Kormánymegbízottként Harangozó Bertalan 2011. január elseje óta vezeti a Vas Megyei Kormányhivatalt, így tevékeny hozzájárulásával követhette végig területi közigazgatási rendszerünk átfogó reformját. Erről az elmúlt hat esztendőről, illetve a kormányhivatal előtt álló további feladatokról kérdeztük.

− Hogyan foglalható össze röviden mindaz, ami a közigazgatás területén történt Vas megyében az elmúlt hat esztendőben?

− A kormány 2011-től fokozatosan szüntette meg a területi államigazgatási rendszernek az előző húsz esztendőben tapasztalható széttagoltságát azzal, hogy megteremtette az integrált területi államigazgatást. Ennek jegyében jöttek létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Ez volt az első lépés. Az átalakítás, megújulás következő állomása pedig a járási hivatalok felállítása volt, amelynek eredményeképpen az államigazgatási ügyekben a szervezetrendszer közelebb került az állampolgárokhoz.

A megújításnak egyfajta szimbólumai a kormányablakok, amelyek ezen a szerepen túl természetesen nagyon is gyakorlati jelentőséggel bírnak. Vas megyében először a megyeszékhelyen, Szombathelyen kezdte meg működését kormányablak, majd kialakult a teljes és végleges struktúra. Országszerte 270, megyénkben pedig 12 kormányablak működik. Minden kormányablak egy-egy integrált ügyfélszolgálati iroda, amelyben jelenleg több mint 1500 ügyben intézhetik ügyes-bajos dolgaikat az állampolgárok. A közigazgatási reform harmadik lépcsőfokaként további belső és külső integrációs lépésekre került sor. Megszűnt például a korábbi szakigazgatási szervi elkülönülés, az egyes hatáskörök gazdája megyei szinten a kormánymegbízott, járási szinten pedig a járási hivatalvezető lett. Ezzel még áttekinthetőbb és hatékonyabb szervezet jött létre. Idén január elsejétől ismét jelentős változások történtek, újabb feladatokat kaptunk. Hadd emeljek ki néhányat. A Vas Megyei Kormányhivatal átvette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyénket érintő eddigi feladatait, részben szervezetileg, részben pedig a feladatok ellátásának tekintetében. A Szombathelyi Járási Hivatal Családtámogatási Osztálya jár el országos illetékességgel – Budapest főváros, Pest megye, Komárom-Esztergom megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye kivételével – az osztrák–magyar családtámogatási ügyek vonatkozásában. Szintén ehhez a járási hivatalhoz kerültek megyénk egész területén a mérési és műszaki biztonsági ügyek.

 − Maradéktalanul megvalósult-e az eredeti célkitűzés, a hatékony, eredményes, költségtakarékos és átlátható közigazgatási szervezetrendszer kialakítása? 

− Ezt természetesen sohasem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni, hiszen például Magyarország versenyképességének növelése folyamatos célfeladat, és ennek a versenyképesség-növelésnek a keretében történik az államszervezet permanens fejlesztése, átalakítása, megfelelve az újabb és újabb kihívásoknak. Nem mindegy például, hogy a megyében megtermelt GDP-nek mekkora része fordítódik a területi közigazgatási rendszer működtetésére.

− Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket a járási hivatali, s azon belül az ügysegédi rendszer?

− A járási rendszer a magyar államigazgatás és a magyar közigazgatás sok évszázados intézményeként működött 1983-ban bekövetkezett megszüntetéséig. A járási közigazgatási rendszer visszaállítása minden tekintetben hasznosnak bizonyult. Azt gondolom, a járások teremtik meg annak lehetőségét, hogy még közelebb kerüljünk az állampolgárokhoz. Vas megyében minden járási székhelyen és további három kirendeltségen működnek kormányablakok. Megjegyzem, hogy olyan városok kaptak járási székhely szerepet, amelyek korábban is hasonló szereppel bírtak Vas vármegyében.

Mivel megyénk aprófalvas szerkezetű, az ügysegédek munkája nélkülözhetetlen. Ők minden héten eljutnak a legkisebb településekre is. A helyszínen a lehetőségek szerint elintézik, de legalábbis befogadják az ügyeket, amelyekkel az állampolgárok hozzájuk fordulnak. Az ügysegédek Vas megyében fontos küldetést teljesítenek azzal, hogy mintegy 160-170 településen jelen tudnak lenni, és a helyszínen tudják fogadni az ügyfeleket.

− Idén márciusban hivatalosan is lezárult az integrált ügyfélközpont-hálózat kialakítása. A következő évek feladata az elektronikus ügyintézésre való átállás. Ön, mint számítástechnikai szakközgazdász, hogyan ítéli meg az áttérés lehetőségeit?

− Számítástechnika nélkül jóformán elképzelhetetlenek a mindennapjaink. A digi-talizáció immáron az államigazgatás szintjén is működik, az ügyfélkapukon keresztül el lehet érni központi és kormányhivatali szolgáltatásokat. Kormányzati program fogalmazza meg az e-közigazgatás kialakítását, fejlesztését, folyamatos kiterjesztését. Jelen pillanatban háromszáz informatikai rendszer segíti a területi államigazgatást. Most kezdődtek el nálunk is azok a fejlesztések, amelyek ezeknek az informatikai rendszereknek az integrációját, egymás közötti kommunikációját, összhangját kívánják megteremteni, és megfelelő körülményeket szándékoznak biztosítani ahhoz, hogy az állami tisztviselők és az állampolgárok elektronikusan is hozzáférhessenek az ügyintézési felületekhez. És ha már a fejlesztéseknél tartunk, meg kell említenem, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 11 kormányhivatali épületünk energetikai korszerűsítésére kerül sor megyeszerte.

− Milyenek a vasi polgárok visszajelzései a megyei kormányhivatal működésével kapcsolatban?

− Időről időre végzünk elégedettségi felméréseket, és ügyfeleink döntő többsége jó véleménnyel van a gyors és hatékony ügyintézésről. Amelynek persze előfeltétele munkatársaim magas színvonalú, lelkiismeretesen végzett, ügyfelek iránt elkötelezett munkája.