolc városnak, sőt a járási székhely településeinek is volt paktuma és a vármegyének is, és ezekben a kamara tevőleges szerepet vállalt. Részt vettünk az irányító bizottság munkájában, koordinációjában, konkrét feladatokat vállaltunk, s ugyanerre készülünk a 2027-ig tartó időszakban is, ahol már csak a vármegye szerepel. Miskolcot éppen most értékeljük, a kamara végzi az elemzéseket. Kijelöljük, milyen célcsoportokat kívánunk elérni ebben a folyamatban, s milyen kamarai feladatok lehetségesek.

– Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrejötte milyen változást hozhat a megye gazdaságának alakulásában?

– Nagy lendülettel láttunk neki, bár az idő kicsit „átmosta” a tervezett ütemet. A területfejlesztési miniszterrel aláírtunk egy megállapodást a hat vármegye kamaráival. Közösen vállaltuk a feladatot, hogy a térségfejlesztési programokat elsősorban helyi szinten próbáljuk megvalósítani. Ez fontos küldetés, mert a helyi problémákat nyilván a helyiek ismerik. A megvalósításban a legfontosabb partner – a politikai szereplőkön túl – az egyetem és a kamara, a kamarán keresztül pedig a vállalkozások. Először készítenénk egy hat vármegyére szóló gazdasági felmérést, – ilyen korábban nem született. Megjelölnénk, hol vannak átívelő csatornák. Például Ózdról Egerbe járnak dolgozni, Mezőkövesdről szintén sokan járnak át Heves vármegyébe, Tokaj-Hegyaljára sokan érkeznek Szabolcsból, vagy akár Hajdú-Biharból. A hat vármegye: Észak-Nógrád, Heves, Borsod, Szolnok, Szabolcs, Hajdú-Bihar. 

   A felmérés az év végére készül el. Arra törekszünk, ahogy a korábbi megállapodásainkban is, hogy a helyi szereplőket, önkormányzatokat, kormányhivatalt, egyetemeket és természetesen a városokat is bevonnánk. Megpróbálunk nagyobb horizontú körben gondolkodni, hiszen a gazdaság fejlesztése nyilván nem állhat meg a vármegyehatárnál. A térségfejlesztést összekötjük a gazdaságfejlesztéssel. Ez hazánk számára jelentős pótlólagos erőforrást jelenthet, ha jól csináljuk. A folyamat egyik motorja lehet a kamara. Bízunk benne, hogy részben kormányzati, részben európai uniós források teremtenek majd lehetőséget az ilyen típusú fejlesztési pályák kialakítására. Jövőre elkezdődik az érdemi munka. A felmérés előkészítése is bonyolult szakmai feladat, fontos a fókuszok megjelenítése. Szabó Tünde agilis kormánybiztosa a térségnek, támogatást és segítséget ígért és biztosít. Megszületnek a kormányzati döntések, elhatározások, főleg nagyberuházások tekintetében, azonban előbb-utóbb a helyieknek kell megmondaniuk, helyi információkra alapozva, milyen irányba kellene menni. Ez fontos feladat, és új típusú együttműködést generál a kamarák között. 

– Milyen szerepet kap a turisztika a megye gazdaságában?

– Az ipari adottságok és a tokaj-hegyaljai különlegesség magával hozza a turisztika fontosságát. Olyan természeti adottságú régió vagyunk, amilyen kevés van az országban. A Bükk, a Zemplén, a kerékpárútjaink mind-mind rendkívüli vonzerőt jelentenek. Több száz kilométer kerékpárutat adtunk már át, és folynak a fejlesztések. A vármegye hazánk kerékpáros paradicsoma lehet, ha megvalósulnak az utak kialakításával együtt járó fejlesztések, bővül a szállodai, éttermi kapacitás, fejlődik az infrastruktúra, szaporodnak a szolgáltató- és szervizegységek. A kormányzati szereplőkkel kiváló az együttműködés, dolgozunk a programon.

   A világjárvány idején a vidéki turisztikai célpontjaink nagy kárt nem szenvedtek. Működnek, vonzerőt jelentenek, a mezőkövesdi Zsóry Fürdő éppúgy, mint a sátoraljaújhelyi kalandpark, a sárospataki Bodrog Hotel vagy Miskolctapolca és Lillafüred körzete. Az nyilván árnyalja a képet, hogy számos kis egység, vendéglátóhely, panzió feladni vagy átmenetileg szüneteltetni kényszerült a vállalkozását. 2022 végén vállalkozói összefogással sikerült megmenteni a miskolctapolcai barlangfürdőt, – erre a város és a kamara is büszke lehet. A barlangfürdő nemzetközi szinten is mérhető attrakció, amit reményeim szerint továbbra is fenn lehet tartani.