Hazánk harmadik legnagyobb területű és legnagyobb lakosságszámú vármegyéjében a népsűrűség jóval meghaladja az országos átlagot. Szabó Istvántól, a Pest Vármegyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút.

– Az elmúlt években milyen fejlesztések valósultak meg Pest vármegyében? Melyek a legfontosabb tervek a közeljövőre nézve?

– Jelentős beruházások indultak és valósultak meg Pest vármegyében, melyek meghatározó forrása a TOP Plusz program. A jelenlegi uniós ciklusban a vármegye egésze 166 milliárd forintból gazdálkodhat, amely a korábbi támogatási szintekhez képest számottevő növekedést jelent. Ennek hátterében az áll, hogy Pest vármegye – korábbi kezdeményezésünknek köszönhetően – Budapesttől külön régióvá vált, így jóval nagyobb keret áll rendelkezésre. 

   E források elsősorban a települések infrastruktúrájának fejlesztését szolgálják. A teljesség igénye nélkül: óvodák és bölcsődék, egészségügyi és szociális intézmények korszerűsítése, oktatási intézmények fejlesztése, helyi gazdaságfejlesztés és több turisztikai beruházás valósul meg.

   Fontos szerepet tölt be a Versenyképes Járások Program is, amely a térségi együttműködésre, a helyi szereplők összefogására építő fejlesztéseket támogatja. A közeljövő legfontosabb fejlesztési irányai között szerepelnek az állatvédelmi célú fejlesztések, a kisléptékű zöld- és fenntarthatósági beruházások, amelyek a települések élhetőségét, környezeti minőségét és közösségi jólétét hivatottak erősíteni.

– Az idei évtől megszűnt a Gödi Különleges Gazdasági Övezetből származó adóbevétel a vármegye számára. Hogyan érinti ez Pest vármegyét? 

– Az említett adóbevételekből korábban jelentős fejlesztések valósultak meg Gödön és a környező településeken. Emellett e forrás jelentős részét igyekeztünk a vármegye egésze szolgálatába állítani. Többek között járdafejlesztések, szolgálati lakások és kulturális kiállítóterek valósultak meg. Ezek egy része már elkészült, mások előrehaladott tervezési fázisban vannak.

    Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezte az önkormányzati szabályozás átfogó felülvizsgálatát, s ennek része a vármegyék szerepének újragondolása is. Mi pedig törekszünk arra, hogy a vármegyei önkormányzatok mozgástere – mind anyagi, mind jogi értelemben – bővüljön. Azon dolgozunk, hogy világos javaslatokat fogalmazzunk meg a miniszter számára a vármegyénk jövőjéről, feladatairól és azok finanszírozásáról.

– Az agglomerációs térségek fejlesztése is kiemelt feladat Pest vármegyében. Milyen konkrét lépések történnek ezen a területen?

– Az agglomeráció helyzete valóban meghatározó számunkra, ezért az elmúlt időszakban újjáalakítottuk a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. A Tanács feladata, hogy elkészítse a térség területfejlesztési koncepcióját és programját, amely kijelöli az együttműködés irányait a főváros és a környező települések között. A népességnövekedés, a közlekedési kihívások és a közszolgáltatások terhelése mind olyan kérdések, amelyek nem állnak meg a közigazgatási határoknál. Elég, ha csak az agglomeráció közlekedési helyzetére gondolunk, amelynek fenntarthatatlanságát nap mint nap megtapasztaljuk. 

Itt különösen fontosak a stratégiai döntések és a mielőbbi beavatkozások. Az agglomeráció kérdése is része annak a folyamatnak, amely az önkormányzati feladatellátás és finanszírozás újragondolását célozza.

– A turizmusfejlesztés a jövőben kiemelt szerepet kap a vármegyében…

– A turisztikai fejlesztések döntő többsége uniós forrásból valósul meg Pest vármegyében, és ezek közül számos projektet közvetlenül a vármegyei önkormányzat valósít meg. Különösen fontos számunkra a Börzsöny térségének fejlesztése, ahol jelentős forrásokkal veszünk részt a szolgáltatások fejlesztésében. Munkánk összhangban áll a Börzsöny–Dunakanyar Aktív Turisztikai Fejlesztési Programmal, és szoros együttműködésben zajlik konzorciumi partnereinkkel. Célunk, hogy a térség vonzó, élhető és fenntartható úti célként erősítse tovább Pest vármegye turisztikai kínálatát.

– Hosszú ideje kiemelt cél a Pest vármegyei identitás erősítése. Milyen eredményekről számolhatnak be?

– Nehéz helyzetben vagyunk ezen a téren. Pest vármegye sajátos, „gyűrűs” elhelyezkedése – Budapestet körbe ölelve – külön kihívást jelent. A vármegye lakossága folyamatosan növekszik, sokan költöznek ki Budapestről, így egyfajta „lakosságcsere” is zajlik, ami jelentősen átalakítja a települések arculatát és belső identitását is.

   A vármegyei identitás kialakítása ezért nálunk sokkal nehezebb, mint az ország más részein, de dolgozunk rajta. Ebben segítségünkre lehetnek a vármegyében megvalósuló turisztikai fejlesztések is. A generált belső mozgások, látogatások, látnivalók megismerése, az emberi kapcsolatok élénkítése hozzájárul a közösség összetartozásához – ez pedig hosszabb távon az identitástudat megerősödését is szolgálja.