A helyi hagyományokra építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy nyolcvan dél-zalai települést érintő Mura Nemzeti Program – fogalmazott Cseresnyés Péter államtitkár, a program miniszteri biztosa. Zala megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a programnak köszönhetően az ott élőknek lehetősége nyílik olyan támogatások igénybevételére is, amelyek tovább segíthetik a helyben maradásukat.

− Az ön választókerületében lévő kistelepülések számára mit jelenthet a Mura Nemzeti Program?

− A Nagykanizsát körülölelő dél-zalai térség több kihívás előtt áll, így ezek megoldására a kormányzati intézkedéseken túl egy helyi programot is ki kellett dolgoznunk. Az évtizedek óta fennálló demográfiai és gazdasági problémák mellett a térséget sújtja még az a csöppet sem kedvező adottság is, hogy aprófalvas terület. A problémák megoldására egy lokális, Dél-Zala egyedi adottságait figyelembe vevő intézkedéscsomag kidolgozására volt szükség. A néhány száz fős falvak támogatása elengedhetetlen Nagykanizsa fejlődése szempontjából is, mivel annak sikeres működését a közvetlen környezete is meghatározza. De én hiszek abban, hogy ez a folyamat megállítható, sőt megfordítható. Példának okáért egy kitörési lehetőséget kínáló program létrehozásával, a pozitív jövőkép felmutatásával. Ezzel a céllal született meg a Mura Nemzeti Program.

− Vagyis többről van szó, mint egy „egyszerű” területfejlesztő programról?

− Nekem, Nagykanizsa és a dél-zalai térség országgyűlési képviselőjének a legfontosabb, hogy a saját közösségünk számára találjunk jó megoldásokat, teremtsünk lehetőségeket. Az elmúlt években sikerült Dél-Zalában is nagymértékben lecsökkenteni a munkanélküliséget, nagyobb beruházások is történtek, de ezzel még nem lehetünk elégedettek. Helyben kell megtalálnunk a magunk útját. Az persze, hogy a mi megoldásaink később az ország más, hasonló adottságú területei számára is példát jelenthetnek, könnyen elképzelhető.

− Ön miniszteri biztosként felügyeli a program megvalósítását, amelynek két főpillére a mezőgazdaság és a turizmus…

− Néhány évtizede, e vidéken járva még megszokott látvány volt, hogy a házak kertjeiben zöldség és gyümölcs termett, az udvarokban tyúkokat, kacsákat, libákat, sertést és marhát neveltek, s gondosan művelték a szőlőket. E háztáji gazdálkodás éléskamrát és identitást jelentett mind a vidék, mind pedig a város lakóinak. Másrészről pedig a csodálatos természeti környezetünk és a kulturális értékeink mind ez idáig a nyilvánosság számára feltáratlanok maradtak. Ennek okán a térség a turizmus által is érintetlen maradt, jóllehet ez az ágazat a jelen és a jövő számára egyformán tartogat lehetőségeket.

A Mura Nemzeti Program során a meglévő tudásra alapozva, azt átörökítve, mégis mai, modern eszközökkel és az igényeknek megfelelően erősíthetjük a mezőgazdaságot és a turizmust is.

− Hogyan fogalmazható meg a program lényege?

− Az a célom, hogy a Mura Nemzeti Programon keresztül mind a mezőgazdasági, mind a turisztikai területet az együttműködés jellemezze. Nem csupán a terméken, hanem sokkal inkább annak minőségén és a teljes termelői és értékesítési láncok kialakításán van a hangsúly. A program miniszteri biztosaként az a feladatom, hogy olyan együttműködéseket generáljak, amelyekbe a térségből minél több szereplő képes bekapcsolódni, a háztájitól az üzemi méretűig, a termelőtől a feldolgozón át az értékesítőig. Mindezt egy „Mura” márkanév alatt, magas minőségben. A bogyós és a még idehaza különlegesnek számító gyümölcsök mellett foglalkoznak a gyógynövénytermesztéssel és -feldolgozással, illetve indítunk például egy „gourmet” alprogramot is, mely a magas színvonalú éttermek minőségi alapanyagokkal és termékekkel történő ellátását célozza. De ezek természetesen csak kiragadott elemek, nyilván még sok mindent lehetne elmondani, hiszen amióta elindult a program, azt tapasztalom, hogy a helyiek kreativitása, vállalkozási kedve kimeríthetetlen.

− Mit jelent a MuraFoods rendszer?

− Ha egy-egy termékből igen jó minőségben jelentős mennyiséget tudunk előállítani, akkor az alapanyagként vagy feldolgozott formában kis- és nagykereskedelmi forgalomba kerülhet, illetve ezek a termékek az ideérkező turisták számára is hazavihető ajándékot jelenthetnek. Itt is beszélhetünk a vidék és a város szimbiózisáról, hiszen a vidék adja a mezőgazdasági terméket, míg a város a technológiát, az értékesítést és a logisztikát.

− Hogyan látja Murafölde turizmusának jövőjét?

− Elsősorban a természeti értékekre szeretnénk építeni. Olyan aktív turisztikai fejlesztéseket tervezünk – kerékpáros, vízi, bakancsos, lovas −, melyeken keresztül feltárulnak az eddig szinte még saját magunk előtt is rejtve maradt értékek.

A Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen készítünk egy stratégiai tervet, amely Muraföldét kiemelt turisztikai térséggé emelheti. A munka folyamán néha még magam is meglepődöm, hogy micsoda egyedülálló értékekkel rendelkezünk. Ezt kell megmutatnunk honfitársaink, de a nagyvilág számára is.

Annak érdekében, hogy a figyelmet ráirányítsuk Muraföldére, mindenképpen szükség van egyedi, élményt nyújtó attrakciók telepítésére a térségben. Erre már komoly tervekkel rendelkezünk. Fontos szerepet szánunk a gasztronómiának, a vidék imázsának, kisvasutat tervezünk, szürkemarha- és bivalytelepet, s folytathatnám még. A Mura Program minimum 10-15 éves távlatokba tekint, célkitűzése a helyi gazdasági potenciál megteremtése, a fenntartható vidék létrehozása, a megélhetési lehetőségek fenntartása és fejlesztése, s ezáltal a térség népességmegtartó erejének növelése.