Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hivatalaira a határ menti jellegből adódóan speciális feladatok is hárulnak, azok pedig derekasan helytállnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szerint az a jó, ha a közigazgatásban az ügyek közelebb kerülnek a polgárokhoz, és nem a polgároknak kell az ügyek után járniuk. Dr. Vinnai Győző május 5-én leköszönt hivataláról, és folytatja országgyűlési képviselői pályafutását.

–       Hogyan jellemezné Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét?
–       Szabolcs-Szatmár-Bereg az ország nagyobb megyéi közé tartozik, hiszen csaknem hatszázezren lakják. Három tájegységből áll: Szabolcs többnyire a nagyobb lélekszámú települések hazája, Szatmár inkább aprófalvas szerkezetű, és a régi Beregből is jutott nekünk egy kisebb rész – a nagyobbik ma Ukrajnához tartozik.

A megye az ország északkeleti csücskében helyezkedik el, így három országgal – Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával – is határos. Ennek közigazgatási szempontból is van jelentősége. A megyei közgyűlés elnökével együtt pedig tagjai vagyunk a Magyar–Ukrán Kormányközi Vegyes Bizottságnak, amely határrendészeti, vízum-, vagy akár árvíz-előrejelzési kérdésekkel is foglalkozik.

–       Milyen a megye gazdasági élete?
–       Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét leginkább agrármegyeként szoktuk jellemezni. Itt él a legtöbb, mintegy negyvenezer őstermelő. De ma már az ipar is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Sorra jelennek meg a kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó kis- és középvállalkozások, de a nagyobb külföldi befektetők is, amelyek oroszlánrészt vállalnak a munkahelyteremtésben. Március végén adtuk át például a Lego nyíregyházi gyárát, amely 1500-1600 embernek ad munkát. (A Duplo termékeket az egész világ számára itt fogják előállítani!) Gondolom, a multicégek megjelenése annak is köszönhető, hogy néhány éve az autópálya elérte Nyíregyházát. Tavaly adtuk át az útszakaszt Mátészalkáig. Reményeink szerint az év végéig Vásárosnaményig, pár éven belül pedig a magyar–ukrán határig is eljutunk.

–       Hogyan zajlott a megyében a közigazgatás átalakítása?
–       A fő cél az volt, hogy „kifelé” egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen az ügyintézés, „befelé” pedig hatékonyabb. Amikor 2011-ben megalakultak a kormányhivatalok, lehetővé vált, hogy költséghatékonyan, az adófizetők pénzével jól bánva működjön a közigazgatás, miközben magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt.

–       Hogyan alakul a kormányablakok rendszere?
–       Az első kormányablak Nyíregyházán nyílt meg, és mondhatom, sikeresen működik. A megye speciális helyzetéből adódóan nagyon sok honosítási kérelem érkezik, amit ma már nemcsak a külképviseleteken vagy a konzulátusokon lehet beadni, hanem a kormányablakokban is, illetve 2013. március 1-jétől a járási hivatalokban. Felelősséggel tartozunk a határon túli magyarokért, és azt, hogy a kormányablak létrejöttétől számítva 15 ezer honosítási kérelmet tudtunk hatékonyan elintézni, valódi sikertörténetnek tartom.

–       Hány kormányablakot terveznek?
–       Jelenleg négy kormányablak működik a megyében (Nyíregyházán, Tiszalökön, Kisvárdán és Mátészalkán). A jövőben azt tervezzük, hogy a kormányablakok számát 22-re vagy 23-ra növeljük. A cél az, hogy minden járási központban legyen kormányablak, illetve ott is, ahol most csak járási kirendeltség működik. De nemcsak mennyiségi, hanem minőségi bővítést is célul tűztünk ki. Jelenleg 200-300 ügykör intézhető a kormányablakokban: az ügytípusok számát szeretnénk megtízszerezni. Az is jelentős újítás, hogy az ügyintézési határidő az idén 30-ról 21 napra csökkent. Nagy fegyvertény továbbá, hogy a hosszabbított nyitva tartás (8-tól 20 óráig) lehetővé teszi, hogy az emberek ne a munkaidő alatt, hanem utána intézzék el az ügyeiket. Ha a közigazgatás hatékony és szolgáltató jellegű, az növeli Magyarország versenyképességét.

–       Használják az emberek a kormányablakokat?
–       Igen. Jó néven veszik, hogy egyszerűbben intézhetik az ügyeiket. Ma már nem az állampolgárt küldözgetjük össze-vissza: neki elég csak egyszer elmennie a hivatalba, az ügyintézők pedig a megfelelő hatóságokhoz fordulnak. Az elégedettségről széles körű országos felmérést végeztünk. Bővült azok köre, akik szerint az előző két évben javult a hivatali ügyintézés színvonala (26-ról 36 százalékra nőtt), a kormányablakok ismertsége pedig 62-ről 68 százalékra növekedett. A múltkor magam is kaptam egy sms-t egy vállalkozó ismerősömtől, aki gratulált, mert tíz percen belül elintézték az ügyét.

–       Ön szerint milyen a jó közigazgatás?
–       Azt gondolom, hogy amikor egy köztisztviselő az állam képviseletében eljár egy ügyben, akkor három fontos elvárásnak kell megfelelnie. Legyen szakmailag kifogástalanul felkészült, rendelkezzen aktuális ismeretekkel; legyen motivált, azaz a jogszabályok adta kereteken belül találja meg azt a megoldást, ami az állampolgárnak a legjobb; és legyen empatikus, azaz soha ne feledje, hogy annak az embernek, aki éppen ott ül vele szemben, az adott ügy nagyon fontos. Magyary Zoltán professzor, a magyar közigazgatás kiemelkedő alakja így foglalta össze a lényeget: a közigazgatás legyen eredményes és emberséges. Hiszem, hogy sikerült megteremtenünk a közigazgatás új kultúráját.