A pedagógusképzés bástyája az egri egyetem

Egri egyetem

Egy álom vált valóra az egri főiskola egyetemmé válásával. Az Eszterházy Károly Egyetem a pedagógus- és borászképzés bástyája, de rendkívül összetett a képzési portfóliója. Dr. Liptai Kálmán rektor azt mondta, az egyetemmé válás számos előnnyel járt.

− Lassan véget ér a második tanév az egyetemmé válás óta. Mi változott az átminősítéssel?

− 2016. július 1-jén beteljesült egy álom. Eszterházy Károly álma, hogy Egerben egyetem legyen, megvalósult. Sőt, kicsit több is annál, mert ő egri egyetemet álmodott gyönyörű Líceummal. Még az egyetemmé válás előtt néhány intézmény csatlakozott hozzánk, így több campusú egyetem jött létre, sőt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, népszerű nevén az OFI is társult hozzánk. Azt is meg kell említenem, hogy a magyarországi közoktatási tankönyvek előkészítő munkálatai szintén nálunk zajlanak. Fontosnak tartom kiemelni a Komplex Alapprogramot, azt az uniós pályázatot, mely célul tűzte ki a közoktatás megújítását, és aminek mi vagyunk a projektvezetője.

− A pedagógusképzés hazai bástyájaként emlegették az egri főiskolát. Most már ez is a múlté?

− Az egyetem karaktere kialakult, ez elsősorban a pedagógusképzés. Jelenleg öt városban vagyunk érdekeltek, de a pedagógia szinte mindenhol jelen van. E téren különlegesek vagyunk, mert teljes portfólióval rendelkezünk, az óvóképzéstől a tanító- és tanárképzésen át a neveléstudományi doktori iskoláig, szeptemberben pedig indítjuk a gyógypedagógiai képzést. Gyöngyös érkezésével megjelent az agrárvonal is. Ezek a portfólió nagyobb elemei, de erős az informatikai, művészeti, sporttal és rekreációval foglalkozó képzésünk is. Szociálpedagógiai képzésünket a kormányzat mintaként említi, roma szakkollégiumunk példaértékű.

− Az egyetemmé válás csak előnyökkel jár?

− Természetesen nekünk is vannak gondjaink. A jászberényi épület száz, a sárospataki több mint százéves, Egerben a Líceumunk pedig 250 éves. Tapasztaljuk, hogy a tanárképzés növekszik, de nagyon lassan, az agárképzés is nehézségekkel küzd, de mi nem erre fókuszálunk. Úgy gondoljuk, különleges helyet foglal el az egyetem a magyarországi egyetemek között, mert mi kint élünk a problémák között. Mivel kitettek vagyunk a hatásoknak, ezért frissen kell reagálnunk.

− Az, hogy vidéken vannak és kitettek a külső hatásoknak, az még inkább ösztönzi önöket, hogy partnereket keressenek?

− Fő filozófiánk, hogy a tudományt nem lehet bent tartani. Azt várjuk, hogy „szállítsák” a problémákat, mi pedig válaszokat keresünk rájuk. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk az önkormányzatokkal, az érsek úrral, és a céges kapcsolataink is biztos lábakon állnak. Ha nem is mindig sikerül, de igyekszünk az igényeket kiszolgálni. Nemzetközi téren is komoly kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, erős a nyitásunk Ázsia felé, partnereink a külhoni magyar egyetemek. A minap ért véget a nemzetközi hetünk, ahol értékeink prezentálása volt a téma.

− Népszerű-e az egri egyetem a középiskolások körében?

− A többi campuson nehezebb a hallgatók toborzása, de Egerben könnyű egyetemet működtetni, mert maga a város is nagyon vonzó. A 7000 hallgató nagy része itt él. Amikor egyetemmé váltunk, 10 százalékos jelentkezőszám-emelkedést regisztráltunk, utána volt egy megtorpanás, de most az elsőhelyes jelentkezésnél ismét hatszázalékos emelkedést tapasztalunk.

Tudta-e, hogy…

A Varázstorony, vagyis az egri egyetem „A” épületében működő Csillagászati Múzeum, a Planetárium és a Camera Obscura egy kéthetes decemberi zárva tartás kivételével egész évben látogatható. A Camera Obscura optikai eszköz: hatalmas méretű fényképezőgép egy besötétített szobában. Az általa létesített kép egy fehér asztallapra vetítődik, így azon látni, hogy abban a pillanatban mi is történik a város valamely adott pontján.