A tavaly őszi önkormányzati választáson a Fidesz színeiben induló korábbi alpolgármester, Balaicz Zoltán a szavazatok 64 százalékát szerezte meg. Az új polgármestert  város jelenéről, s a közeljövőben Zalaegerszegen várható gazdasági és kulturális fejlesztések terveiről kérdeztük.

 

– Volt mire koccintaniuk szilveszter éjszakáján?
– Igen. Zalaegerszeg városa működési hiány nélkül, sikeresen zárta az elmúlt esztendőt. Mindezekkel együtt az önkormányzat legfontosabb célja a költségvetés hosszú távú stabilizálása, ugyanis nem lehet évről évre kormányzati kiegészítő támogatásokra építeni.
– Túl az év első hetein, hónapján, arra kérem, hogy tekintsünk még vissza a 2014-es esztendő utolsó napjaira.
– Zalaegerszeg az elmúlt időszakban igen kedvező pozíciót foglalhatott el a megyei jogú váro-sok sorában: a 23 település közül az egyetlen volt, amelynek nem volt működési hitele, vagyis az önkormányzati adósságrendezés során nem volt mit átvállalnia az államnak. A város fejlesztési hitele is csupán 2,1 milliárd forint volt. Minden bizonnyal a gondos gazdálkodás elismeréseként a kormány 2012-ben 800 millió forint kiegészítő támogatást, 2013-ban pedig 1,3 milliárd forint további támogatást nyújtott a zalai megyeszékhelynek. Lényeges, hogy mind ez ideig csak iparűzési adót vetettünk ki, míg a többi megyei jogú városban ezen felül létezik még építmény-, telek-, illetve kommunális adó is. Fontosnak tartjuk, hogy hosszú távon a maga lábán is megálljon a város. Ennek érdekében stabilizálnunk kell a költségvetést, hiszen nem lehet minden esztendőben kormányzati segítségre számítani. Az elmúlt hetekben a 2015-ös költségvetési terveken dolgoztunk, s ehhez óriási segítséget jelentett a kormány által biztosított újabb 800 millió forint kiegészítő támogatás. Rengeteg feladat, rengeteg tennivaló vár a képviselő-testületre a következő esztendőkben, ezért szükségünk lesz az összefogásra, a türelemre, a bizalomra, a megértésre és egymás korrekt segítésére.
– Sikeresen zárták tehát az előző évet… Akkor most nézzünk előre! Arra kérem, engedjen bepillantást Zalaegerszeg jövőjébe. Milyen lehetőségeit látja a munkahelyteremtésnek?
– Ahhoz, hogy a város bevételi forrásait bővíthessük, erősítenünk kell a gazdaságot, vagyis munkahelyeket kell teremtenünk. E szempontból bizakodó vagyok, hiszen az elkövetkező hónapokban ezer új munkahely létesül Zalaegerszegen. A Zalaco Zrt. új gyáregysége már el is készült az északi ipari parkban, az egymilliárd forintos beruházás 50 új munkahelyet hozott. Ugyancsak az északi ipari parkban indított 4,5 milliárd forintos nyomdaipari beruházást a németországi Edelmann-csoport, az alapkőletételt január végén tartottuk Szijjártó Péter miniszter jelenlétében. Az új csarnok száz új állást jelent majd. Szintén száz új munkahelyet eredményez a déli ipari parkban az osztrák ADA cégcsoport új matracüzeme. A Ganzeg Gép- és acélszerkezetgyártó Kft. bővülése 150 új munkahelyet teremt, a Flextronics International Kft. pedig 600 fős létszámbővítést valósít meg. Mindennek a hozadéka legkésőbb 2016-ra már egészen biztosan megmutatkozik az iparűzési adókból származó bevételünkben.
– Melyek a város- és gazdaságfejlesztést érintő további elképzelések? Mire fordítják a soros európai uniós ciklusban megszerezhető támogatásokat?
– Óriási lehetőséget jelent, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban Zalaegerszeg 11,2 milliárd forintot fordíthat – elsősorban – gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre. Ennek keretében létrehozunk az északi ipari parkban egy Mechatronikai és Gépipari Parkot, valamint kialakítunk egy Logisztikai Kiválósági Központot. Ez utóbbit Zalaszentivánnal közösen, amihez kapcsolódik egy vasúti iparvágány-fejlesztés is. Programunk része a helyi, magyar termelők támogatása, termálkertészet és agráripari park kialakítása, különös hangsúlyt adva a zalai termékeknek. Reális az esély arra is, hogy nagyobb befektető érkezzen a városba, ugyanis a Dunántúlon csak nálunk van 400 hektár kiterjedésű, egybefüggő közművesített terület, továbbá a befektetés-ösztönzőprogramunk is sok kedvezményt nyújt a beruházók számára. A közlekedés tekintetében sajnos akadnak hátrányaink, éppen ezért örülünk a miniszterelnök bejelentésének, miszerint a ciklus végére legalább gyorsforgalmi út vezessen a megyeszékhelyekhez, megyei jogú városokhoz. Sikeres megbeszélésen vettünk részt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, amelyen megegyezés született az M9-es kétsávos gyorsforgalmi út nyomvonaláról. Azt reméljük, hogy 2017-re elkészülhetnek a Vasvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa közötti M9-es út részletes tervei. A megvalósításra a következő európai uniós fejlesztési ciklusban nyílik lehetőség.
– Tudják-e segíteni a helyi kis- és középvállalkozásokat?
– A múlt decemberi közgyűlés elfogadta a városvezetés javaslatát, melynek nyomán együttműködési megállapodást írtunk alá a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Zala megyei szervezetével. Főként e testületeken keresztül szeretnénk állandó, valós kapcsolatot kialakítani a helyi vállalkozásokkal. A megállapodásnak ugyanakkor része egy kamattámogatási rendszer is, amellyel hatékonyabban támogathatjuk a magyar tulajdonú, zalaegerszegi mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ha e cégek hitelt vesznek fel az említett alapítványtól, átvállaljuk a kamatterheiket, ezzel is segítve a növekedésüket.
– Zala megyének, és annak részeként Zalaegerszegnek is kitűnőek a turisztikai adottságai. Az utóbbi időben hallani lehetett az idegenforgalom új irányvonaláról.
– Azt szeretnénk, hogy a gyermekes családok, valamint a fiatalok és az idősebbek is találjanak programot Zalaegerszegen, és ne csak egy-két napra jöjjenek a városba, hanem akár egy teljes hetet is itt töltsenek. Továbbra is megőriznénk az AquaCity erős szerepét, de szeretnénk jobban támaszkodni a környező turisztikai látványosságokra, a megye egészének értékeire is. Szeretnénk a Göcseji Falumúzeumot „élővé” tenni, fejleszteni. Ez igazi kuriózuma lehetne a városnak. Az Alsóerdőben pedig egy komplett szabadidős, turisztikai és rekreációs központot alakítanánk ki kalandparkkal, sportpályákkal, ami szintén az idegenforgalom élénkítését szolgálhatná.
– Végül álljon itt egy bölcsész tanárember számára testhezálló kérdés: mire számíthatnak Zalaegerszeg fiatal lakói az oktatás és a kultúra területén?
– E tekintetben is fontos az a szándék, hogy Zalaegerszeg ne csak a jelen, hanem a jövő városa is legyen. Az mindig is szerepelt a városvezetés céljai között, hogy a fiatalokat itthon tartsa, illetve a tanulmányaikat követően hazavárja. Lényegesnek tartom, már csak életkoromnál fogva is, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk az ifjabb generációval. Már az elmúlt időszakban is azon dolgoztunk a közép- és a felsőoktatásban, hogy piacképes szakmát adhassunk a fiatalok kezébe, ezzel biztosítva elhelyezkedésüket. Ennek megfelelően a helyi szakképzési rendszer átalakítása illeszkedik a város gazdaságfejlesztési stratégiájához, ami pedig a felsőoktatást illeti, évi 112 millió forintot fordítunk arra, hogy erősödjenek a helyi – vagyis gazdasági, gazdálkodási, egészségügyi és műszaki – képzések. Meghirdetett ösztöndíjainkkal pedig azokat támogatjuk, akik vállalják, hogy a helyi felsőoktatási intézmények valamelyikében folytatják tanulmányaikat.

Balaicz Zoltán

1978-ban született Zalaegerszegen. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos oklevelet, majd az ELTE-n folytatta tanulmányait, s zárta azt történészi bölcsészdiplomával. Ezt követően a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezetőként végzett. Nős, felesége tanítónő.