A Turisztikai Világszervezet adatai szerint Magyarország turisztikai teljesítménye jelentősen meghaladja a világátlagot. Hazánk mint úti cél még soha nem kapott annyi nemzetközi elismerést, mint az elmúlt néhány évben. A Magyar Turisztikai Zrt. előtt álló feladatokról dr. Faragó Péter vezérigazgatót kérdeztük. 

– Az ön által vezetett, 1994-ben alapított Magyar Turizmus Zrt. az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódja. A két, egymástól alapvetően eltérő cégnév két különböző feladatkört sejtet. Mi volt az egykori hivatal, és mi a mai zrt. feladata?

– A világban folyamatosan változó fogyasztási szokások új kihívások elé állítják a társaságunkat is, ezekhez pedig alkalmazkodnunk kell. A Magyar Turizmus Zrt. alapvető célja azonban még mindig ugyanaz: Magyarország mint turisztikai célpont népszerűsítése belföldön és külföldön egyaránt. A közelmúlt fontos változásaihoz tartozik, hogy a turizmus stratégiai irányítója, az NGM az eddigieknél jóval szorosabb együttműködésben dolgozik a Magyar Turizmus Zrt.-vel. Ennek érdekében összehangoltuk a turisztikai marketing és az agrármarketing területek munkáját.

2012. július 1-jétől ugyanis a Magyar Turizmus Zrt. látja el a közösségi agrár- és bormarketing tevékenységhez kapcsolódó feladatokat is.

Meggyőződésünk, hogy Magyarország versenyképessége – mind a turizmusban, mind az agráriumban – a magas minőségű, ezáltal jó áron értékesíthető termékekben és szolgáltatásokban rejlik. Tevékenységünkkel a magyar turisztikai ágazat és a magyar agrárium esélyeit növeljük, erősítjük a hazai vállalkozásokat, segítjük piacra jutásukat, s így javítjuk a nemzetgazdaság teljesítményét.

– Mit takar a turisztikai marketingszervezet fogalma?

– Úgy gondolom, hogy ez az elnevezés önmagáért beszél: minden elérhető, korszerű marketingeszközzel Magyarország turisztikai kínálatát népszerűsítjük. Célunk, hogy minden korosztály és célcsoport számára vonzóan mutassuk be Magyarországot mint úti célt. Fontos az egyediség, a más úti céloktól megkülönböztető élményelemek hangsúlyozása. Meggyőződésem, hogy az országmárkát összefogás nélkül hatékonyan alakítani nem lehet. Hároméves marketingstratégiánkban ezért fontos célként jelenik meg az ágazat szereplői közötti partnerség megerősítése. Stratégiai együttműködésre törekszünk minden olyan szervezettel, szolgáltatóval és médiummal, amely jelentős hatást gyakorol Magyarország turisztikai imázsára és a turisták elégedettségére. Ide tartoznak a turisztikai desztináció-menedzsment szervezetei is, melyek céljai jelentős azonosságot mutatnak a Magyar Turizmus Zrt. céljaival.

– Melyek az új, 2015-2017-es turisztikai marketingstratégia legfontosabb elemei?

– Célunk egy olyan országimázs kialakítása, amely nemzeti értékeinket és hagyományainkat veszi alapul, ám ezeket integrálja a modern turisztikai vonzerők közé. Ennek érdekében idén először kibővítettük éves marketingtervünket hosszabb távra, három évre szóló stratégiai elképzelésekkel. A középtávú tervezés többek között azért szükséges, mert igazodni kell a 2014-2020-as európai uniós tervezési ciklushoz. Ugyanis Magyarország, a Magyar Turizmus Zrt. számára most vált először elérhetővé, hogy turisztikai marketingtevékenységre unióst forrást szerezzen. E forrásoknak rendkívüli szerepe lehet Magyarország külföldi népszerűsítésében, a következő három évben ugyanis több mint 8 milliárd forint hívható le erre a célra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.

A külföldre irányuló kommunikációban három fő termékprioritásunk van, ezek az egészség-, az üzleti és a kulturális turizmus. Adottságaink alapján az egészségturizmus és azon belül a természetes gyógytényezőkön – gyógyvíz, gyógyiszap, mofetta, gyógybarlang – alapuló gyógyturizmus az ország egyedi, nemzetközi viszonylatban is versenyképes területe, ezért érdemes kiemelt termékfejlesztési prioritásként tekinteni rá. Három fő csoportra osztottuk külpiacainkat. A stratégiai piacok közé tartoznak a legjelentősebb, illetve a legnagyobb potenciált rejtő piacok: Németország, Ausztria, a szomszédos és a közeli országok, a skandináv térség, az Egyesült Királyság, az USA, az orosz nyelvterület és az Arab-öböl menti országok.

Egyik legfontosabb feladatunk az új fogyasztói rétegek, például a fiatalok megszólítása. Kommunikációnk során tudatosan helyezzük át a hangsúlyt a modern e-marketing eszközökre, de számos újítást vezetünk be az online megjelenéseinkben is.

A külföldiek idecsalogatása mellett természetesen nagy hangsúlyt helyezünk a belföldi turizmusra is, ugyanis a magyar vendégek a hazai turisztikai forgalom közel felét adják. Belföldön a Magyar Turizmus Zrt. az aktív és az ökoturizmus, a fesztiválok és a kultúra, a vízparti turizmus és az egészségturizmus marketingjére fókuszál elsősorban.

A Magyar Turizmus Zrt. számos információval, úti tippel igyekszik segíteni a belföldi lakosságot az utazási döntések meghozatalában. Ehhez elsődleges eszközünk az itthon.hu címen elérhető honlap. Újdonság, hogy az első „szabad vasárnap” apropóján online rendezvénynaptárt indítottunk: ezen a felületen kínálunk úti tippeket, színvonalas hétvégi programokat az érdeklődőknek országszerte, a www.itthon.hu/vasarnapiprogram címen.

– Az elmúlt években hogyan alakult a turisztikai ágazat GDP-részesedése?

– A turizmus a magyar gazdaság meghatározó ágazatává vált, turisztikai sikertörténetet írunk. A turizmus nagyságrendileg 5,5 százalékkal járul hozzá Magyarország GDP-jéhez közvetlenül, és 9 százalékkal direkt és indirekt módon együttesen. A multiplikátorhatást is figyelembe véve a munkahelyek 11,3 százalékát a turizmus generálja közvetlenül vagy közvetve.

– Mit vár az idei turisztikai főszezontól?

– A turizmus 2014-ben rekordévet zárt Magyarországon, az ágazat a nemzetgazdaság egészénél is jobban növekedett. Magyarország megnégyszerezte az európai átlagot: míg a nemzetközi turistaérkezések száma világszinten 4,4 százalékkal, Európában 3 százalékkal emelkedett, addig Magyarországon 13,7 százalékkal bővült a nemzetközi turistaérkezések száma 2014-ben.

2015. január–márciusban a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégéjszakák száma 8,2 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma 9,4 százalékkal nőtt 2014 hasonló időszakához képest. A legfrissebb adatok szerint áprilisban is folytatódott a turizmus növekedése. Minden jel arra mutat – beleértve a folyamatos turisztikai fejlesztéseket is –, hogy megalapozott az optimizmusunk az idei főszezont illetően, azaz további növekedésre számítunk.