Immár a tizedik évadjánál tart a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, de Simon Lajos igazgató megfogalmazása szerint egyelőre gyerekcipőben járnak, hosszú út áll még előttük. A közönség büszke arra, hogy van színháza a megyének.  Az eltelt évtizedről és a teátrum mindennapjairól a színidirektorral beszélgettünk.

– Mikor jött létre a színház, és hogyan választottak nevet? 

– Professzionális színház egészen 2012-ig nem működött a városban, bár 1878-ban már elindult az amatőr színjátszás. A későbbi műkedvelő színjátszó csoportok közül kiemelkedett a Petőfi Színjátszó Kör, valamint a mi szellemi elődünk, a Vertich Színpad Stúdió, ahol színházunk alapítóinak, alkotóinak és munkatársainak egy része kezdte meg tevékenységét.       

   Abban az időben, amikor az ipar határozta meg a város létét, minden itt működő nagyüzem létrehozta a saját dalkörét, olvasókörét, sportegyesületét, színjátszó csoportját, kialakította művelődési házát. A kulturális élmények formálták, összetartották a közösséget. Az akkori vezetés feltehetően nem érzett késztetést arra, hogy hivatásos társulatot alapítson. A rendszerváltás után azonban bezártak a helyi nagyvállalatok, a komoly hagyománnyal bíró egyesületek többsége megszűnt. Kulturális sokkhatás érte a várost. Az akkoriban és később látható színházi előadások meghívott, befogadott produkciók voltak. 

   A helyi értelmiségi kör kezdeményezésére fogalmazódott meg a professzionális színház létrehozásának vágya, ami 2012-ben válhatott valóra. Az akkori színházalapítók – P. Kerner Edit, Susán Ferenc, Sándor Zoltán, Molnár Ernő – azóta is a színháznál dolgoznak, az akkori pályakezdők közül ma is a társulat tagja Mikecz Estilla színművész és Tarnóczi Jakab rendező. Idén a tizedik évadunkat kezdtük meg a társulattal. A 22 színésszel és a műszakiakkal 250-270 előadást tartunk évadonként. 

   Amikor nevet kerestünk, kétség sem merült fel, hogy Salgóbánya szülötte, a Nemzet Színésze legyen a névadó. Akik ismerték Zenthe Ferencet, a munkához alázattal közelítő, elhivatott, nemes lelkű művészként, igaz emberként jellemezték. Ezek az értékek iránytűként szolgálnak a társulat és a teljes színház számára. Színházunk következetes, hosszú távú stratégiával, értékelvű művészeti koncepcióval és a helyi értékekre támaszkodva kezdte meg működését. Zenthe Ferenc egyik kedvenc gondolata volt, hogy „Az ember, amikor kicsi, mindig utol akarja érni a nagyobbat”. Ezen az úton indultunk el, és a közönség, valamint a színházi szakma visszajelzéseiből érezzük: helyes az irány.

– 2012 óta milyen „felvonásai” voltak a színház életének? 

– Utolsóként csatlakoztunk a megyeszékhelyeken működő professzionális színházakhoz. A városi önkormányzat kinyilvánította szándékát, hogy a színházi élet fejlesztése, a helyi tehetségek támogatása, a helyi színházi hagyományok megőrzése, a városi identitástudat erősítése és az ifjúság művészeti nevelése érdekében a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. szervezeti keretén belül támogatja a színházi tevékenységet, az én vezetésemmel. A megalakulástól kezdve ez a társaság biztosítja az intézményi, személyi és infrastrukturális hátteret, finanszírozza az önálló produkciók létrehozását, végzi a bérletes és a szóló előadások tervezését, szervezését, lebonyolítását. 2018. szeptember 1-jétől előadóművész profilú, önálló gazdasági társaságként működünk. 

   2016-ban a Hazatérés című előadásunkat meghívták a Vidéki Színházak Fesztiváljára, ahol Fesztiváldíjjal ismerték el színházunk műhelyteremtő alkotómunkáját. 2018-ban a Nógrád megyei vállalkozók Príma-díját kapta meg a színház. 2018-ban bekerültünk az önkormányzati fenntartású kiemelt színházművészeti szervezetek közé. A Vidéki Színházak 2019-es fesztiválján Varga Zsófi vehette át a Zenthe Ferenc Színház Az eltört korsó című produkciójáért a legjobb dramaturgiai munka díját. A 2020-ban bemutatott Déryné Programba, amely színvonalas produkciókat juttat el kistelepülésekre, színházunk négy előadását (Advent a Hargitán, Az ördög, Pillantás a hídról, Szent Péter esernyője) válogatta be a szakmai bíráló bizottság, azóta újabb három előadásunk került be a programba.

   2020-tól állami és önkormányzati közös fenntartásban működünk. Sokat tájolunk, mi vagyunk a legtöbbet vendégszereplő magyar színház. Nyáron nagy fesztivált rendeztünk a művelődési ház előtti téren, felhúztunk egy 820 fős lelátót, s hét előadást játszottunk. 

   Új álmunk egy önálló színházépület. Salgótarján az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol nincs a színháznak saját épülete. Készítettünk egy koncepciótervet. A volt Rákóczi Általános Iskola épülete üresen áll, lebontatnánk, és ez a terület adhatna helyet a leendő színháznak. A korszerű színház mellett kétszintes mélygarázs és egy minőségi étterem is épülne. 

– Hogy alakult ki a repertoár? Milyen darabokat mutatnak be ebben az évadban?

– Salgótarján várossá nyilvánításának centenáriuma, a Zenthe Ferenc Színház alapításának tizedik évfordulója alkalmából a jubileumok évadját hirdettük meg. Öt új nagyszínpadi, öt kamara, két felolvasószínházi, egy tantermi és egy meseelőadást kínálunk a közönségnek. A nagyszínpadon Tamási Áron Énekes madár, Bródy Sándor A tanítónő, Luigi Pirandello IV. Henrik, Topolcsányi Laura Macskakő, Tarnóczi Jakab és Varga Zsófia Szép kilátás című darabját mutatjuk be.

   Csaknem négyezer bérletesünk van, jelentős részüket az új évadban is sikerült megtartani. A koronavírus hatása azonban érezhető. Sok néző kivár, és csak néhány nappal az előadás előtt vásárolja meg a jegyét.

   Szeretnénk növelni a nézőszámot, ehhez a megyében élőket is meg kell szólítanunk. Két közönségszervezőt bíztunk meg a feladattal, hogy a megye településein találjanak alkalmas személyeket, akik jutalékos alapon a színház értékesítői lesznek. Jelenleg már hetvenketten vannak. Felvettem a kapcsolatot a polgármesterekkel, ha lehetőségeik engedik, vásároljanak bérletet a községnek. Ha ez nem megy, a település kisbuszát biztosítsák a színházba járóknak.

   Valljuk, hogy a színház nélkülözhetetlen varázslat. Mára szinte az egyetlen közösségi esemény, melyben a néző a mágia részévé válik, fantáziája új inspirációhoz jut. Hittel vallom és erősítem mindenkiben: a színház megfizethető, a színházi élmény megfizethetetlen. 

– Idén új játszótérrel bővült a színház, a KultPonttal. 

– Az új színtér, a KultPont Kávézó Kamaraterem fizikailag és repertoárjában is szervesen kapcsolódik a színházhoz, mégis különálló egység. Ehhez igazítottuk öt új bérletsorozatunkat, amely bérletenként egy-egy premiert és egy-egy ajándékelőadást tartalmaz. A nyitópremier, Örkény István Kulcskeresők című darabja után Olt Tamás Hét randi, Sütő András Káin és Ábel című darabja, majd az Apácák című musical és Az élet alássan című koncertszínházi bemutató következik. Továbbra is játsszuk a nagyszínpadon már sikerrel bemutatott előadásainkat, melyek az új helyszín meghittebb légkörében másfajta élményt nyújtanak.