A megyei közgyűlés mindent megtesz a fejlődés érdekében

pk-gyms-folyó

Győr-Moson-Sopron megye gazdasági sokszínűsége szinte egyedülálló hazánkban. Németh Zoltánt, a megyei közgyűlés elnökét az általa vezetett testület mindennapi munkájáról, az előttük álló feladatokról és a települési önkormányzatokkal való együttműködésükről kérdeztük.

− A korábbiakhoz képest mennyire változott meg a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP) prioritási tengelye?

−  A TOP mindig is megfogalmazott célkitűzéseket, amelyek többségét már maguk a pályázati kiírások is a nevükben hordozzák. Ám mára valóban megváltozott a prioritás: a korábbi európai uniós ciklusokban megfogalmazott célkitűzésekkel szemben idén − a kormány elvárásainak megfelelve – a TOP a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre irányuló támogatásokat részesíti előnyben. Ezek helyes célok, s magam is úgy vélem, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával előbb teremtsük meg azt a gazdasági potenciált, amely majd „megtermeli” azt az összeget, amit aztán jóléti célokra lehet fordítani.

− Mit jelent ez a gyakorlatban?

− Egy település főterének díszburkolattal, korszerű világítással történő felújítása, a környező házak rendbetétele szép és méltányolandó dolog, ám egy ilyen rekonstrukciónak a későbbiekben évről évre lesz egy bizonyos fenntartási költsége, míg egy célirányos gazdaságfejlesztési beruházás folyamatosan termeli a pénzt, melyből aztán lehet jóléti célú beruházásokat megvalósítani, akár díszteret építeni. Félreértés ne essék, a korábbi uniós ciklusokban is fontos beruházások valósultak meg, de azok sok esetben nem voltak képesek megtermelni még a létrehozásukra fordított forintokat sem. Mi most odafigyelünk arra, hogy olyan pályázatok legyenek kiírva, amelyek egyszerre hasznosak és szükségesek a települések számára.

− Ez valamiféle gazdaságfilozófiai váltást jelent?

− Bizonyos értelemben igen. Nevezzük tehát egyfajta gazdaságfilozófiai váltásnak, amely mentén megpróbáljuk azokat az országos programokat megyei szintre adaptálni, melyek aztán − reményeink szerint − egy még élhetőbb, még erősebb gazdaságú Győr-Moson-Sopron megyét fognak eredményezni. Ennek érdekében fejlesztünk iparterületeket, turisztikai attrakciókat, s támogatjuk a munkahelyteremtést. Azt, hogy a gazdaság számára több munkaerő álljon rendelkezésére, közvetett és közvetlen módon is tudjuk támogatni.

− Közvetett módon hogyan?

− Például a bölcsődék bővítésével, illetve újak építésével. Nagy az igény a bölcsődei férőhelyekre, hiszen azok elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák mielőbb visszamehessenek dolgozni. A bölcsődei kapacitás bővítése egyébként is illeszkedik a kormány családtámogatási programjához.

− Mit jelent az úgynevezett foglalkoztatási paktum? 

− Ez egy megyei szintű együttműködés, amely a két megyei jogú várossal, Győrrel és Sopronnal közösen valósul meg. De tervezzük azt is, hogy a megye néhány nagyobb városa települési szinten is létrehoz foglalkoztatási együttműködési megállapodásokat, melyeket a megyei önkormányzat védőernyője alatt tudnának megvalósítani, azaz ehhez mi biztosítjuk majd a szükséges forrásokat. Egyébként a GINOP-nak, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak is léteznek a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos pályázati lehetőségei, sőt, határmegye lévén, a szlovák−magyar együttműködési program keretén belül is vannak olyan források, amelyek munkahelyteremtésre fordíthatóak.

Egyébként a foglalkoztatási paktum része egy olyan program is, amelynek értelmében a TOP-források egy részét a megyei önkormányzat használhatja fel, pontosabban a megyei önkormányzat a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával közösen kedvezményezettként jelenik meg. Tehát mi magunk leszünk a pályázók, és megyei szinten, a két megyei jogú várossal szoros összhangban ötmilliárd forintot fordíthatunk arra, hogy munkaerőt képezzünk, hogy támogassuk a munkába járást és így tovább.

− Ezzel növelhető a hazai munkaerő versenyképessége?

− Természetesen, de az eddig elmondottaknál is többről van szó! Ha a munkavállalók bérszínvonalán oly módon tudunk változtatni, hogy például kiegészítő támogatásokat adunk, akkor ezáltal versenyképessé tesszük őket a magyar gazdasági szereplő számára is, azaz mérséklődhet az osztrák és a szlovák munkaerőpiac elszívó ereje. Ami napjainkban, elsősorban a soproni és a mosonmagyaróvári térségben komoly gondot okoz a hazai munkáltatóknak. Ugye a probléma itt az, hogy a magyar munkáltató a miénknél gazdagabb osztrák és szlovák régiókkal áll versenyben, és a kinti munkabéreket a hazai cégek nem feltétlenül tudják követni. Viszont ha mi tudunk adni különféle kiegészítő juttatásokat, akkor az a munkavállaló szívesebben marad itthon. Munkaerőhiányos megye a miénk. Az Audi és a Győri Nemzetközi Ipari Park igen sok embert foglalkoztat, sőt folyamatosan szükségük van a szakképzett munkaerőre. A foglalkoztatási paktum ötmilliárdját ezért elsősorban továbbképzésre kell költenünk. A különböző átképzésekkel olyan területekre tudjuk átcsoportosítani a munkaerőt, amelyeken arra a gazdaság szempontjából a legnagyobb az igény.

− Az eddig elmondottak fényében idén tavasztól milyen feladatok állnak még a megyei önkormányzat előtt?

− A legfontosabb feladatainkkal, melyek a tervezést és az előkészítést jelentették, végeztünk. Megjegyzem, kiváló volt az együttműködésünk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, sok kérdésben elfogadták a véleményünket. A korábban említett pályázatok természetesen országos „kiterjesztésűek”, de léteznek megyei specialitásai is. Ez utóbbiak a tervezett programjaink lebonyolítása szempontjából azért fontosak, mert így valós igényekre pályázatnak a megye települései. A mi feladatunk pedig mostantól „átvált” egyfajta szolgáltatássá. Miközben a települések értelmezik a pályázati felhívásokat, mi folyamatosan tájékoztatjuk őket saját fórumainkon és rendezvényeinken, sőt a honlapunkon is létrehoztunk egy információs felületet, amely segíti az egyes pályázatok közötti eligazodást. Felhívjuk a figyelmet az „apró betűs részekre” is. Ha a települések megbíznak bennünket, azaz a támogatási kérelmük benyújtásával egy időben nyilatkoznak arról, hogy a megyei önkormányzattal szeretnék elvégeztetni a projektfejlesztési vagy a projektmenedzselési feladatokat, akkor mi ezt a munkát örömmel elvégezzük. Ehhez mindössze egy konzorciumi megállapodást kell kötni a településeknek a megyei önkormányzati hivatallal a támogatási kérelem benyújtása előtt. Erre bíztatom is a településeket. A kollégáimnál jobban senki sem ért ezekhez a feladatokhoz.

− Mi a helyzet a pályázati határidőkkel?

− A pályázati kiírások nagy része már megjelent, zömük április-augusztus közötti beadási határidővel. Az önök megyei magazinjának megjelenésekor tehát már lesznek beadott pályázatok.

Azok a települések, amelyek bennünket bíztak meg a projektmenedzseri feladatok ellátásával, komplett szolgáltatást kapnak a határidők betartásától a folyamatos állapotjelentések megírásán át a pénzügyi elszámolásig.

Itt kell megjegyeznem, hogy korábban egy gazdaságfejlesztési pályázat esetében csupán arra, hogy előkészítették a projektet és háttértanulmányokat rendeltek, elmehetett az összes forrás akár harminc-negyven százaléka is. Most ez maximum 12,5 százalék lehet, sőt, még ez is lejjebb faragható. További szigorítás, hogy magáncégek a pályázati pénzek terhére nem végezhetnek projekt-előkészítő tevékenységet az önkormányzatok számára, csupán önkormányzati tulajdonban lévő cégek, illetve maguk az önkormányzati hivatalok. Ha az önkormányzat mégis külső céget kíván megbízni, akkor zsebből kell fizetnie, a pályázatból azt nem szabad finanszíroznia.

− Milyen maga az eljárásrend?

− Az eljárásrend nagymértékben leegyszerűsödött, én úgy szoktam mondani, hogy gyakorlatilag egy A4-es papírlapon benyújtható a kérelem, néhány kivételtől eltekintve persze. Mondjuk egy csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése iránti kérelemnél azért szükség van műszaki adatsorokra, háttértanulmányra, egyebekre.

Ha a település benyújtotta a támogatási kérelmét, akkor utána döntés születik arról, hogy a projekt elnyerte-e a támogatást. Amikor ez a támogatói döntés megszületett, akkor jönnek azok a feladatok, amelyeket a korábbi uniós ciklusokban már előre teljesíteni kellett: a tervek elkészítése, az építési engedélyek beszerzése és így tovább. Magyarán, ma már a településeknek addig nem kell indokolatlanul pénzt kiadniuk, pályázatírókat foglalkoztatniuk, amíg a beadott kérelmüket el nem bírálták. A bennünket megbízó önkormányzatoknak mi végigmenedzseljük a projektjét, és az elszámolást is megoldjuk.

− A határ közelsége milyen további feladatokat jelent a megyei közgyűlés számára?

− Minden tekintetben támogatjuk a hazai fejlesztéseket. Próbáljuk diplomáciai eszközökkel, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve a Miniszterelnöki Hivatallal közösen képviselni azokat a szempontokat, amelyek fontosak Magyarországnak, és ezeken belül természetesen vannak megyei prioritások is. Például a magyar−osztrák határon több átkelőhely létesítését szeretnénk megvalósítani. Hat útszakasz érint bennünket, s ebben az uniós ciklusban kettő megvalósulhat ezek közül. Ehhez, persze, az osztrák fél hozzájárulása is szükséges. A szlovákokkal kiemelt projektünk egy új kerékpáros híd építése a Dunán, Dunakiliti magasságában. További fontos feladatunknak tartjuk a vízi turizmus fejlesztését és a közös kulturális projektek megvalósítását is. Például a meglévő kegyhelyek összekötését, kitáblázását a meglévő, kisforgalmú, kerékpározásra alkalmas utakon. Ez két magyar és két szlovák megyét érintene.

− Mi várható a turizmus élénkítése területén?

− Többrétűek a fejlesztési elképzeléseink, ugyanis vannak világörökségi helyszíneink, ilyen mindenekelőtt Pannonhalma és a Fertő-tó környéke. Ezek külön kezelendőek, speciális programok alapján. De a kormány indított egy kastélyfelújítási programot is, amelynek lassan a végére érünk. Ez bennünket a nagycenki és a fertődi kastély révén érint. Pannonhalmán például világszínvonalú fejlesztések valósultak meg. A Mosoni-Duna rehabilitációja megtörtént, szenzációs eredménnyel. Ott egy olyan ökológiai programot sikerült megvalósítani, ami komoly természeti értékeket jelent. A vízi turizmus fejlesztése a Szigetközt mint turisztikai célt jelenti.

− Ön bő másfél éve áll a megyei önkormányzat élén. Mit kell tennie személy szerint önnek, illetve a munkatársainak azért, hogy Győr-Moson-Sopron továbbra is Magyarország legsikeresebb megyéje maradjon?

− Az a cél, hogy a legsikeresebb megye maradjunk. Ezért még sokat kell dolgoznunk. Mi egy szerencsés megye vagyunk, nálunk a gyerekek azt látják, hogy apu reggel munkába indul, anyu elvisz bennünket az óvodába, iskolába, és utána ő is dolgozni megy. Délután a nagyi jön értünk, és este együtt vacsorázik a család. S mindez nagyon jó minta a gyerekeknek, mert a munka természetes része lesz az életüknek. Nekünk ezt a helyzetet ki kell használnunk. A legnagyobb feladatunk az, hogy megőrizzük a megye versenyképességét. Nekünk Béccsel és Pozsonnyal kell versenyeznünk, az osztrákokkal és a szlovákokkal szemben kell versenyképesnek lennünk. Egy megyei vállalkozónak munkabérben, teljesítményben és tudásban velük kell versenyeznie. Innovatívnak kell lennünk. Nem véletlenül lett szlogenünk a DIO – Győr-Moson-Sopron megye legyen dinamikus, innovatív és otthonos.