Az 1997-ben újra önállósult Algyőnek ismét meg kellett találnia, felfedeznie a gyökereit, hogy azokat beépíthesse a modern településképbe. Ez a folyamat a mai napig tart, tradíciók és modernitás ötvözeteként formálódik a település. A hagyományok többek között a természet közelségét, az új lehetőségek pedig a nehézipar meglétét jelentik. Molnár Áron polgármesterrel beszélgettünk.

– Ön közel egy évtizede a nagyközség polgármestere. Mindazok közül, amelyek 2014 óta elmondhatók Algyőről, mire a legbüszkébb?

– A legnagyobb örömöt az szerezte számomra, hogy míg 2013 végén Algyő lakossága 5088 fő volt, addig ez a szám mára 5600 körülire emelkedett, ami azt jelenti, hogy a kétezres évek elejére jellemző népességcsökkenést sikerült megállítanunk, sőt a trendet megfordítanunk. Ez persze nem kizárólag az önkormányzat érdeme, ám az tény, hogy babaváró programunk keretében minden újszülött százezer forintot kap a nagyközségtől, támogatjuk továbbá a házasulandókat, korábban kamatmentes kölcsönnel segítettük az első lakáshoz jutást. 

   Algyő vonzóvá tételét hatékony településmarketinggel igyekeztünk fokozni, hiszen észlelhető volt, hogy például Szegedről sokan szeretnének az alföldi nagyváros agglomerációjába költözni. Rövid idő alatt több mint ötven önkormányzati telket értékesítettünk. 

   Fontos még megemlítenem, hogy jó irányban változott, változik az algyői korfa, a település folyamatosan fiatalodik. Ez persze feladatokat is jelent az önkormányzatnak. Idén tavasszal adtuk át az új bölcsődénket, amely talán az ország egyik legszebb kisgyermekintézménye. A hatvan férőhelyes bölcsőde felépítésére pályázati forrásokat és önerőt egyaránt felhasználtunk. A közelében található az általános iskola és később az új óvodát is ide tervezzük , amelyek szomszédságában működik a fürdő és a sportcentrum, valamint a jégpálya is. Mindez azt jelenti, hogy Algyőn úszni és korcsolyázni már egészen kiskorukban megtanulnak a gyerekek.

– A szénhidrogén-kitermelés és a Mol jelenléte okán Algyőt nehézipari településként tartják számon… 

– Algyő egyike azon kevés hazai településnek, amelynek költségvetését alapvetően nem az állami normatíva határozza meg. Ennek vannak előnyei, de hátrányai is. Az előbbieket a pluszbevételek jelentik, habár ezek növelik a település szolidaritási hozzájárulási adójának mértékét. Hátrányt jelent viszont, hogy a bevételeink pontos összegét csak a tárgyév második felében tudjuk meg, így addig kénytelenek vagyunk a költségvetésünkben nem egzakt számokkal dolgozni. 

   A Mol jelentősége pedig abban rejlik, hogy az iparűzési adó 70-80 százalékát ő és a legnagyobb beszállítói adják, míg a maradék 20%-ot további több mint hatszáz kisvállalkozás fizeti be. Érdekesség, hogy a Mol után az önkormányzat a második legnagyobb foglalkoztató Algyőn, a munkanélküliségi ráta a településünkön pedig hosszú évek óta az országos átlagnak kevesebb mint fele.  

– Milyen új infrastrukturális vagy egyéb, településképi beruházásokról tud beszámolni olvasóinknak?

– 2119 végére Algyő valamennyi utcája aszfaltburkolatot kapott, ám előttünk áll még az egyébként állami tulajdonban lévő főutca rendbetétele. Ez ügyben zajlanak az egyeztető tárgyalások. Elkészült az a munkaanyag, amely Algyő kerékpárút-hálózatának fejlesztési stratégiáját tartalmazza. Ez a településközponton belül a kerékpáros és az autóforgalom, többnyire jelzésszerű kettéválasztását jelenti. Júliusban elkezdődött a pályázati forrásokból megvalósuló közlekedésbiztonsági projekt kivitelezése, mivel az elmúlt években jelentősen megnőtt a település gépjárműforgalma. Ez mindenekelőtt gyalogátkelőhelyek és körforgalmak kiépítését jelenti. 

   Szeretnénk még inkább felhasználni a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket. Az elmúlt téli időszakban mi nem zártunk be közintézményeket, beleértve a fürdőt és a jégpályát, így e kettőnek a forgalma minden várakozásunkat felülmúlt. Megjegyzem, több helyen, így az iskolában és a sportcentrumban is geotermikus energiát használunk a fűtéshez. Az új termálkút gépészeti berendezéseit taós pénzekből valósítottuk meg, és júliusban adtuk át a fürdőkomplexum vízilabdamedencéjét. A jövő tervei között szerepel, hiszen ezt a település termálvíz-kapacitása lehetővé tenné, Algyő lakóházainak geotermikus fűtése, pályázati forrásokból. 400 kW-os napelemparkot építünk, amely hozzávetőlegesen 80 százalékban ellátja majd a fürdő villamosenergia-szükségletét. 

– Mi a helyzet a korábban tervezett turisztikai célú fejlesztésekkel? A Borbála Fürdő mellett milyen programok várják még az Algyőre érkezőket?

– A Borbála Fürdő Algyő keresett és népszerű turisztikai attrakciója, illetve jól prosperál a Levendula Hotel is, mindkettő önkormányzati tulajdonban van.

   A további idegenforgalmi-turisztikai lehetőséget a Tisza közelsége, illetve a település természeti környezete jelentheti. Az elmúlt években a hazai sportegyesületek egyre gyakrabban választják edzőtáborozás helyszínéül az itteni sportpályákat és az egyéb rekreációs lehetőségeket, s ugyanezt tapasztaljuk az egyéni turisták részéről is. 

   A közelmúlt sikeres pályázatainak köszönhetően több százmillió forintot költhettünk Tisza-parti fejlesztésekre, s ezek a beruházások még folytatódnak tovább, szem előtt tartva azt, hogy megóvjuk és megőrizzük a természeti értékeinket. 

   Elkészült a Szent Anna kikötő és terasz; az utóbbi finom halételeket kínáló vendéglátóhely. A kishajókikötő mellett működik egy kisebb rendezvénytér is. A Tiszavirág szabadstrand és kikötő szintén folyamatos fejlesztés alatt áll, és szintén kedvelt és népszerű a régi hangárból kialakított rendezvényhelyszín a Levendula Hotelben.

   A turizmus élénkítésében szerepet játszhat a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train algyői megállója.

   Áprilisban volt a Falunapunk, a júniusi halfesztiválunk keretében pedig idén első alkalommal rendeztük meg a Tisza menti települések találkozóját, amellyel hagyományt szeretnénk teremteni. Tavasztól őszig igen sok rendezvényt tart a Levendula Hotel, a falunapunk mellett októberben rendezzük meg Algyő Napját, a búcsút pedig júliusban, Anna-napkor tartottuk.