A megye gazdasága erős, és stabil növekedési pályára állt

A dunántúli megyében a koronavírus-járvány legnagyobb vesztese az idegenforgalom és a szolgáltatás volt, s az újraindítást nehezítette a munkaerőhiány. Az elmúlt években ezzel együtt is jól teljesített a megye gazdasága, most is élénk a vállalkozási kedv, tudtuk meg dr. Markovszky Györgytől, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.  

– Mennyire viselte meg a megye gazdaságát a koronavírus-járvány? Hogyan sikerült az újraindítás?

– A járvány a megyén belüli gazdasági szervezeteket nagyon eltérően érintette. A legnagyobb vesztesek a szállásadók és a vendéglátósok voltak, őket az egyéb szolgáltatásokat kínálók követték. Ezek az ágazatok a megyében foglalkoztatottak csaknem 60 százalékának adnak munkát. E területeken az újraindítást nehezítette a munkaerőhiány. Sokan átképezték magukat, és az új munkahelyekről már nem kívánnak visszatérni, míg az említett ágazatok szakemberei jelentős számban vállaltak munkát külföldön. A legnagyobb vesztesek a kkv-szektorban működő kisvállalkozások, náluk a legnagyobb mérvű a létszámcsökkenés és az árbevétel-elmaradás. Mindezek ellenére a megye egészének gazdasági teljesítménye 2018 óta évről évre nő, 1818 milliárd forintról 1943 milliárd forintra, majd 2020-ban 1961 milliárd forintra és a 2021. évben még tovább növekedett.

– Mennyire kiegyensúlyozott a megye gazdasági szerkezete?

– A megye gazdaságát jellemzően meghatározza a feldolgozóipari multinacionális vállalatkör. Figyelembe véve a tőkeerő különbségeit és a multinacionális kör fejlesztési terveit, a külföldi vállalkozások súlya növekedni fog az elkövetkező években, elsősorban a járműipar, valamint a gép- és elektronikai ipar területén. Az egykori veszprémi katonai repülőtér fejlesztendő iparterületként a megyeszékhely tulajdonába került, és ott jelentős beruházások indulhatnak. A megye gazdasági szerkezete néhány veszteséget követően – a vegyipar és a nehézvegyipar leépítése, eltűnése – állandósult, lényeges változás nem várható. A megye hátrányos helyzetét nagymértékben csökkentené, ha a 8-as főút kétszer kétsávos autóúttá bővítése megtörténne az országhatárig.

– Mekkora a vállalkozó kedv a megyében?

– A vállalkozások száma a válság ellenére összességében nem csökkent, illetve egy átmeneti csökkenést követően növekedett. A vállalkozó kedv élénk. Számos jó példa van a megyében a kkv-szektorban, ahol a szereplők között sok a kutató-fejlesztő vállalkozás. 

– Mely területeken jelentkezik munkaerőhiány?

– Elsősorban a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás és az idegenforgalom területén szenved a megye munkaerőhiánnyal, de évről évre nő a kereslet a szakmunkások iránt az építőiparban és a gépiparban. 

– A szakképzés mennyire tud hozzájárulni a szakemberhiány orvoslásához?

– A kamara kiemelt figyelmet fordít a vállalkozások szakképzésbe történő integrálására és a valós piaci, gazdasági igények oktatásba való átültetésére. A fogyatkozó gyermeklétszám miatt azonban egyre kevésbé lehet kielégíteni a vállalati igényeket. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a szakképzésben résztvevők száma. Az építőipari szakmák körében szinte egyáltalán nincs jelentkező. A kamara a pályaorientációs tevékenységei révén aktívan igyekszik enyhíteni ezeket a problémákat.