A megyei önkormányzat már évekkel ezelőtt elkötelezte magát amellett, hogy megújulásra képes, fenntartható gazdasági és társadalmi környezetet teremt az itt élők számára. Rideg Lászlóval, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk.

− Július elején a megyei Felzárkózási Fórum résztvevői aláírták az alapvető célkitűzéseket tartalmazó együttműködési megállapodást. Melyek e dokumentum legfontosabb elemei?

− A többoldalas anyag részletesen kifejtve, pontokba szedve sorolja fel a Fórum feladatait. Ezek közül kiemelhető a koordinációs és szemléletformálási tevékenység, amellyel a testület hosszú távon járul hozzá a megyei cselekvési tervek megvalósíthatóságához. A Fórum fejlesztési irányokat javasol és megyei szintű ajánlásokat fogalmaz meg a települési szinten jelentkező szolgáltatási hiányok megoldására. Az aláíró tagok fontos célkitűzésnek tartják a megye hátrányos helyzetű lakosságának felzárkózását az oktatás, a képzés, az egészségügy, a foglalkoztatás és a lakhatás területén. Ezért közösen lépünk fel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal a megyei szintű koordinációs és konzultációs rendszer kialakításának érdekében.

− Javában készül Bács-Kiskun megye területrendezési terve. Mi tette ezt szükségessé?

− Bács-Kiskun megyére készült már területrendezési terv 1999-ben, a jelen módosítás a harmadik lesz a sorban, amelyet az elmúlt években történt jogszabályi és egyéb változások tettek szükségessé, illetve a jelenleg hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Terv hatályba lépése óta bekövetkezett infrastrukturális és egyéb fejlesztések okozta változásokat is át kell vezetnünk a megyei területrendezési tervbe.

− Országos szinten is jelentős a megye mezőgazdasága, ám az utóbbi években egyre számottevőbb az ipari termelés is…

− A megye gazdasága két lábon áll, ezek közül az egyik valóban a mezőgazdaság. Bács-Kiskunban a legszélsőségesebb hazánk időjárása, és ez adja a nálunk termő gyümölcsöknek azt a különleges, aromás ízét, amelyet nem csupán a hazai, hanem a külföldi piacokon is kedvelnek. Ez vonatkozik a szőlőre és az igen zamatos borainkra is, elsősorban a rozéra. Ami pedig az iparunkat illeti, a megye északi részén óriási lehetőséget adott a Mercedes-gyár megjelenése, illetve a köré települő beszállítói hálózat. A jövő szempontjából fontos lesz, hogy a megye déli részén épül egy víziszárnyas-feldolgozó, 16 milliárd forintos beruházás keretében. A megye közepén, Kiskőrösön egyre több olyan gépipari cég működik, amelyek külföldi, elsősorban európai piacokra termelnek. Az elmondottak nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Bács-Kiskun megyében a nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt négy esztendőben csaknem a felére csökkent.

− A 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozóan a TOP több mint 60 milliárd forintos keretet biztosított a megye fejlesztésére. Milyen projektek valósultak meg eddig?

− Ez a 63 milliárd forint a megyék közül a harmadik legnagyobb összeg, s Bács-Kiskun az a megye, ahol a megyei önkormányzat a legnagyobb segítséget adta és adja a 118 kisebb-nagyobb településnek. Jól képzett munkatársaink folyamatosan segítettek a pályázatírásban éppúgy, mint az egyes projektek megvalósításában. Ennek köszönhetően a megyében a legkisebb településeken is lesznek új fejlesztések, illetve beruházások.

E pillanatig 33 megyei projekt zárult le sikeresen, melyek közül a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhányat. Uszódon megtörtént az idősek napközi otthonának energetikai korszerűsítése, megújult a kerekegyházai bölcsőde, javult Gátér község egészségügyi alapellátásának infrastruktúrája, Csátalján felújították az orvosi rendelőt, és éppen a napokban fejeződött be a zsanai iparterület fejlesztése.

− Ön mindig is fontos kitörési pontnak tartotta a turizmust. Hogyan jellemezhető a megye idegenforgalma, milyen turisztikai attrakciók valósultak meg a közelmúltban?

− Hiszek abban, hogy Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a turizmus fejlesztése. A megyét öt tájegység alkotja, melyek történelme, az ott élők szokásai, a térségek földrajzi jellemzői markánsan elkülöníthetőek egymástól. Van mit mutatnunk az országnak, világnak. Bács-Kiskun földje gyógyvizekben gazdag, több kitűnő fürdő is épült, melyek közül három, Kiskunmajsa, Tiszakécske, Kiskunhalas kiérdemelte a gyógyhellyé minősítést. A megye gazdaságának húzóágazata lehet a gyógyturizmus. Nálunk vannak az ország legnagyobb szőlőterületei, a borversenyek minden harmadik díjazottja a megyénkből származik. Vonzó borászati bemutatóhelyek és hozzájuk kapcsolódó szálláshelyek létesültek az elmúlt években. Itt találhatók Európa legnagyobb pincefalvai is: Hajós és Nemesnádudvar.

Bács-Kiskun sík vidék, a megyén három, családi kerékpározásra kitűnően alkalmas EuroVelo útvonal halad át. Élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Most készül a megyei kerékpáros stratégia, és ha minden jól alakul, a mostani 400 km-es megyei kerékpáros úthálózat két éven belül további száz kilométerrel gyarapodik. Soknemzetiségű megyénk híres a gasztronómiájáról. A bajai halászlé és a hozzá kapcsolódó fesztivál, a kalocsai paprika, a finom pálinkák mind-mind hírünket viszik a nagyvilágba.