A megyei önkormányzat segíti a munkahelyek létrehozását
Az évről évre növekvő ipari termelés, az egyre hangsúlyosabb szerephez jutó mezőgazdaság, valamint az uniós és a hazai pályázati lehetőségek jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a megyében élők helyben találjanak munkalehetőséget maguknak. Török Dezsőtől, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút.
− Hogyan jellemezné hazánk második legnagyobb megyéjének gazdaságát? E tekintetben milyen változások történtek az elmúlt néhány esztendőben?
− Borsod-Abaúj-Zemplén megye méretében és a lakosság arányát tekintve is az ország második legnagyobb megyéje. A települések száma pedig a legtöbb, 358, amely 16 járásba van besorolva. A megye földrajza rendkívül, változatos az alföldtől a hegységekig minden felszíni forma megtalálható. Két nemzeti parkja (Bükk, Aggtelek) és két világörökségi területe van, a Tokaj-hegyaljai borvidék és az Aggteleki-karszt barlangjai.
Gazdaságát illetően valamikor a magyar Ruhr-vidékként emlegették, jelentős bányászata, kohászata és gépgyártása okán. Mára a bányákat bezárták, a kohászat megszűnt, s a kéziszerszám- és gépgyártás maradt csupán. A gazdasági szerkezet átalakulása hozta magával a magas munkanélküliséget az 1990-es évek elejétől. Sajnos a mai napig országos átlag feletti a megyei munkanélküliségi ráta, 5,3 százalékos, míg ez országosan 3,6%. A megye gazdasági húzóágazata a vegyipar lett. Két fellegvára Kazincbarcika (BorsodChem) és Tiszaújváros (MOL Nyrt.). A gépipar (Robert Bosch GmbH) és az autógyártás beszállítói (légzsák, audio rendszerek, akkumulátor stb.) Miskolcon telepedtek meg.
A Terület és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 169 hektár iparipark-fejlesztésre kaptunk lehetőséget megyénkben 2020-ig, európai uniós forrásból. A nyertes pályázatokkal a szerződéskötés megtörtént. A kivitelezés és a vállalkozók betelepítése 2019-ben fog megindulni. A Modern Városok Program keretében 1000 hektár ipari park kialakítását finanszírozza a kormány Miskolcon. Azt gondolom, hogy ez fogja ismét megmozdítani a foglalkoztatási mutatókat. Ha az itt élő emberek helyben találnak munkahelyet, megfelelő oktatást, egészségügyi ellátást, és a településkép számukra megfelelő, akkor nem fognak elmenni más régiókba. Amikor egy nagyobb cég betelepül egy ipari parkba, akkor az első kérdése az, hogy honnan lesz szakképzett munkaerő. A megyénkben egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A kormányhivatal kb. 30 000 regisztrált munkanélkülit tart nyilván. Az viszont látszik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel vagy szakmával rendelkezők hamarabb tudnak elhelyezkedni, mint a szakmanélküliek.
A megye mezőgazdasága évről évre hangsúlyosabb szerepet kap. A közfoglalkoztatásban dolgozók − számuk folyamatosan csökken − egyre nagyobb számban vesznek részt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, az állattartásban. A jövőben komplex élelmiszerfeldolgozó centrumokat kellene építeni, ahol a megtermelt gyümölcsök hűtőházban, gyümölcslékészítőben, aszalóüzemben, lekvárfőzőben vagy lepárló üzemben kerülnek feldolgozásra. Ha mindezek megtörténnek, akkor még szükség lesz néhány logisztikai telepre is, ahonnan a szállítmányozás történhet. A régmúltban Miskolc, illetve a megyénk volt a szlovákiai Kassa megye élelmiszer-beszállítója. Ezt a piaci lehetőséget a jövőben is ki kellene aknáznunk.
− A 2020-ig szóló terület-, illetve vidékfejlesztési programban milyen projektek várnak még megvalósításra, és hogyan tudják koordinálni a 358 megyei település elképzeléseit, kéréseit, igényeit?
− TOP 93 milliárd forintja a területi kiegyenlítést szolgálja (iparipark-fejlesztés, útfelújítás, kerékpárút-építés, energetikai felújítás, bölcsőde- és óvodafejlesztés, foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési paktum). A Terület és Településfejlesztési Operatív Program 17 első körös felhívására 553 pályázatot nyújtottak be, mintegy 120 milliárd Ft értékben. Az eredményhirdetés megtörtént. A támogatási szerződések megkötettek az Államkincstár és a kedvezményezett önkormányzatok között. Ezen pályázatok mára a megvalósítás szakaszába értek, vagyis készülnek az engedélyes kiviteli tervek, illetve zajlik a közbeszerzés, néhol már a kivitelezés is. Azon önkormányzatok, amelyeknél az előkészítés gyorsabban ment, már az átadásokra készülnek. Közel 150 településen lesz valamilyen fejlesztés.
Az augusztus végén zárult második körben már csak a maradványösszegekre lehetett pályázni. Remélhetőleg még az idén megszületnek a pályázati értékelések és a szükséges döntések a támogatásokról.
A településfejlesztés persze csak azokra a településekre jut el, ahol a polgármester és a képviselő-testület aktívan részt vesz az előkészítésben. Oda, ahol van elképzelés a jövőbeni fejlesztésekről. A projektek támogatási intenzitása száz százalékos, vagyis önerő nélkül megvalósíthatók.
− Mik a feladatai a képzési és foglalkoztatási programok sikeres lebonyolításában a megyei közgyűlésnek mint projektvezetőnek?
− A megyei foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására kiírt pályázati felhívás (TOP-5.1.1-15) részletesen taglalja az önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységeket, melyek iránymutatóak számunkra a projektek megvalósítása során.
A „Foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési együttműködés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” projekt célja: az egész megyére kiterjedően képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a köz- és gazdasági szféra partnerségében, valamint a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedésének segítése. A projekt preferálja a hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerő-piaci részvételét, a képzéssel egybekötött munka-tapasztalatszerzést.
A tevékenységeket a projektvezető megyei önkormányzat konzorciumban valósítja meg, melynek tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal és a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
A megyei foglalkoztatási paktum működését segítő operatív szervezet a paktumiroda, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal szervezeti keretében alakult meg. A paktumiroda közreműködik többek között a munkaerő-piaci, a vállalkozásfejlesztési és a munkaerőigény felmérésében, a partneri kapcsolatok kialakításában, a beszerzések szakmai feladatainak meghatározásában, a projektek generálásában, a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság fejlesztését szolgáló projektek kidolgozásában. Feladatai közé tartozik továbbá az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében a figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására. A megyei paktum ernyőszervezetként működik, így az iroda ellátja a megye területén működő paktumok közötti koordinációt. Borsod-Abaúj-Zemplénben összesen 13 paktumiroda működik.
A megyei önkormányzat elkészíttette a paktum működésének szakmai dokumentumait, a Megvalósíthatósági Tanulmányt (MT) és a Megyei Foglalkoztatási Stratégiát (MFS). A foglalkoztatás bővítésére irányuló MFS a paktumpartnerek által elfogadott, a térségi gazdaságfejlesztési célok megvalósulását támogató dokumentum, amely a foglalkoztatási helyzet javítására irányuló operatív projektterveket is tartalmazza. A projekt zárásáig (2021. augusztus 31.) a dokumentumhoz kapcsolódóan évente egy alkalommal szakmai gyorsjelentés készül a megye foglalkoztatási helyzetéről 500-500 munkaadó és álláskereső kérdőíves megkérdezése alapján, valamint a szakmai egyeztető megbeszéléseken elhangzott tapasztalatok alapján.
A projekt elnevezésében is jeleztük, hogy az nem csupán foglalkoztatási és bértámogatási program, hanem többszereplős (kormányhivatal, önkormányzatok, kamarák, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, civil szervezetek, oktatási intézmények, munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó intézmények) együttműködés.
A partnerség, a vállalkozások humánpolitikájának, a foglalkoztatás bővítésének és a szociális gazdaság fejlesztése céljából rendszeresen szervezünk a megyében képzési és tanácsadási rendezvényeket. Az elmúlt két évben több mint 30 ilyen eseményt rendeztünk.
A megyei befektetés ösztönzése és a gazdaság fejlesztése céljából eddig két fórumot tartottunk. 2018 júniusában a rendezvény fő témája a megyei önkormányzatok és vállalkozásai számára a helyi gazdaság fejlesztésének és az üzleti kapcsolatok lehetőségeinek bemutatása volt, valamint azoknak a nemzeti, megyei és helyi szinten alkalmazott jó gyakorlatoknak az ismertetése, melyek segítségével egy település vagy térség vonzóvá válhat a befektetők számára. 2018 szeptemberében nemzetközi agrárgazdasági fórumra és az üzletemberek találkozójára került sor.
A helyi termelők számára műhelyfoglalkozást szerveztünk, ahol márkaépítésről, a védjegyrendszer kialakításáról, a termékek piacra viteléről hallhattak a résztvevők, és megismerkedhettek a példaértékű helyi gyakorlatokkal.
A foglalkoztatási együttműködés megvalósítását támogató fórum a gazdasági és foglalkoztatási kerekasztal-rendezvény, melyet eddig két alkalommal hirdettünk meg. Témái a megyei foglalkoztatási stratégia és a munkaerő-piaci szolgáltatások, valamint a megyében működő vállalkozások jó gyakorlatainak bemutatása voltak.
A jövőben az említett rendezvények témaköreiben összesen még több mint 50 eseményt szervezünk a projekt zárásáig. Hamarosan elindítjuk az álláskeresők számára a szakmabemutató programokat. A több mint húsz rendezvény alkalmával a résztvevők megismerkedhetnek a szakmacsoportokkal, a vállalati munkakörnyezettel a megyei cégek telephelyein.
A vállalkozások számára a közeljövőben rendezvénysorozatot, partnertalálkozókat indítunk, melyeknek célja a partnerség kiépítése, a helyi termékek értékesítése, a vállalkozások lehetőségeinek bővítése Folyamatban van a megyei szintű humánerőforrás- és kompetencia-térkép elkészítése is.
A partnerség erősítésére, a projektben résztvevők közötti kommunikáció és a nyilvánosság tájékoztatása céljából honlapot működtetünk www.bazpaktum.hu néven. A projektből nyújtható támogatásokat a paktumiroda munkatársai állásbörzéken, szakmai rendezvényeken népszerűsítik.
A projekt tevékenységéhez kapcsolódóan már elkészültek a támogatást népszerűsítő kiadványok, a befektetés ösztönzésére, illetve a helyi termékek népszerűsítésére pedig kézikönyvet és egy adatbázist állítunk össze.
− Összefoglalható-e röviden Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális és társadalmi élete, a civil közösségek szerepe hagyományaik és értékeik megőrzésében?
− Szerencsére olyan színes, sokrétű és bőséges megyénk kulturális és társadalmi élete, hogy a részletes bemutatása egy vaskos kiadványt megtöltene, ezért a teljesség igénye nélkül csupán néhány „csomópontra” hívom fel a figyelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén és előd megyéi a magyar kultúra erősségének számítottak régebben is, hiszen itt élt és dolgozott Kazinczy Ferenc, a Latabár család vagy a közelmúltból említeném Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművészt. A Miskolci Nemzeti Színház az egyik legnagyobb múltú magyar nyelvű teátrum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum országszerte ismertek és elismertek.
A rendszerváltást követően olyan különleges intézmények születtek, mint a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma, a Vizsolyi Biblia Látogatóközpont, Miskolcon a Pannon-tenger Múzeum. A kulturális intézményrendszerünk tehát adott ahhoz, hogy megyénk lakosai kielégítsék kulturális igényeiket.
Számos alkotói közösség működik, s itt áttérhetünk a civil közösségekre, amelyek rendkívül változatos profilúak, a kultúrától a lokálpatrióta szervezeteken át a szociális, karitatív tevékenységig széles a paletta. A megyei önkormányzat is kiveszi a részét a kulturális és társadalmi élet, a civil közösségek támogatásából. Ezt a célt szolgálja a megyei értékek ápolására és a sportélet segítésére létrehozott pályázati keretünk. Ezen túlmenően az elnöki keretből rendszeresen támogatom az említett szervezeteket. A Megyei Értéktár Bizottság pedig felvállalta az értékek feltárásának, megőrzésének és bemutatásának a koordinálását. Ennek is köszönhetően megyénk számtalan településén igazi csapatmunkában zajlik az értéktári munka, de természetesen szívesen veszünk minden újabb önkéntest, csatlakozót.