Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ismert és népszerű turisztikai desz-tinációja, a Tisza-tó idén januártól kiemelt fejlesztési státuszt kapott. F. Kovács Sándortól, a Tisza-tó miniszteri biztosától, országgyűlési képviselőtől, a vármegyei közgyűlés egykori elnökétől kértünk interjút.

– A változó gazdasági helyzet szükségessé tette a korábban kitűzött célok módosítását, átütemezését?

– A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet, majd a gazdasági konjunktúra idején a növekvő nyersanyag- és energiaárak, továbbá az orosz–ukrán háború okozta energiaellátási bizonytalanság olyan megoldásokat igényelt a gazdaság valamennyi szereplőjétől, amelyek hosszú távon is érvényesek lesznek. Szerencsére önkormányzataink éltek a kínálkozó pályázati lehetőségekkel, amelyek egytől egyig segítették a vármegye gazdasági prosperitását. A kormányzati politika pedig olyan vállalkozások betelepülését eredményezte a vármegyébe, melyek jelentősen hozzájárultak az adóerő növekedéséhez, így az önkormányzatok iparűzési adóbevételeihez. 

– Milyen ütemben tudják végrehajtani a tervezett fejlesztéseket?

– Annak idején megyei közgyűlési elnökként abban gondolkodtam, hasonlóan az utánam érkező elnöktársaimhoz, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél több területen lehessen felhasználni, legtágabban értelmezve az egyes önkormányzatok infrastrukturális fejlesztéseit. Hosszan lehetne sorolni a beruházásokat a beltéri utak korszerűsítésétől a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítésén és az energiafelhasználás hatékonyságán át az egészségügyi ellátórendszer javításáig, a gyermekek közétkeztetésétől az idősek megsegítéséig, a turisztikai kínálat bővítéséig. 

Az, hogy idén január elsejétől a Tisza-tó kiemelt fejlesztési térséggé válhatott – országgyűlési képviselőtársaim szinte egyhangú támogatása mellett –, bő évtizedes munka eredménye, a térségi szereplők aktív bevonásával. Mostantól négy vármegye és negyvennél több érintett település fogja összehangolni a saját fejlesztéspolitikáját.  Mindemellett zajlik az a folyamat, amelynek révén az önkormányzatok egyre szorosabbá fűzik kapcsolataikat a versenyszférával, ugyanis, ha jó a partnerség a felek között, abból az adott településen élők profitálhatnak. 

– Milyen munkaerő-piaci kihívásokkal kell megküzdeni a vármegyében?

– Jász-Nagykun-Szolnok „belső periféria”, hiszen bennünket olyan vármegyék vesznek körül, amelyeknek az országhatáron átnyúló nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolataik vannak. A mi munkaerő-piaci gondjainkat az agráriumhoz való hagyományosan erős kötődésünk okozza, illetve az, hogy a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóiparunk az elmúlt évtizedekben a háttérbe szorult, sok agráripari vállalkozás profilt váltott. 

A mezőgazdaságtól elszakadó munkavállalók elvándoroltak, más vidékeken keresték a boldogulást, de ez a folyamat a gazdaság több szektorában is tapasztalható. A mi célunk most az, hogy vonzóvá és versenyképesebbé tegyük a Jászkunságot az itt élők, s az innen elszármazottak számára is. Az álláskeresőket magasabb képzettséghez, akár nyelvtudáshoz juttassuk, a szakképzést sokkal jobban igazítsuk a munkaerő-piaci kereslethez.  A kormányzat számos formában segíti a családokat, a vállalkozásokat, amelyek helyben tovább erősíthetik a korábbi célkitűzéseink hatékonyságát.

– A vármegye első számú turisztikai célpontja a Tisza-tó. Bővül-e a turisztikai kínálat? 

– A Tisza-tó turizmusának stratégiai célja, hogy 2030-ra Kelet-Magyarország legnépszerűbb, önálló ökoturisztikai térségévé váljon. Ehhez fontos lépés, hogy a meglévő turisztikai kínálat minőségében tovább javuljon, és a szezont el tudjuk nyújtani. Ez utóbbinak már látható jelei vannak. Az átlagos évi 500 ezer vendégéjszaka időben bővül, és a három nyári hónap mellett érezhető vendégforgalom van a tavaszi és őszi hónapokban is. A Tisza-tavi térségben 13 ezer ágy van a turisztikai szálláshelyeken. Fontos, hogy ezeket úgy töltsük meg vendégekkel, hogy azok elégedetten távozzanak, és visszatérjenek. 

A hazai forrású Kisfaludy Programnak köszönhetően a tóparti szabad vizű strandok teljesen megújultak, profilváltáson estek át az elmúlt években. Az is célunk, hogy a térségre ne csak fürdőzésre alkalmas helyszínként gondoljanak az emberek, hanem a kerékpározás, horgászat, természetjárás, csónaktúrázás, nyaralóhajózás, aktív és természeti kalandok helyszíneként is, ahol egyre több és sokszínűbb a gasztronómiai kínálat, bővül a fesztiválok száma és színesedik a látnivalók köre. 

Én magam nagy rajongója vagyok a Tisza-tónak, évente többször is körbekerékpározunk a gátkoronán. A látványt, az élményt nem lehet megunni.