A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének legfrissebb felmérése alapján a vecsési teljesített a legjobban a Pest megyei járások közül, országosan csak a győri, illetve a budapesti kerületek összevont mutatója tudta felülmúlni. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) elkészítette a magyarországi járások fejlettségi mutatóinak vizsgálatát. A GVI 25 indikátor alapján vizsgálta a járásokat. Pest megye kettős képet mutat. Az adatok szerint ugyanis Pest megyében − a budapesti agglomerációjuk révén − 8 járás Magyarország legfejlettebb 25 járása között található. Ugyanakkor a 174 járást, illetve a budapesti kerületek aggregált mutatóját tartalmazó lista alapján Pest megye három legfejletlenebb járása a nagykőrösi a 117., a nagykátai a 108., illetve a ceglédi a 83. helyen található. (Egyébként a legfejlettebb járások a budapesti kerületeken és a főváros agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat- és Közép-Dunántúliak.)

A vecsési járási hivatal vezetője, dr. Fehér Edina lapunknak elmondta: a kiváló földrajzi elhelyezkedés, a főváros és a repülőtér közelsége nagy előnyt jelent, a járás területe kedvelt letelepedési helye a multinacionális cégeknek, ipari parkoknak, a különböző üzletláncok tagjainak. Ez kedvezően hat a foglalkoztatásra, a járásban alacsony az álláskeresők száma, s emellett évről évre nő az iparűzési adóból származó bevétel is. A hivatalvezető kiemelte, a különböző támogatásokkal, pályázatokkal kiegészülve a növekvő bevételek lehetőséget nyújtanak olyan fejlesztésekre, amelyek a járási településeket (Vecsés, Üllő, Maglód, Ecser) vonzóvá teszik a családalapítás előtt állók, illetve a kisgyermekes családok számára. Véleménye szerint ez a kedvezően alakuló demográfiai helyzet, valamint a fejlett infrastruktúra a legfontosabb tényezők a járás remek mutatója mögött. Hozzátette, a települési önkormányzatok is támogató, ösztönző intézkedésekkel segítették a jó teljesítmény elérését.

Dr. Fehér Edina a megye önállósodásától további javulást remél, hiszen a megnyíló uniós forrásokkal a foglalkoztatottság növelése, az infrastruktúra fejlesztése új lendületet kaphat. Fontos változás az is, hogy az ügyintézési határidő harmincról 21 napra csökkent.